
Fotó: Veres Nándor
Az őszi árhoz hasonlóan jelenleg is 70 bani körüli áron értékesíthető a tavalyi pityóka kilója. Míg a kistermelők még kivárnak az értékesítéssel, a társulások termésük nagyobb részét már eladták.
2017. január 28., 10:242017. január 28., 10:24
Szélsőséges időjárási viszonyok között – a tavaszi nagy esőzéseket száraz nyár követte – voltak kénytelenek tevékenykedni tavaly a mezőgazdálkodók. A változékony időjárást esetenként megsínylette a termés is, a pityókának ugyan kedvezett a nyár eleji csapadékos időszak, a gazdák többsége permetezéssel elkerülte az esővel járó burgonyavész kialakulását. Azt követően azonban beköszöntött a száraz, forró nyár, így az átlag pityókatermés alacsony maradt, emellett kevés volt a nagy burgonya aránya – számolt be korábban Török Jenő. Hargita Megye Mezőgazdasági Igazgatóságának vezetője azt is kifejtette, a tavalyi átlagtermés 17 ezer kilogramm körül alakult, de már a szedéskor sem volt nagy a kereslet a krumplira.
Az érdeklődés továbbra sem növekedett, hiába bíztak abban a termelők, hogy a december végi ünnepek előtt megugrik a kereslet. De a nagy hidegek után, az elmúlt időszakban valamelyest megélénkült a piac – mutatott rá érdeklődésünkre a szakember. Kiemelte, a kereslethez hasonlóan az ár is stagnált, hiszen a szedés kezdetekor 65 banit adtak a pityóka kilójáért, később az ár elérte a 75 banit, de jelenleg sem kínálnak többet egy kiló burgonyáért 70-80 baninál. Tudomása szerint nagyobb mennyiségű pityókát hoztak be Lengyelországból, emiatt is maradt nyomott a kereslet, illetve az ár is. Azzal kapcsolatban, hogy milyen százalékban lehet már értékesítve a tavalyi burgonyatermés, Török Jenő nem tudott pontos adatokkal szolgálni, de megjegyezte, míg a társulások nagyobb arányban adtak túl a termésükön, addig az eldugottabb falvak lakói kevésbé tudták értékesíteni.
Tavaly 120 hektáron ültetett pityókát a csíkkozmási Nyerges Mezőgazdasági Társulás, a szeszélyes időjárás miatt esetükben is a vártnál 20-30 százalékkal kevesebb termést gyűjthettek be – ismertette Vitos László. A társulás vezetője hozzátette, a burgonya tavasszal szépen kötött, így darabszámra volt krumpli, viszont a szárazság, csapadékhiány miatt nem nőttek meg kellőképpen. Az értékesítéssel kapcsolatban azt is elmondta, hogy az étkezési burgonya mintegy 80-90 százalékát már eladták, az ára pedig 70-80 bani között változott – az őszi árhoz hasonlóan. Véleménye szerint még nincsenek késésben a pityókatermelők, hiszen mutatkozik még kereslet, úgyhogy következő hónapokban még lesz lehetőségük értékesíteni a termést – ha eddig nem is tették meg. Vitos László is megerősítette, hogy az utóbbi időben mintha valóban megélénkült a piac, az árak is felfelé mozdulnak.
Bálint András lázárfalvi gazda érdeklődésünkre elmondta, tavaly ők 10 hektáron termesztettek krumplit, a betakarított termést pedig jónak nevezte. Míg az ipari (chips) burgonyájukat egy felvásárló számára állítják elő, így azt már értékesítették is, addig a tavalyi étkezési nagy pityókát még nem adták el. Megjegyezte, 60-75 bani között változott a krumpli kilójáért kínált összeg az elmúlt hónapokban, ugyanannyi apró pityókáért pedig mindössze 20 banit adtak – ezért azt inkább az állatokkal etették meg. A fiatal gazdálkodó azt is megjegyezte, igyekeznek jó áron eladni a termést, akár ősszel a földről, akár tavasszal a pincéből, ezért vártak mostanig.
A piacon 1 lej 50 baniba kerül a krumpli kilója
Egy csíkszeredai vásárló érdeklődésünkre kifejtette, nehezményezi, hogy a környékbeli termelők a piacon 1,5 lejért árulják a burgonya kilóját, és az árból nagyobb mennyiség vásárlása esetében sem hagynak ki. Habár szívesebben fogyasztana családjával hazai krumplit, mivel a nagy áruházakban egy lej körüli áron szerezheti be a külföldit, így rendszerint azt vásárolja meg a másfélszer drágább piaci helyett.
Mint arra Török Jenő rámutatott, a burgonya előállítási ára hektáronként 12 és 18 ezer lej között változhat, annak függvényében, hogy milyen áron vásárolták a vetőmagot, milyen fajtát ültettek és milyen vegyszerezést végeztek a parcellán. Tehát, ha valaki egy hektár esetében 15 ezer lejt költött a burgonya előállítására és 17 ezer kilogrammos termést gyűjtött be, akkor legkevesebb 88 baniért kellene értékesítse a termését, hogy ne legyen veszteséges a termesztés, és csak az efölötti ár jelenthetne jövedelmet.
Országos adatok
Az ország kiviteli és behozatali mérlege azt mutatja, hogy az uniós és unión kívüli országokból az elmúlt év első 9 hónapjában 120 830 tonna friss és fagyasztott burgonyát hoztak be Romániába, ami az előző – 2015-ös – év hasonló időszakát tekintve 45 százalékos növekedést mutat. Ami a kivitelt illeti: 2 160 tonna nyers és fagyasztott burgonyát exportáltak a múlt év első három negyedében – ez is növekedést jelent, 2015 hasonló időszakában csak 1 271 tonnát értékesítettek külföldön. Ehhez képest az országos burgonyatermés esetében fordítva áll a dolog: tavaly összesen 2 056 millió tonna burgonya termett az országban, s ez 21,6 százalékos csökkenést jelent 2015-höz képest. Az országos statisztika adatai szerint minden romániai lakos átlagban 92 kiló burgonyát eszik meg évente, s ezzel a mennyiséggel az Európai Unióban a 4. helyet foglalja el. Az előbbi számok ismeretében hozzávetőlegesen 1,8 millió tonna szükséges emberi fogyasztásra évente az országban. Tehát ha több mint kétmillió tonna termett, akkor bőven volt miből kivinni, még akkor is, ha 1,8 millió tonnát megettünk. Emellett természetesen ott van még az ipari felhasználás, meg az állatok etetésére fordított mennyiség, de még így is bővelkedünk saját pityókában. Felmerül tehát a kérdés: miért kellett 120 ezer tonnát behozni a múlt év első három negyedében, amikor volt sajátunk is elég.
Alkalom a viszontlátásra, a tapasztalatcserére, a közös táncra – erről szól a Botorka Nemzetközi Néptáncfesztivál. A Kárpát-medence néptáncosait tömörítő balánbányai rendezvény 30. évében különlegességekkel készülnek a közönségnek.
Baleset történt szombaton délután fél öt körül Tusnádfürdőn, a várost átszelő E578-as nemzetközi úton. Ketten megsérültek.
Egy héttel meghosszabbították a Csíki Székely Múzeumban látogatható Márkos András-emlékkiállítást, így az érdeklődők január 25-ig még megtekinthetik.
Egy 73 éves férfi vesztette életét kigyúlt házában a Csíkszentsimon községhez tartozó Csatószegen pénteken éjszaka. A lángok a kályhából kihullt parázs miatt csaphattak fel.
Jól halad a csíkszentgyörgyi bölcsőde tavaly ősszel elkezdett építése, ezért megalapozottnak tűnik az elképzelés, hogy ősztől már fogadni tudják az intézményben a gyerekeket. A munka télen sem szünetel, a beltérben lehet dolgozni.
Bedobták a labdát – szalagvágás helyett ily módon avatták fel csütörtökön a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola új tornatermét. A sportlétesítményt tizenöt éve álmodták meg, majd hat éve kezdték el építeni, hogy mostanra elkészülhessen.
Az emberi test, az immunrendszer és a lelki egyensúly összefüggéseit állítja középpontba a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozat következő eseménye január 23-án, Csíkszeredában.
A Csobotfalvát érintő csíkszeredai városi autóbuszjáratok 4-es és 4D-jelzésű vonalain késésekre lehet számítani, a tesztidőszak alatt ugyanis kiderült: tarthatatlan a jelenlegi menetrend. Dolgoznak a kijavításán.
A kászonjakabfalvi szándékos gyújtogatásoknak egyelőre nincs gyanúsítottja – tudtuk meg a csíkszeredai ügyészségtől. Az eset miatt önkéntes alapon működő polgárőrség alakult, amely azóta is rendszeresen járőrözik az érintett falurészben.
Óvodákat és tornatermeket szereltek fel korszerű bútorzattal, illetve eszközökkel Csíkszeredában a helyi önkormányzat erre irányuló európai uniós pályázata révén. A Cimbora Napközi Otthonban mutatták be hétfőn a beruházás eredményeit.
szóljon hozzá!