Nem kötelező a régióátszervezés

A régióátalakítás témakörében szervezett szakmai vitát Hargita Megye Tanácsa szerdán, amikor megnyitóbeszédében Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, az esemény házigazdája tömören összefoglalta a küszöbön álló régióátszervezésről tudható információkat: „egyetlen biztos dolgot tudunk, mégpedig azt, hogy semmi sem biztos”. Szerinte ez ügyben nagyon sok a szándékos félreértelmezés, az pedig megnehezíti az RMDSZ dolgát, hogy sokan etnikai és nacionalista értelmezést adnak ennek a folyamatnak. „Régiósításban egy célpont kell legyen, maga az ember” – vélekedett Borboly.

Nincsenek vitapartnerek

„Egyelőre nem igazán van, akivel vitázhatnánk e témában, mivel egyetlen román párt szakmai anyagát sem láttam eddig” – ezt már Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere mondta, aki hangsúlyozta: habár sokan vélekednek úgy, hogy nem szabad etnikailag megközelíteni a régiósítást, ő ezzel nem ért egyet. „Igenis rendkívül fontos az etnikai szempont. Nekünk pedig meg kell védenünk a magyarságot az asszimilációtól. Ugyanakkor Románia címerében a történelmi régiók jelképei is helyet kaptak, a jövőt is ezekre kell építeni” – jelentette ki a polgármester. Felszólalásában emlékeztetett arra, hogy ma Romániában senkinek sincs közép, északkeleti, esetleg délkeleti identitástudata (utalva a jelenlegi fejlesztési régiók elnevezéseire), az emberek sokkal inkább moldvaiként, erdélyiként, székelyföldiként, vagy munténiaiként határozzák meg magukat.

Jó kormányzás a cél

Pálné Kovács Ilona, a magyarországi Pécsi Tudományegyetem oktatója a régióátszervezés magyarországi és európai tapasztalatairól beszélt. Mint mondta, a területi reformok legfontosabb célja a „jó kormányzás” kell legyen. „Épp ezért hajtottak végre Európa-szerte regionális reformokat. Ezekben a folyamatokban viszont a meghatározott reformcélok végrehajtása tűnik a legnehezebbnek, mondhatni ekkor jön a java” – vázolta fel a folyamatot a magyarországi szakember. Meglátása szerint a felek meggyőzése azért is nehéz, mert minden átalakításnak vannak vesztesei. „Régióátszervezésnél nem harcolni kell, hanem alkudozni és szövetségeseket keresni.”

Az ellentmondások országa

A bukaresti vezetés részéről elhallgatott alapigazsággal indított Cseke Attila parlamenti képviselő, amikor előadásában azt mondta, hogy Romániát – akárcsak a többi európai uniós országot – senki sem kötelezi arra, hogy átalakítsa saját közigazgatási berendezkedését. „Románia a paradoxonok (ellentmondások) országa, mert olyasvalamit akar létrehozni, amire nem kötelezi senki. Arra viszont van uniós kötelezettség, hogy a fejlesztési régióknak milyen kritériumoknak kell megfelelniük. Ilyenek a földrajzi, kulturális, társadalmi, gazdasági és történelmi tényezők” – hívta fel a figyelmet a volt egészségügyi miniszter.

Tánczos Barna szenátor előadásából érdemes kiemelni a következő gondolatot: ha nem változtatnak a mostani fejlesztési régiókon, akkor a régiósítás után sem lehet fejlődésre számítani.

Az egész napos műhelymunkán a szakemberek a megyei tanács elemzőcsoportja által nemrég elkészített régiófelosztási javaslatot is megvitatták.