
Szekeres Attila István szerint a román kormány egy ideje nem fogad el székelyföldi címereket, zászlókat. Archív
Fotó: Vargyasi Levente
Hivatalos bejegyzésének ötéves évfordulóját ünnepli az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület. Miközben öt év alatt elérte, hogy munkáját értékeli a nemzetközi szakmai közösség, Románia még mindig elfekteti a székelyföldi címer és zászlóterveket.
2020. január 16., 17:152020. január 16., 17:15
Szekeres Attila István heraldikus, az egyesület elnöke lapunknak elmondta, hogy
hiszen abban az áll, hogy egy országból csak egyetlen címertani és szintén egy családkutató szervezet vagy intézmény lehet a világszövetség tagja, és csak kivételes esetben más is.
Külföldön erőteljesen jelen vannak, az egyesület elnöke évente részt vesz nemzetközi konferenciákon, tudományos publikációi jelennek meg az academia.edu tudományos portálon, 2017-ben a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagjává választották, Romániában is elismeri a szakma. Ennek ellenére a címertevezői tevékenység igen visszaesett.
Szekeres Attila István kifejtette, hogy régebben rengeteg közigazgatási címert tervezett, ám jelenleg csak kettőn dolgozik, Málnás és Dobolló községek címerén. Ugyanis manapság nincs nagy igény arra, mivel
Felidézte, 2010-ben kormányhatározattal elfogadták Illyefalva általa tervezett címerét, abban Illyefalva régi mezővárosi címere alapján szerepelt egy határkő, és a leírásban hogy az Székelyföld és Barcaság határát jelképezi.
– mondta el a heraldikus. Hozzátette, idén a választási évben és a Trianon emlékévben felerősödni tűnnek a nacionalista hangok, ezért csak jövőre tervezi, hogy egyeztet az Országos Heraldikai Bizottsággal, hogy miért akadnak el a címerek, és miként lehet továbblépni. „Egy közigazgatási egység címere három szakmai szűrőn megy át, megnézi a megyei, az övezeti, majd az országos heraldikai bizottság. Az erdélyi megyék többsége a kolozsvári övezeti címerbizottsághoz, Kovászna és Brassó, egy ideje Hargita megye is a bukaresti övezeti testülethez tartozik.
– részletezte Szekeres Attila István. Hozzátette, közben tavaly elfogadták Brassó megye címerét, amely aránytalan, szakmai szempontból „szörnyű” és történelemhamisító. Mindez azt támasztja alá, hogy nem szakmai, hanem politikai döntések születnek – szögezte le a heraldikus.
Nagy Miklós Gábor Bozgor című kötetét mutatják be hétfőn este hat órakor a gyergyószetmiklósi városi könyvtárban. A kényszerű helyzet miatt Magyarországra települt alkotó az otthon és az idegenség jelentését fejtegeti művében.
Kereskedő cégeket ellenőriztek a hatóságok és az erdőrendészeti szakemberek, akik egy vállalkozásnál 23 köbméter olyan faanyagot találtak, amelynek eredetét nem tudták igazolni, és tárolása sem felelt meg az előírásoknak.
Esőzésre és havazásra ugyanakkor a szél felerősödésére is lehet számítani szombattól hétfőig – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Két új törvénytervezeten dolgozik a parlament családon belüli erőszak elleni küzdelemmel foglalkozó különbizottsága.
Maros, Hargita és Kovászna megyében is lecserélték az alprefektusokat a pénteki kormányülésen. Régi-új arcok vannak a szociáldemokrata politikusok között.
A kormány a 2027-es költségvetési lehetőségek és finanszírozási szükségletek figyelembevételével dönt a szakszervezetek által követelt béremelésekről – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ősszel rendszerint megnövekszik a kóbor kutyák száma Gyergyószentmiklós utcáin. Az utóbbi időben ismét több panasz érkezik a lakóktól. A befogásuk nem egyszerű, de tíz gazdátlan állatot begyűjtöttek a héten.
Tájékoztatót adott ki a Román Lottótársaság az október 29-i Joker 5/45 sorsoláson tapasztalt incidens miatt: egy műszaki hiba folytán nem került be az összes golyó a sorsológép keverődobjába.
Nehéz lesz összeállítani a 2027-es állami költségvetést, mivel a helyreállítási terv (PNRR) lezárulásával Románia a GDP 1,5 százalékának megfelelő finanszírozástól esik el, miközben jelentős védelmi kiadásokat is fedeznie kell.
Elfogadta a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást, amely többletforrásokat biztosít az egészségügynek, a nyugdíjak kifizetésére és a helyi önkormányzatoknak; a GDP-arányos költségvetési hiánycélt változatlanul 6,2 százalékon tartják.
szóljon hozzá!