
A civilek is beleszólnának a gyergyószentmiklósi közügyekbe
Fotó: Pinti Attila
A Gyergyószentmiklóson felmerült és időközben lemondott bányanyitás kérdése kapcsán fogalmazódott meg a gondolat egy civil érdekvédelmi szervezet megalakítására. A kezdeményezők eldöntötték, a bánya témájától függetlenül is létrehozzák ezt, azért, hogy a közösséget érintő fontos ügyekben ne csak magánszemélyként, hanem bejegyzett szervezetként is hallattathassák a hangjukat.
2022. szeptember 27., 22:082022. szeptember 27., 22:08
A civil szervezetnek egyelőre nincs neve, hiszen még bejegyzés alatt áll és ezt követően válik hivatalossá a megnevezése. Amennyiben a név szabad, azaz nincs ilyen néven más egyesület bejegyezve, akkor Civilek Gyergyóért néven szólnak majd hozzá a gyergyói közügyekhez – mutat rá az egyik kezdeményező, Csibi Márta.
Amint elmondta, a tervük az, hogy
Egy civil szakmai csoportként képzelik el a működésüket, amelynek nagyjából ugyanaz lenne a feladata, mint ami a tanácstestület szakbizottságainak, azaz, hogy véleményt, javaslatokat fogalmazzon meg adott kérdésekben.
– fogalmaz Csibi Márta, aki az egyesület bejegyzését követően ennek az elnöki tisztségét fogja betölteni.

Újabb bányanyitási elképzelés került előtérbe Gyergyószéken – ezúttal a Kürücök néven ismert területre esett egy bukaresti társaság választása. Van már gyakorlatuk a helyieknek, hogy hogyan akadályozzanak meg egy bányanyitást.
Kifejtette, hogy
„A bánya témája adta meg a kezdő lökést, de nem ez az elsődleges. Bejegyzett szervezettként működve elsődleges feladatunk, hogy a közösséget visszahozzuk a döntésekbe, másrészt, hogy szervezetként és ne csak magánszemélyként képviselhessük az általunk kitalált ötleteket, projekteket, amelyek a várost segítenék” – ismerteti a kezdeményező.
Felvetésünkre, hogy van-e szándék, elképzelés arra, hogy ez a szervezet jelölteket állítson, és elinduljon a következő helyhatósági választásokon, Csibi Márta határozott nemmel felel. Leszögezi,
Hozzáteszi, vannak köztük olyanok, akik nem is Gyergyószentmiklóson, hanem a környékbeli helységekben élnek, így a szervezetük tevékenysége akár más településekre is kiterjedhet.
„Amikor választásokról van szó, az az általános jelenség, hogy négyévente össze kell zördülni mindenkivel és bántani egymást. És ez semmiképpen nem jó a közösségnek. Ha valaki polgármester akar lenni, akkor úgy néz az emberekre, mint a választókra, akiktől szavazatot vár és ez a miénktől teljesen eltérő nézőpontot kíván meg.
– összegez Csibi Márti, hozzátéve, hogy amint a szervezet bejegyzési folyamata lezárul, hivatalos lesz a megalakulásuk, konkrétabban is ismertetik majd elképzeléseiket.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!