Műemlékvédelmi stratégia: mentenék a menthetőt

Fotó: Veres Nándor

Hargita megye jóváhagyott műemlékvédelmi stratégiáját mutatták be kedden a csíkszeredai megyeházán. A stratégia a 2013–2023-as időszakra vetíti elő a műemlékek megőrzésének, fenntartásának és helyreállításának mikéntjét.

Barabás Hajnal

2015. február 24., 17:482015. február 24., 17:48

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta: a megye műemlékvédelmi stratégiája egyedülálló az országban, kidolgozását egyéves előkészítő munka előzte meg, és az elmúlt évek gyakorlatából építkezett. A stratégia előnye többek között, hogy a műemlékekkel kapcsolatos uniós pályázatok elbírálása során előnyt jelenthet egy létező műemlékvédelmi stratégia. A tíz évre előkészített, két nyelven kidolgozott stratégiát februári ülésén fogadta el a megyei önkormányzat, azt a szakminisztérium is láttamozta.

Tövissi Zsolt csíkszeredai építész, a műemlékvédelmi stratégia kidolgozója ismertette, a stratégia két nagy fejezetből tevődik össze: egyrészt bemutatja a megyei műemlékállományt és annak állagát, a második részében pedig a rövid és hosszú távú célokat fogalmazza meg, amelyek a műemlékek fenntartására, karbantartására, helyreállítására, hasznosítási lehetőségeire és az ezzel járó költségkeretre vonatkoznak.

Hargita megyében 740 hivatalosan műemlék státussal rendelkező műemléket tartanak nyilván. Tövissi úgy értékelte, hogy ezek csak a „piramis csúcsát” jelentik, hiszen számos értékes táj- és falukép, faluszerkezet van még a megyében, amelyek – bár műemlék jelentőségűek – nem szerepelnek a műemlékek hivatalos listáján, és ki vannak téve az eróziónak. A megyei műemlékek 20 százaléka országos, illetve 80 százaléka helyi érdekeltségű, legnagyobb hányaduk, azaz a műemlékek közel fele az egyház tulajdonában, ugyanakkor 36 százalékuk magánkézben, a fennmaradó hányaduk a közösségek, helyi önkormányzatok kezében van. Csíkszeredában számos műemlék épület található, ilyen például a Márton Áron Gimnázium épülete vagy az igazságügyi palota.

A stratégiai célok elérésére több programcsomagot állított össze Tövissi. Fontosnak tartja a műemlékek leltározását, feltárását, frissített felmérését, emellett egy sürgősségi alap létrehozását, amelyből fedezni tudják a sürgős beavatkozásokat, például a cserépcserét vagy hasonló munkákat. Borbolytól megtudtuk, a sürgősségi alapra különítenek el a tartalékalapban, nemsokára pedig meghirdetik a műemlékvédelmi pályázatukat is.