Csíki székely határőrök és határvadászok a II. világháborúban címmel Nagy József történész, az ELTE Bölcsészettudományi Karának doktorandusz hallgatója tartott előadást pénteken este a Hargita Megyei Kulturális Központ előadótermében.
2013. március 03., 17:062013. március 03., 17:06
2013. március 04., 15:362013. március 04., 15:36
A gyergyóremetei történész disszertációjának témájául a második világháború székelyföldi hadászati vonatkozásait választotta. A levéltári kutatások mellett körülbelül kétszáz háborús veteránnal készített interjút. Miután Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz, a legnehezebben védhető területe éppen a Székelyföld volt, amely egy keskeny szájú zsákként nyúlt bele Romániába – emelte ki. Úgy feltételezték, hogy Romániának is lehetnek visszahódítási törekvései. Székelyföld esetében könnyen megtehette volna, hogy több oldalról támadva elvágja a hadakozókat az utánpótlástól. Ezért hozták létre az országos viszonylatban legjobban felfegyverzett egységeket, a hegyi határvadász-alakulatokat. Ezeket úgy képezték ki, hogy a fontos stratégiai pontokon, a völgyek torkolatánál akár több hétig is önállóan védekezhessenek.
A végső cél az lett volna, hogy egy, hatvan-hetvenezer székely katonát számláló hadtest jöjjön létre, amely hosszabb ideig is védeni tudja Székelyföldet. Csíkban a 32. Határvadász zászlóaljat hozták létre, főleg az Úz völgyét, Csobányos völgyét és a Gyimesi-szorost védték. A front azonban hamarabb ideért, mint ahogy erre számítottak, hiszen a románok augusztus 23-i átállásával, a szovjet-román katonai egységek már szeptemberben támadni kezdték a határvadász zászlóaljakat. Akkora túlerő érkezett, hogy gyakorlatilag csak egy rendezett visszavonulást lehetett fedezni.
A visszaemlékezések nagyon fontosak, hívta fel a figyelmet az előadó, viszont sokszor szubjektívek. Például egyetlen veterán sem úgy állította be, hogy elvesztették volna a csatát, hanem mindenhol úgy emlékeztek, hogy elárulták és bekerítették őket. Hozzátette, nagyon fontos, hogy ismerjük alaposan ezeket az eseményeket, hiszen történelmünk, kultúránk részét képezik, a hiba csak ott van, ha nem az akkori kontextusban akarjuk taglalni őket, hanem egy maiban.
A kolbászkészítésre is igaz, hogy ahány ház, annyi szokás – kinek sósabban, kinek paprikásabban ízlik jobban a termék.
A tavalyi megszorítások után idén is csak mértékkel biztosítják a finanszírozást a csíkszentkirályi tanuszoda folyamatban levő építésére, így várhatóan lassú lesz az előrehaladás. Ha minden jól megy, legalább félig elkészülhet a beruházás.
Az átlagosnál is jobban megviselte a Csíkszereda peremterületein levő makadámutakat a szigorúbb téli időjárás. Az ideiglenes sürgősségi beavatkozáshoz keresik a megoldást, de nagyobb javítás csak a több hónap múlva lehetséges.
A medvék által oly gyakran látogatott Tusnádfürdőn állították fel a turistalátványosságnak szánt, négy méter magas medveszobrot. Az impozáns fémalkotást szerdán avatták fel.
Jelenleg nem lehet módosítani az adók mértékén – tudomásul vette a csíkszeredai képviselő-testület keddi azonnali ülésén a pénzügyminisztérium hivatalos levelét.
Baleset történt Szentegyháza és Csíkszereda között kedden délelőtt, egy ember megsérült.
A Bolojan-kormányhoz fordul petícióban a csíkszeredai városvezetés, hogy még az országos költségvetés elfogadása előtt hozzon jogszabályt az adócsökkentésre. Az ügyben elindították az aláírásgyűjtést.
Begyűjtötték a lakossági észrevételeket, fel is dolgozták annak érdekében, hogy a csíkszeredai városi tömegközlekedés járműveinek végleges menetrendjét kialakítsák. Ezt várhatóan március elején vezetik be.
Noha tavaly decemberben elkészült Csíkszeredában az Erőss Zsolt Aréna melletti parkoló újabb kijárata a Decemberi forradalom utca felé, azóta is zárva van. Megnyitásával elkerülhető lesz a Stadion utcában keletkező torlódás.
Míg Csíkszereda polgármestere szerint a szombati megmozdulást az AUR párt használta ki feszültségkeltésre, a tüntetés szervezője állítja: civilként, pártpolitikai érdekektől függetlenül hívta utcára az embereket, és akár perre is kész az igazáért.
szóljon hozzá!