Búcsú Szárhegyen, Nagyboldogasszony ünnepén

Fotó: Balázs Katalin

Jólelkű szárhegyiek ajánlották a gyergyószárhegyi plébánosnak: kalákában felújítanák a szabadtéri oltárt. Kerültek hozzá segítők, még a virágot is adományként hozták, így méltó környezetben került sor a Nagyboldogasszony-napi búcsús szentmisére.

Balázs Katalin

2017. augusztus 17., 13:432017. augusztus 17., 13:43

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az ünnepre több, Sárhegyről elszármazott lelkipásztor is hazatért, közülük Sajgó Balázs lett a főcelebráns és ünnepi szónok.

„Kedves testvéreim, Nagyboldogasszony főünnepe egy olyan lehetőség, hogy mindenekelőtt Istent ünnepeljük. Istent akarjuk tenni életünk középpontjába. Azt az Istent, aki nagy dolgokat művel velünk és bennünk, ha meghívjuk, és igennel válaszolunk az ő meghívására. Hiszen ő nem szűnik meg ránk igent mondani ma sem. Ez nem csak Mária esetén volt így, hanem a mi mindennapi életünkben is, ő mindig várja és vágyja a mi igenünket. Szeret akkor is, ha mi nemet mondunk, vagy éppen nem érünk rá vele foglalkozni” – fogalmazott a Gyergyószentmiklóson, a Szent István plébánián szolgáló lelkipásztor.

Isten szeretete akkor sem változik, ha mi megtagadjuk, mert az ő bennünk való jelenléte százszázalékos. Nem olyan, mint a mobiltelefon térereje, hogy ha olyan helyre megyünk, már nem tudjuk egymással felvenni a kapcsolatot. Bárhová megyünk Isten velünk, sőt bennünk van. Akkor tud nagy dolgokat tenni életünkben, hogyha mi is minden nap megújítjuk azt az igent

– szólt a javaslat, amelynek része, hogy nem elég ésszel tudni, Isten bennünk van, szívvel is kell érezni létét, segítségét.

„Így indulhat el egy szép élettörténet, amely a beteljesülés felé vezet. Mert a mennyország, amelybe Mária felvétetett nem más, mint a beteljesedés. És ez az élettörténet nem attól lesz szép, hogy fognak rólunk írni az újságok, híresek leszünk, mert legtöbbször a rejtekben zajlik, a csendben születik a csoda, mint ahogy ezt Mária élete is igazolja. Mária azért Boldogasszony, mert beteljesedett az élete. Ezt az életet már itt a földön kell előkészítenünk az igenünk megújításával.”

Sajgó Balázs arról is szólt, hogy Mária élete a bölcsesség útja.

Bölcs ember az, aki nem csak elmondja imáit, hanem hiszi is azt, amit mond. Bölcs az, aki miután elmondta, mit kér, csendben marad, próbálja meghallani, mit válaszol neki Isten. „Bölcs ember az, akinek nem csak vallása, hanem hallása is van. A vallás csak keret, ha nem halljuk a szívünk-lelkünk mélyéről jövő hangot, nem lesz teljes az életünk.” Amint az ünnepi szónok fogalmazott, nem csak magunkért kell bölcs emberhez méltón élni, hanem gyermekeinkért is. Krisztus életéből kiolvasható a szülők példája, és ez nincs másként manapság sem: a gyerek olyan, mit a fénymásoló, másol jót is, rosszat is. Ezért nem lehet rábízni, hanem rá kell vezetni, hogy mi a jó és mi a rossz. „Annyi képzésre, edzésre elküldik a szülők a gyermeket, hogy nem felkészítik, hanem kikészítik. Inkább szeressék!”