Fotó: Iochom Zsolt
Egyre nehezebbé válik a méz értékesítése, a bő kínálat miatt pedig az ára is egyre csökken − mutatott rá Mészáros József, az OMME gazdasági igazgatója a Hargita Megyei Méhészegyesület felkérésére tartott szombati előadásában.
2017. február 04., 19:172017. február 04., 19:17
2017. február 04., 21:132017. február 04., 21:13
Éves nagygyűlését tartotta meg a hétvégén a Hargita Megyei Méhészegyesület, amelynek keretében több szakmai előadást is meghallgattak a jelenlevő méhészek.
A találkozó elején Lázár Tibor, a megyei egyesület vezetője leszögezte, azért van szükség rá, hogy évente többször is találkozzanak, egyeztessenek a méhészek, mert folyamatosan újdonságokkal szembesülnek munkájuk során, és fontos, hogy az aktuális hírekről értesüljenek, hogy meg tudják vitatni a felmerülő nehézségeiket.
Aktuális problémaként említette meg az atkák okozta egyre nagyobb méreteket öltő károkat, emlékeztetett a tavalyi gyenge méztermésre, és a fiasításban felmerülő nehézségekre is.
Az eseményen nem tudott részt venni Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, mivel munkaügyben külföldre kellett utaznia. A politikus a méhészekre vonatkozó mezőgazdasági törvényeket és pályázati lehetőségeket ismertette volna az összegyűltekkel. Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének vezetője, nemrég megválasztott parlamenti képviselő viszont szót kért, elismerve, hogy valóban nehézséget jelenthet a hazai méhészek számára a termésük értékestése, ezért a parlamentben olyan módosításokat szorgalmaz majd, amelyek ennek a helyzetnek a javítását szolgálják.
Mészáros József, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) gazdasági igazgatója tartotta meg elsőként előadását, amelyben kitért többek között arra, hogy az Európai Unióban mintegy 500 ezer méhészet működik, amelyek 240–270 ezer tonna mézet termelnek évente, emellett további 140 ezer tonnát importálnak – ezek eredete gyakorta kétes eredetű. Kiemelte, a méztermelés egyre növekszik, így egyre nehezebb értékesíteni a termést, a bő kínálat miatt pedig az ár is egyre nyomottabbá válik. Ismertette, ami a mennyiséget illeti, Románia volt az elmúlt évben az unió legnagyobb méztermelő országa – 2016-ban 35 ezer tonna mézet gyűjtöttek be a méhészek.
A gyakorló méhész szakember vázolta az amerikai helyzetet, majd a piaci verseny okozta árcsökkenés okán beszámolt arról is, hogy jelenleg az Amerikában termelt méz 2USD/kg-os áron vásárolható fel, a kínai mézet kilónként 1,57 euróért, az ukrajnait pedig 1,86-ért lehet beszerezni, illetve az Argentínában előállított méz kilogrammonként 2,21 euróba kerül. Hangsúlyozta, mivel ilyen áron nem állítható elő a méz, így nem csoda, hogy a hazai termelők sem tudják felvenni velük a versenyt.
Meglátása szerint a globalizáció miatt a méhészet helyett az árak és a profit számít: azaz, hogy a kereskedők minél alacsonyabb áron vásárolhassák fel a mézet, és minél nagyobb áron értékesíthessék azt. Mészáros József a továbbiakban kitért még a mézhamisítások formáira, a magyar méhészeti program szigorításaira, a szakma kilátásairól és lehetőségeiről is szót ejtett, illetve beszámolt azokról a kezdeményezésekről is, amikkel az OMME a méhészeit segíti.
Országos Méhészeti Program
Lázár Istvánt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) munkatársát a rövidesen induló Országos Méhészeti Program ismertetésére kérték fel. A szakember előadása elején tisztázta, egyelőre még a programra vonatkozó miniszteri rendelet tervezete sem ismert, így habár összegyűjtött minden elérhető információt, azok a rendelet megjelenését követően még változhatnak, kibővülhetnek. Mielőtt a kevés adat ismertetésére tért volna, a 2014–2016-os program utolsó évének eredményéről számolt be. Mint kiderült, 2016-ban a Hargita megyei méhészek a lehívható kiírások (a gyógyszer- és aljdeszka, állomány, illetve kaptár vásárlási támogatás) révén mintegy 380 ezer lejt igényeltek az országos keretből (annak 1,25 százalékát). Erre az összegre hatvanhárom méhész pályázott 7375 család méhvel.
Az APIA munkatársa vázolta a tudnivalókat az új program öt várható kiírásáról – technikai segítség méhészeti szövetkezeteknek, méhbetegségek megelőzésének támogatása, vándorméhészet segítése, laboratóriumi felszerelések vásárlásának támogatása, illetve állományvásárlási támogatás –, illetve ezek igénylési feltételeiről.
Tóth Péter növényvédelmi szakmérnök, az OMME szaktanácsadója a méhbetegségekről, illetve az atkák elleni védelemről értekezett.
Az államalapítás emlékére és az új kenyér ünnepére gyűlt össze Csíkszereda közössége augusztus 20-án a Mikó-vár udvarán. Beszédek, áldások, közös imák és koncertek tették teljessé a napot, amely egyszerre szólt múltról, jelenről és jövőről.
Soron kívüli ülésen döntött több határozattervezetről a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület szerdán. Több tervezett beruházás becsült értékét kellett módosítani, de a költségvetés kiigazítására is szükség volt különböző tételekkel.
A csendőrség és a helyi vadásztársulat közös akciójára azután került sor, hogy vészhelyzeti riasztás érkezett a 112-es segélyhívó számra.
A megszokott falfestésen, fertőtlenítésen túl mosdókat javítanak, tantermeket alakítanak át, udvart szépítenek a csíkszéki iskolák. Készülnek az őszi tanévkezdésre.
A csíkszeredai Brassói útra tervezett körforgalom terveinek elkészítése folyamatban van, a kivitelezést pedig jövőben kezdenék el. Mindez egy olyan általános bizonytalanság közepette történik, amely számos tervezett beruházást meghiúsíthat.
Másodfokú (narancssárga) figyelmeztetést adott ki Hargita megye több településére vasárnap délután az Országos Meteorológiai Szolgálat. A lakosságot Ro-Alert üzenetben is figyelmeztették a várható szélsőséges időjárási eseményekre.
Történelmi jelentőségű ünnepen vett részt vasárnap a gyimesbükki katolikus közösség: dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek felszentelte az újjáépített Szent Péter és Pál templomot. A szertartás a hálaadás és a közösség erejének ünnepe volt.
Egy év alatt újjáépült a gyimesbükki Szent Péter és Pál-templom, amelyet vasárnap, augusztus 17-én szentel fel dr. Kovács Gergely érsek. A felújítás közösségi összefogással, ingyenesen átadott területekkel és sok önkéntes munkával valósult meg.
A Nagy István Művészeti Középiskola Ifjúsági Vegyeskara először vesz részt nemzetközi versenyen: az Ohridi Nemzetközi Kórusfesztiválon képviselik Romániát. A felkészülésről Fábián Attila, Mosoly Dániel Tibor és Darabos Andrea Tünde beszélt.
Fontos, hogy a mai világban, amikor számos veszély leselkedik a fiatalokra fel lehessen kínálni egy másik utat nekik, mint a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó (CSIT) – hangoztatta az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár.
szóljon hozzá!