
Fotó: Kristó Róbert
A magyar Szent Korona sérüléseiről és átalakításairól tartott előadást a művelődéstörténettel foglalkozó Németh Zsolt a csíkszeredai városházán pénteken.
2013. április 14., 16:032013. április 14., 16:03
2013. április 14., 17:182013. április 14., 17:18
A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig című előadássorozat legutóbbi meghívottja a magyarországi Németh Zsolt volt, aki előadásában a magyar Szent Korona 1790–1853 közötti történéseit ismertette.
„A témában végzett kutatásaim teljes anyagának ismertetése messze meghaladja egy előadás kereteit, ezért a Szent Koronával kapcsolatosan csak arról a hatvanéves időszakról beszélek, amelyből már jó minőségű ábrázolások és fontos dokumentumok állnak rendelkezésre. Ugyanakkor ez az az időszak, amely alatt a kicserélték a korona számos elemét, illetve ez alatt a hatvan év alatt a koronát több súlyos sérülés is érte” – mondta felvezetőjében a magyarországi szakember. A beavató koronával a magyar királyok életük során csak egyetlen alkalommal – megkoronázásukkor – kerültek kapcsolatba. Németh előadásában elmondta, a koronát 1784–1790 közötti bécsi „fogsága” után hozták újra haza Budapestre.
„Ekkor már a korona keresztje kissé el volt ferdülve. Ebből az időből származik az első olyan ábrázolás, amely már ferdén mutatja a keresztet. Minden, 1790 előtti ábrázoláson még egyenesen állt a kereszt” – magyarázta Németh, mintegy cáfolva azt a legendát, hogy a magyar Szent Koronát már ferde kereszttel készítették volna.
Az előadáson szó volt a korona 1849-es, a Duna melletti Orsova közelében történt elásásáról is. „1853. szeptember 8-án, árulás következtében találták meg a koronát és a többi magyar koronázási ékszereket. Azok a részek, amelyek fémből voltak, viszonylag sértetlenül túlvészelték az árterületen történt elásásukat” – magyarázta Németh Zsolt.
A honismereti, művelődéstörténeti előadássorozat következő, 105. előadását április 19-én este hét órától a városházán tartják. A meghívott Patrubány Miklós közíró lesz.
Egy 50 éves, csíkmadarasi férfit állítottak meg ellenőrzésre Csíkszeredában szerdán reggel a rendőrök. Amint kiderült, ittasan vezette az autóját.
Nyitva hagyott ajtókon és kapukon át jutottak be ismeretlenek több csíkdánfalvi házba a húsvéti ünnepek idején. Volt, ahonnan készpénzt vittek el, máshol sikertelen behatolási kísérlet történt, a rendőrség pedig több ügyben is nyomozást indított.
A megszokottól eltérően még el sem kezdődött a Csíkszeredában megszokott általános tavaszi nagytakarítás, amelynek megszervezését akadályozza, hogy nincs költségvetés. A hónap második felében viszont lesz erre lehetőség.
Ismét benőtte a nád az egykori csíkszeredai Suta-tavat, miközben 19 évvel a lecsapolása után továbbra sem kezdődtek újra a rehabilitációs munkálatok. A közbeszerzési eljárás ugyan újraindult, de az eredményt megóvták, így a kivitelezés ismét várat magára.
Négy éve avatták fel a magyar állami támogatással épült gyimesbükki óvodát, amely mára megtelt élettel. A kezdeti nehézségek után ma már 70 gyermek tanul itt, az intézmény pedig a helyi közösség megmaradásának egyik záloga lett.
Nemcsak a hagyományok megélését tartják fontosnak Csíkszentkirályon, hanem azt is, hogy továbbadják azokat, példát mutassanak az ifjúságnak.
Ingyenes vércukormérést szervez kedden és szerdán délután négy órától a Hargita Megyei Vöröskereszt a csíkszeredai Szabadság téren.
Hajnali keresztúttól az esti feltámadási körmenetig részletes rend szerint zajlik a húsvéti ünnepkör Csíksomlyón, miközben Csíkcsobotfalván a népszokások is élő közösségi élményt kínálnak.
A húsvéti ünnepekre való tekintettel a Csíki Trans autóbuszai nem a megszokott menetrend szerint közlekednek péntektől keddig.
Nem csak a fuvarleveleket tudja majd ellenőrizni, hanem a rakomány méretét is az a mesterséges intelligenciát használó rendszer, amelyet a rönkszállítmányok figyelése érdekében helyeznek üzembe. Ennek részeként kamerák telepítése van folyamatban.
szóljon hozzá!