
Szekeres Attila István szerint a román kormány egy ideje nem fogad el székelyföldi címereket, zászlókat. Archív
Fotó: Vargyasi Levente
Hivatalos bejegyzésének ötéves évfordulóját ünnepli az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület. Miközben öt év alatt elérte, hogy munkáját értékeli a nemzetközi szakmai közösség, Románia még mindig elfekteti a székelyföldi címer és zászlóterveket.
2020. január 16., 17:152020. január 16., 17:15
Szekeres Attila István heraldikus, az egyesület elnöke lapunknak elmondta, hogy
hiszen abban az áll, hogy egy országból csak egyetlen címertani és szintén egy családkutató szervezet vagy intézmény lehet a világszövetség tagja, és csak kivételes esetben más is.
Külföldön erőteljesen jelen vannak, az egyesület elnöke évente részt vesz nemzetközi konferenciákon, tudományos publikációi jelennek meg az academia.edu tudományos portálon, 2017-ben a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagjává választották, Romániában is elismeri a szakma. Ennek ellenére a címertevezői tevékenység igen visszaesett.
Szekeres Attila István kifejtette, hogy régebben rengeteg közigazgatási címert tervezett, ám jelenleg csak kettőn dolgozik, Málnás és Dobolló községek címerén. Ugyanis manapság nincs nagy igény arra, mivel
Felidézte, 2010-ben kormányhatározattal elfogadták Illyefalva általa tervezett címerét, abban Illyefalva régi mezővárosi címere alapján szerepelt egy határkő, és a leírásban hogy az Székelyföld és Barcaság határát jelképezi.
– mondta el a heraldikus. Hozzátette, idén a választási évben és a Trianon emlékévben felerősödni tűnnek a nacionalista hangok, ezért csak jövőre tervezi, hogy egyeztet az Országos Heraldikai Bizottsággal, hogy miért akadnak el a címerek, és miként lehet továbblépni. „Egy közigazgatási egység címere három szakmai szűrőn megy át, megnézi a megyei, az övezeti, majd az országos heraldikai bizottság. Az erdélyi megyék többsége a kolozsvári övezeti címerbizottsághoz, Kovászna és Brassó, egy ideje Hargita megye is a bukaresti övezeti testülethez tartozik.
– részletezte Szekeres Attila István. Hozzátette, közben tavaly elfogadták Brassó megye címerét, amely aránytalan, szakmai szempontból „szörnyű” és történelemhamisító. Mindez azt támasztja alá, hogy nem szakmai, hanem politikai döntések születnek – szögezte le a heraldikus.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!