Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

16:12

A multifokális kontaktlencse szabadsága

15:59

Rekordáron a gázolaj, tovább nőnek az árak az üzemanyagtöltő-állomásokon

15:55

Két csapatban is játszhatnak ugyanabban a szezonban az U21-es labdarúgók

15:41

Elfogadták az új általános városrendezési tervet (PUG) Csíkszeredában

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Már ki is vizsgálta az ügyészség, hogy milyen drónt lőtt le pénteken Buzău megyében a román vadászpilóta

Egy ember meghalt a homoródfürdői balesetben, egy sérültet helikopterrel vittek kórházba

A nap, amikor Orbán Viktor 16 év után ellenzéki pártvezetőként mond beszédet Tusványoson

Kiskorú lányt zaklatott egy buszsofőr Csíkszeredában

Baleset történt Sósrétnél, egy autó felborult a mezőn – videóval

Jelezzünk vagy sem? – vitatott kérdést tisztázott a közlekedési rendőrség

Orbán Viktor: ellenzéki politika helyett ellenállási politika következik

Tarr Zoltán Markó Bélával egyeztetett a határon túli magyar közösségek előtt álló kihívásokról

Megújult a fehéregyházi Petőfi-emlékhely – először látogatott hivatalosan Erdélybe az új magyar miniszter

Tarr Zoltán Erdélyben: van egyfajta várakozás, hogy merre és hogyan haladunk tovább

Bukaresti fiókokban fektetik a székelyföldi címereket

Szekeres Attila István szerint a román kormány egy ideje nem fogad el székelyföldi címereket, zászlókat. Archív

Fotó: Vargyasi Levente

Hivatalos bejegyzésének ötéves évfordulóját ünnepli az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület. Miközben öt év alatt elérte, hogy munkáját értékeli a nemzetközi szakmai közösség, Románia még mindig elfekteti a székelyföldi címer és zászlóterveket.

Bíró Blanka

2020. január 16., 17:152020. január 16., 17:15

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Szekeres Attila István heraldikus, az egyesület elnöke lapunknak elmondta, hogy

a Genealógiai és Heraldikai Világszövetség tagjává fogadták az egyesületet, ezzel kivételt tettek az alapszabályzat alól,

hiszen abban az áll, hogy egy országból csak egyetlen címertani és szintén egy családkutató szervezet vagy intézmény lehet a világszövetség tagja, és csak kivételes esetben más is.

Romániából az Országos Heraldikai, Genealógiai és Pecséttani Bizottság, valamint a jászvásári székhelyű Sever Zotta Genealógiai és Heraldikai Intézet már tagja volt a nemzetközi szervezetnek, így kivételként kerülhetett be az erdélyi egyesület.

Külföldön erőteljesen jelen vannak, az egyesület elnöke évente részt vesz nemzetközi konferenciákon, tudományos publikációi jelennek meg az academia.edu tudományos portálon, 2017-ben a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagjává választották, Romániában is elismeri a szakma. Ennek ellenére a címertevezői tevékenység igen visszaesett.

Szekeres Attila István kifejtette, hogy régebben rengeteg közigazgatási címert tervezett, ám jelenleg csak kettőn dolgozik, Málnás és Dobolló községek címerén. Ugyanis manapság nincs nagy igény arra, mivel

a román kormány egy ideje nem fogad el székelyföldi címereket, zászlókat, az iratcsomók a közigazgatási minisztérium fiókjában hevernek.

Felidézte, 2010-ben kormányhatározattal elfogadták Illyefalva általa tervezett címerét, abban Illyefalva régi mezővárosi címere alapján szerepelt egy határkő, és a leírásban hogy az Székelyföld és Barcaság határát jelképezi.

A Székelyföld megnevezés megjelent a Hivatalos Közlönyben, ebből hatalmas politikai botrány keletkezett, a kormányhatározatot megsemmisítették, és azóta nem nagyon fogadnak el székelyföldi címereket

– mondta el a heraldikus. Hozzátette, idén a választási évben és a Trianon emlékévben felerősödni tűnnek a nacionalista hangok, ezért csak jövőre tervezi, hogy egyeztet az Országos Heraldikai Bizottsággal, hogy miért akadnak el a címerek, és miként lehet továbblépni. „Egy közigazgatási egység címere három szakmai szűrőn megy át, megnézi a megyei, az övezeti, majd az országos heraldikai bizottság. Az erdélyi megyék többsége a kolozsvári övezeti címerbizottsághoz, Kovászna és Brassó, egy ideje Hargita megye is a bukaresti övezeti testülethez tartozik.

Miután a címer három tudományos fórumon átmegy, szakmailag kifogástalan, a közigazgatási bizottság egy bizonyára hozzá nem értő alkalmazottja visszaküldi, pingpongozik a iratcsomóval

– részletezte Szekeres Attila István. Hozzátette, közben tavaly elfogadták Brassó megye címerét, amely aránytalan, szakmai szempontból „szörnyű” és történelemhamisító. Mindez azt támasztja alá, hogy nem szakmai, hanem politikai döntések születnek – szögezte le a heraldikus.