
Fotó: Kristó Róbert
A magyar Szent Korona sérüléseiről és átalakításairól tartott előadást a művelődéstörténettel foglalkozó Németh Zsolt a csíkszeredai városházán pénteken.
2013. április 14., 16:032013. április 14., 16:03
2013. április 14., 17:182013. április 14., 17:18
A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig című előadássorozat legutóbbi meghívottja a magyarországi Németh Zsolt volt, aki előadásában a magyar Szent Korona 1790–1853 közötti történéseit ismertette.
„A témában végzett kutatásaim teljes anyagának ismertetése messze meghaladja egy előadás kereteit, ezért a Szent Koronával kapcsolatosan csak arról a hatvanéves időszakról beszélek, amelyből már jó minőségű ábrázolások és fontos dokumentumok állnak rendelkezésre. Ugyanakkor ez az az időszak, amely alatt a kicserélték a korona számos elemét, illetve ez alatt a hatvan év alatt a koronát több súlyos sérülés is érte” – mondta felvezetőjében a magyarországi szakember. A beavató koronával a magyar királyok életük során csak egyetlen alkalommal – megkoronázásukkor – kerültek kapcsolatba. Németh előadásában elmondta, a koronát 1784–1790 közötti bécsi „fogsága” után hozták újra haza Budapestre.
„Ekkor már a korona keresztje kissé el volt ferdülve. Ebből az időből származik az első olyan ábrázolás, amely már ferdén mutatja a keresztet. Minden, 1790 előtti ábrázoláson még egyenesen állt a kereszt” – magyarázta Németh, mintegy cáfolva azt a legendát, hogy a magyar Szent Koronát már ferde kereszttel készítették volna.
Az előadáson szó volt a korona 1849-es, a Duna melletti Orsova közelében történt elásásáról is. „1853. szeptember 8-án, árulás következtében találták meg a koronát és a többi magyar koronázási ékszereket. Azok a részek, amelyek fémből voltak, viszonylag sértetlenül túlvészelték az árterületen történt elásásukat” – magyarázta Németh Zsolt.
A honismereti, művelődéstörténeti előadássorozat következő, 105. előadását április 19-én este hét órától a városházán tartják. A meghívott Patrubány Miklós közíró lesz.
Új kijelző segíti a betegek és hozzátartozóik tájékoztatását a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi betegellátó egységében. A képernyőn folyamatosan követhető, hogy éppen hol tart a páciens ellátása.
Pszichoaktív szer hatása alatt vezetett a gyanú szerint egy csíkszentsimoni nő Csíkszentkirályon. A droggyorsteszt eredményét a későbbi toxikológiai vizsgálat is megerősítette.
Befejezéshez közelít az első tízszintes toronyház építése a csíkszeredai Fortuna Residence lakóparkban, a Csíki Nest bevásárlóközpont szomszédságában, ugyanakkor a második hasonló tömbház alapozását is elkezdték.
Szeptember 8-tól ismét elindulnak a Lábbusz-járatok Csíkszeredában.
Két autó ütközött össze kedden a Csíkpálfalva községhez tartozó Csíkdelnén. A balesetben egy ember könnyebben megsérült.
Noha gondok voltak a vízszolgáltatással, és a városi víztartályok kiürültek, a probléma ideiglenes, a csíkszentsimoni kútnál a vízhozam megfelelő, és nem fenyegeti vízhiány Tusnádfürdőt.
Valószínűleg a második világháborúból származhat az a 100 mm-es kaliberű lövedék, amit hétfőn találtak egy csíkszeredai vállalkozás udvarán – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Víz nélkül maradt Tusnádfürdő vasárnap este, miután az elmúlt napokban jelentősen lecsökkent a várost ellátó kút vízhozama. A szolgáltató hétfőn tartályokban szállít vizet a lakosságnak.
Szeptemberben több napon is lőgyakorlatokat tartanak a csíkszeredai katonai lőtéren. A lakosságot arra kérik, hogy az érintett időszakokban kerüljék el a gyakorlótér környékét.
Az augusztusi csapadékhiányos időszak és az emiatt megnövekedett vízfogyasztás miatt Csíkszentimrén korlátozásokat kellett bevezetni, hogy ne maradjon hosszabb időre víz nélkül az alcsíki község. A zavartalan vízellátás érdekében kútfúrást is terveznek.
szóljon hozzá!