
Fotó: Kristó Róbert
A magyar Szent Korona sérüléseiről és átalakításairól tartott előadást a művelődéstörténettel foglalkozó Németh Zsolt a csíkszeredai városházán pénteken.
2013. április 14., 16:032013. április 14., 16:03
2013. április 14., 17:182013. április 14., 17:18
A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig című előadássorozat legutóbbi meghívottja a magyarországi Németh Zsolt volt, aki előadásában a magyar Szent Korona 1790–1853 közötti történéseit ismertette.
„A témában végzett kutatásaim teljes anyagának ismertetése messze meghaladja egy előadás kereteit, ezért a Szent Koronával kapcsolatosan csak arról a hatvanéves időszakról beszélek, amelyből már jó minőségű ábrázolások és fontos dokumentumok állnak rendelkezésre. Ugyanakkor ez az az időszak, amely alatt a kicserélték a korona számos elemét, illetve ez alatt a hatvan év alatt a koronát több súlyos sérülés is érte” – mondta felvezetőjében a magyarországi szakember. A beavató koronával a magyar királyok életük során csak egyetlen alkalommal – megkoronázásukkor – kerültek kapcsolatba. Németh előadásában elmondta, a koronát 1784–1790 közötti bécsi „fogsága” után hozták újra haza Budapestre.
„Ekkor már a korona keresztje kissé el volt ferdülve. Ebből az időből származik az első olyan ábrázolás, amely már ferdén mutatja a keresztet. Minden, 1790 előtti ábrázoláson még egyenesen állt a kereszt” – magyarázta Németh, mintegy cáfolva azt a legendát, hogy a magyar Szent Koronát már ferde kereszttel készítették volna.
Az előadáson szó volt a korona 1849-es, a Duna melletti Orsova közelében történt elásásáról is. „1853. szeptember 8-án, árulás következtében találták meg a koronát és a többi magyar koronázási ékszereket. Azok a részek, amelyek fémből voltak, viszonylag sértetlenül túlvészelték az árterületen történt elásásukat” – magyarázta Németh Zsolt.
A honismereti, művelődéstörténeti előadássorozat következő, 105. előadását április 19-én este hét órától a városházán tartják. A meghívott Patrubány Miklós közíró lesz.
A tavalyi megszorítások után idén is csak mértékkel biztosítják a finanszírozást a csíkszentkirályi tanuszoda folyamatban levő építésére, így várhatóan lassú lesz az előrehaladás. Ha minden jól megy, legalább félig elkészülhet a beruházás.
Az átlagosnál is jobban megviselte a Csíkszereda peremterületein levő makadámutakat a szigorúbb téli időjárás. Az ideiglenes sürgősségi beavatkozáshoz keresik a megoldást, de nagyobb javítás csak a több hónap múlva lehetséges.
A medvék által oly gyakran látogatott Tusnádfürdőn állították fel a turistalátványosságnak szánt, négy méter magas medveszobrot. Az impozáns fémalkotást szerdán avatták fel.
Jelenleg nem lehet módosítani az adók mértékén – tudomásul vette a csíkszeredai képviselő-testület keddi azonnali ülésén a pénzügyminisztérium hivatalos levelét.
Baleset történt Szentegyháza és Csíkszereda között kedden délelőtt, egy ember megsérült.
A Bolojan-kormányhoz fordul petícióban a csíkszeredai városvezetés, hogy még az országos költségvetés elfogadása előtt hozzon jogszabályt az adócsökkentésre. Az ügyben elindították az aláírásgyűjtést.
Begyűjtötték a lakossági észrevételeket, fel is dolgozták annak érdekében, hogy a csíkszeredai városi tömegközlekedés járműveinek végleges menetrendjét kialakítsák. Ezt várhatóan március elején vezetik be.
Noha tavaly decemberben elkészült Csíkszeredában az Erőss Zsolt Aréna melletti parkoló újabb kijárata a Decemberi forradalom utca felé, azóta is zárva van. Megnyitásával elkerülhető lesz a Stadion utcában keletkező torlódás.
Míg Csíkszereda polgármestere szerint a szombati megmozdulást az AUR párt használta ki feszültségkeltésre, a tüntetés szervezője állítja: civilként, pártpolitikai érdekektől függetlenül hívta utcára az embereket, és akár perre is kész az igazáért.
Elfogadhatatlan, hogy Csíkszeredában egy szélsőséges párt szervezzen tüntetést, embereket mozgatva, feszültséget szítva – jelezte rövid bejegyzésében Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, az AUR pártra utalva.
szóljon hozzá!