
Szekeres Attila István szerint a román kormány egy ideje nem fogad el székelyföldi címereket, zászlókat. Archív
Fotó: Vargyasi Levente
Hivatalos bejegyzésének ötéves évfordulóját ünnepli az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület. Miközben öt év alatt elérte, hogy munkáját értékeli a nemzetközi szakmai közösség, Románia még mindig elfekteti a székelyföldi címer és zászlóterveket.
2020. január 16., 17:152020. január 16., 17:15
Szekeres Attila István heraldikus, az egyesület elnöke lapunknak elmondta, hogy
hiszen abban az áll, hogy egy országból csak egyetlen címertani és szintén egy családkutató szervezet vagy intézmény lehet a világszövetség tagja, és csak kivételes esetben más is.
Külföldön erőteljesen jelen vannak, az egyesület elnöke évente részt vesz nemzetközi konferenciákon, tudományos publikációi jelennek meg az academia.edu tudományos portálon, 2017-ben a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagjává választották, Romániában is elismeri a szakma. Ennek ellenére a címertevezői tevékenység igen visszaesett.
Szekeres Attila István kifejtette, hogy régebben rengeteg közigazgatási címert tervezett, ám jelenleg csak kettőn dolgozik, Málnás és Dobolló községek címerén. Ugyanis manapság nincs nagy igény arra, mivel
Felidézte, 2010-ben kormányhatározattal elfogadták Illyefalva általa tervezett címerét, abban Illyefalva régi mezővárosi címere alapján szerepelt egy határkő, és a leírásban hogy az Székelyföld és Barcaság határát jelképezi.
– mondta el a heraldikus. Hozzátette, idén a választási évben és a Trianon emlékévben felerősödni tűnnek a nacionalista hangok, ezért csak jövőre tervezi, hogy egyeztet az Országos Heraldikai Bizottsággal, hogy miért akadnak el a címerek, és miként lehet továbblépni. „Egy közigazgatási egység címere három szakmai szűrőn megy át, megnézi a megyei, az övezeti, majd az országos heraldikai bizottság. Az erdélyi megyék többsége a kolozsvári övezeti címerbizottsághoz, Kovászna és Brassó, egy ideje Hargita megye is a bukaresti övezeti testülethez tartozik.
– részletezte Szekeres Attila István. Hozzátette, közben tavaly elfogadták Brassó megye címerét, amely aránytalan, szakmai szempontból „szörnyű” és történelemhamisító. Mindez azt támasztja alá, hogy nem szakmai, hanem politikai döntések születnek – szögezte le a heraldikus.
Hatvanöt kerékpárost figyelmeztettek vagy büntettek meg csütörtökön a Maros megyei rendőrök, de a szabálytalankodó motorosok és rolleresek sem úszták meg.
Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a Gyulai Törvényszék az öthónapos kislányát különös kegyetlenséggel meggyilkoló békési férfit csütörtökön. Az ítélet nem jogerős.
Nicușor Dan államfő csütörtökön a Cotroceni-palotában fogadta Hadja Lahbib egyenlőségért, felkészültségért és válságkezelésért felelős uniós biztost.
Erősödött csütörtökön a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,05 banival (0,01 százalékkal) 5,2537 lejre csökkent a szerdai 5,2542 lejről.
Továbbra is az AUR vezet a pártok versenyében, mintegy 20 százalékponttal előzve meg a mögötte következő Szociáldemokrata Pártot (PSD) és Nemzeti Liberális Pártot (PNL) – derül ki az INSCOP Research legfrissebb közvélemény-kutatásából.
Az eJobson év eleje óta meghirdetett közel 150 ezer állásból 71 ezer, vagyis csaknem minden második Bukarestben volt elérhető – derül ki az állásközvetítő platform elemzéséből. A legkevesebb állást többek között Hargita és Kovászna megyében hirdették meg.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Forgalommal szemben vezetve okozott baleset egy idős sofőr az A1-es autópályán Arad és Temesvár között. A rendőrség közlése szerint a hetvenes éveiben járó sofőr Kovászna megyéből származik, noha az első információk még Hargita megyéről szóltak.
Arany- és rézkitermelésre készül a kanadai Euro Sun Mining Erdélyben, a Rovine nevű projekt finanszírozására szándéknyilatkozatot kötött a cég egy 400 millió dolláros hitelfelvételre – írja az MTI a Economica.net nyomán.
Majdnem másfélszer kevesebb a vadkár Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában. A három éve tartó csökkenés eddig akár a szezonális változásokkal is magyarázható lett volna, de az idei visszaesés akkora, hogy ez inkább a trendet igazolja.
szóljon hozzá!