„Szent István király napján az becsületes páterek Szentlélekre gyűlvén…”
A perkői kápolna
Fotó: Kocsis Károly
Mivel a szentté avatási eljárás részeként 1083. augusztus 20-án, a Nagyboldogasszony nyolcadába eső vasárnapon nyitották meg István király sírját, a magyar egyház ezt a napot iktatta névünnepeként a naptárba. Mária Terézia 1774-ben nyilvánította országos ünneppé, a rendszerváltás óta számít a legfőbb magyar állami ünnepnek. A népi hagyományban alig van nyoma a Szent István-nap köré fonódó szokásoknak, de azért találunk egy párat.
Kocsis Károly
2023. augusztus 20., 08:002023. augusztus 20., 08:00
A középkorban, amikor munkatilalom övezte, nagy tömegek indultak ezen a napon a Szent István-ereklyék felkeresésére, és nem csak az őt patrónusuknak tekintő csizmadiák, pénzverők és bányászok. (Sőt, 1640-től – VIII. Orbán pápa jóváhagyásával – az erdélyi ferences kusztódiának is ő volt a védnöke!)
Pillanatkép a 2016-os perkői búcsúból
Fotó: Kocsis Károly
A több kutató által eredetileg Árpád-korinak vélt perkői kápolna egybehangzó nézetek szerint 17. század végi vagy 18. század eleji újjáépítése után válhatott búcsújáró hellyé, mely folytonosságát azóta is megőrizte, de
Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész szerint a kápolna 1995-ben feltárt freskóit „az 1730-as évek körül, mikoron készültek, valószínű, épp ama céllal festették meg az Aporok, a Mikesek, hogy búcsújáró hellyé váljon a perkői kápolna, és
A perkői kápolna freskói Szent Istvánt, Szent Lászlót, Szent Imre herceget és Szent Gellért püspököt ábrázolják
Fotó: Balla Ede–Zsolt/Székely Kalendárium
Kálnoki Mihálynak egyik, 1727. augusztus 18-án kelt, a Kézdiszentléleken lakó Apor Péternének címzett levelében találunk is megjegyzést: „Szent István király napján az becsületes páterek Szentlélekre gyűlvén…”
Újabban évről évre több ezres tömeg vonul fel a Kézdiszentlélek fölött magasló, 719 méter magas Perkőre a 2003 óta a környékbeli települések állította tizennégy stációs kőkereszt által jelzett úton.
Az itteni borvíznek különleges erőt tulajdonítanak a szomjukat oltani megálló búcsújárók.
A perkői kápolna naplementekor
Fotó: Káté Antónia/Székely Kalendárium
Szent István-búcsúk
A történelmi Magyarország területén ötvenkét Szentkirály nevű helynévről tudunk. A Magyar Királyi Belügyminisztérium a 19. század végén, a 20. század elején új helységnév-katasztert szentesített, könnyebb azonosításuk érdekében
A Székelyszentkirály névalakot 1905-ben tette hivatalossá a belügyminiszter, ezt megelőzően a falut egyszerűen csak Szentkirály néven emlegették a környéken.
Székelyföldön a következő helységekben szenteltek templomot vagy kápolnát Szent István tiszteletére: Ajnád, Ákosfalva, Árkos, Borzont, Borszék, Bükkhavas, Csíkszentkirály (plébániatemplom), Csöb, Gyergyóbékás, Gyergyószentmiklós, Hargitafürdő, Hidegség, Kézdiszentlélek (Perkő), Kicsibükk, Kovászna, Marosszentkirály, Mezőbánd, Mikháza, Mikóújfalu, Nyárádszereda (tógáti kereszt), Sepsiszentkirály, Székelyszentkirály, Szörcse, Tekerőpatak (a kápolna megsemmisült).
Megemlíthetjük a disznajói, 1785-ben épült kápolnát is, amely ugyan nem a történelmi Székelyföldön, hanem Szászrégentől északra található, de ma Maros megyéhez tartozik, akárcsak a magyar lakosságát az 1848. október 18-i román vérengzéskor elveszítő Mezőszengyel ugyancsak 1785-ben épült temploma. Moldvában Pusztina, Gajcsána és Kickófalva (régebbi nevén Steckófalva) védőszentje volt –
Csíkszentkirály ködös napfelkeltekor
Fotó: Nagy Barna/Székely Kalendárium
Negyvenes nap
Régen szokásban volt bizonyos vidékeken, hogy ahol a csépelést befejezték, ezen a napon nagy ünnepséget tartottak,
Sóvidéken ezt újbúza újzsengének nevezték. „A reformátusok ekkor úrvacsorát vettek, s az új kenyérből küldtek a szegényeknek és koldusoknak is. Ezt Sóváradon pománának nevezték.
– írja Barabás László.
Ha napján szép idő van, jó gyümölcstermést ígér, de régen nemcsak ezért örültek a napsütésnek, hanem – Medárdhoz hasonlóan – negyvenes volta miatt is, ami azt jelenti, hogy
Igaz, ez akkor is érvényes, ha ma esik az eső…
A Gyimesekben viszont pont fordítva tudják:
Mindenképp az ősz közelségére utalnak az olyan bölcseletek, miszerint ezen a napon vágják le a szúnyogkirályt, vagyis ettől kezdve már kevesebb lesz ebből a rovarból, vagy hogy
Vadasdon úgy vélik, ha gyülekeznek a fecskék, lassan lejár a tornacipő ideje.
Székelyszentkirály késő ősszel
Fotó: Kocsis Károly
Míg egyes helyeken a szabadban való fürdés tilalmát Nagyboldogasszony napjához kötötték, Parajdon például augusztus 20-hoz, amikor
„Valószínűleg ezzel a fürdési tilalommal van összefüggésben, hogy az első világháború utáni években eddig tartott a szovátai fürdőszezon, augusztus 20-a után elmentek a vendégek. Lejárt a kánikula, az időjárás lassan ősziessé vált.” (Barabás László)
Az első világháború előtti időkre emlékezve a csíkdelnei Kányai Imre mondotta el a több mint három évszázados, csak formájában változó gyakorlatot: „Szent Istvánkor minden birtokos kiment a Szellő-havasra, a közös kaszálóra, ahol a kaszálót előre annyi részre osztották, ahány birtokos családfő volt a hét községben. Mindenki választhatott magának helyet, parcellát, s ott »felütötte« a kaszáját. Ez a választási jog azonban csak azokat illette meg, akik indulás előtt misét hallgattak.” A vezetőség gondoskodott egy hordó pálinkáról, „s azt a munka megkezdése előtt szétosztotta a jelenlevők között, hogy a munka így vígabban menjen”, megalapozva a hét falu népének ünnepi hangulatát, felfokozva a közösségi együttlét amúgy is pezsdítő örömét.
Imreh István: A törvényhozó székely falu (Bukarest, 1983)
Eddig a napig az aratást is befejezték: „ha István előtt kakukk szól, pénzelhetsz a gabonából” – szól a rigmus.
Pozsony Ferenctől tudjuk, hogy Zabolán úgy tartották, az őszi búza elvetését közvetlenül az ünnep után lehet megkezdeni, más orbaiszéki favakban viszont azt tekintették jó gazdának, akinek ilyenkor már a földben volt.
A zordabb természeti viszonyok miatt Alcsíkban rendszerint csak az ünnep után kezdtek hozzá a sarlós aratáshoz.
Marosszentkirály temploma
Fotó: Magyari Hunor/Székely Kalendárium
Első királyunk tevékenysége a történelem folyamán hol ilyen, hol olyan megvilágításba esett, a különféle nézőpontok függvényében, az éghajlat, a termelési módok változásával természetesen a gazdakalendárium is módosult az idők folyamán, de egyvalami biztosan nem. Nevezetesen az a tény, hogy
Szent István-napi őrtüzek Háromszéken
A magyar államalapítás ünnepén Háromszék 31 településének legmagasabb pontján egyszerre lobbannak fel az őrtüzek augusztus 20-án, vasárnap este 9 órakor. „Szent István napja, augusztus 20-a az összmagyarság ünnepe. Számunkra több egy naptári ünnepnél, benne van ezeréves történelmünk, hagyományaink, kultúránk. Mi itt, Székelyföldön az egységes magyar nemzet jegyében gyújtjuk meg idén is azokat az őrtüzeket, amelyek az éjszaka sötétjében lámpásként jelzik, hogy itthon vagyunk a Kárpát-kanyarban. Az erre a napra szervezett Kovászna megyei ünnepi megemlékezek is jelzik, hogy fontos a helyi közösségek számára ez a nap” – fogalmazott Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke. Hozzátette: arra kérnek mindenkit, hogy vasárnap vegyenek részt a helyi közösségek ünnepén. Az őrtüzeket augusztus 20-án este kilenc órakor gyújtják meg.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Drónokkal mérik fel a középfeszültségi oszlopok állapotát Gyergyószentmiklóson
Csak semmi pánik, a Gyergyószentmiklóson megjelenő drónok kizárólag műszaki felmérést végeznek – tájékoztat a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal Facebook-oldalán.
Drónokkal mérik fel a középfeszültségi oszlopok állapotát Gyergyószentmiklóson
Ezt már lassan nem lehet követni – mégsem állítanak le vonatokat a CFR-nél
Nem állítja le hétfőtől a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători) és Transferoviar többtucatnyi vonatjáratának közlekedését a vasúti infrastruktúrát kezelő CFR SA.
Ezt már lassan nem lehet követni – mégsem állítanak le vonatokat a CFR-nél
Pénzügyminiszter: a második deficitcsökkentő csomag intézkedései 6,9 milliárd lejjel javítanak a költségvetési egyenlegen
A kormány új adóügyi módosításai 3,7 milliárd lejjel, a második deficitcsökkentő csomag pénteken elfogadott öt tervezetébe foglalt intézkedések összesen pedig 6,9 milliárd lejjel javítanak a költségvetési egyenlegen.
Miniszter: nem azt várjuk el, hogy csökkenjenek a kiadások az egészségügyben, hanem hogy ne nőjenek
Nem a kiadások csökkentését reméli a kormány az egészségügyi ágazatot érintő intézkedésekről szóló törvénytervezettől, hanem a költségek növekedésének megelőzését – jelentette ki pénteken Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Miniszter: nem azt várjuk el, hogy csökkenjenek a kiadások az egészségügyben, hanem hogy ne nőjenek
Zsigmond Barna Pál: a nemzeti összekapaszkodásnak folytatódnia kell
A visszajelzésekből tudjuk, hogy az erdélyi ember nem a pénzért, a támogatásokért hálás, hanem, azért a kiállásért, a kinyújtott kézért, amit 2010 óta megtapasztalt – mondta el Marosvásárhelyen Zsigmond Barna Pál, országgyűlési képviselő.
Zsigmond Barna Pál: a nemzeti összekapaszkodásnak folytatódnia kell
Székelyföldön is csodájára jártak az érsekcsanádi népviseletnek
Érsekcsanádon a lányok viselete nemcsak szépségben, hanem értékben is párját ritkította: egy-egy szoknya árából akár szekeret is lehetett venni.
Székelyföldön is csodájára jártak az érsekcsanádi népviseletnek
Búzaösszeöntő ünnepséget tartanak Nyárádkarácsonban
A RMGE (Romániai Magyar Gazdák Egyesülete) Maros szervezésében a XVI. alkalommal tartanak gazdanapot, ezúttal a marosszéki Nyárádkarácsonban.
Búzaösszeöntő ünnepséget tartanak Nyárádkarácsonban
Öt defitcsökkentő intézkedést fogadott el a kormány, a közigazgatási reform lekerült a napirendről
A második deficitcsökkentő csomag részét képező hat törvénytervezet közül öt szerepelt a kormány pénteki ülésének napirendjén, és ezeket jóváhagyta a kabinet.
Öt defitcsökkentő intézkedést fogadott el a kormány, a közigazgatási reform lekerült a napirendről
Építőanyagokat loptak egy iskola udvaráról, azonosították őket a rendőrök
Őrizetbe vették azt a 23 éves fiatalt, aki egy tettestársával a mezősámsondi iskola udvaráról építőanyagokat lopott el.
Építőanyagokat loptak egy iskola udvaráról, azonosították őket a rendőrök
Babakelengye-programot indít a nyárádszeredai önkormányzat is
Ezer lej értékű ajándékcsomaggal támogatja a nyárádszeredai önkormányzat a település újszülöttjeit és családjaikat.
Babakelengye-programot indít a nyárádszeredai önkormányzat is
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!