Brazíliából Udvarhelyre: román nyelvből készült, aztán rájött, hogy ide bizony a magyar kell

Brazíliából Udvarhelyre: román nyelvből készült, aztán rájött, hogy ide bizony a magyar kell

Szenvedélye a kézilabda, még szabadidejében is kézilabda-mérkőzéseket néz Rangel Luan da Rosa

Fotó: Pál Árpád

A Székelyudvarhelyi KC kapujában állva, a játékra összpontosítva, hogy minél nagyobb hatékonysággal védjen – így látják legtöbben Rangel Luan da Rosa brazil kapust. Ám kiderült, hogy szabadidejében sokat olvas, utazgat. A huszonegy éves hálóőr ugyan nehezen bírja a székelyföldi teleket, mégis úgy érzi, hogy az udvarhelyiek közvetlensége, valamint csapata erőssége mindenért kárpótolja. A mosolygós fiatallal arról beszélgettünk, hogy milyen volt Udvarhelyre költözni és alkalmazkodni, de közben azt is megtudtuk, hogy szeretne megtanulni magyarul.

Veres Réka

2017. november 25., 18:372017. november 25., 18:37

– Brazília a labdarúgásról ismert, hogyhogy a kézilabdát választottad?

– Ahogyan Brazíliában mindenki, én is a focival kezdtem otthon, de nem tetszett annyira, nem is voltam olyan jó, ezért váltani akartam. Tizenegy-tizenkét évesen kezdtem el kézilabdázni az iskolában, nagyon tetszett, kapusként kezdtem, és még mindig az vagyok.

– Mennyire ismert Brazíliában a kézilabda?

– Szinte egyáltalán, gyenge a bajnokság, és országszerte kevesen ismerik, São Paulóban kicsit többen az átlagnál, mert nagyobb város.

– Hogyan kerültél Európába?

– Előbb a spanyolországi Villa de Arandánál játszottam a Liga ASOBAL-ban (spanyol első osztályú férfi kézilabda-bajnokság – szerk. megj.), majd felhívott a székelyudvarhelyi klub, ajánlatot tett, ami tetszett nekem, ahogyan az SZKC is. Miután beszéltem olyan kézilabdásokkal, akik korábban itt játszottak, megtudtam, hogy komoly csapatról van szó, és azt is, hogy a romániai bajnokság nagyon erős. Úgy éreztem, jó lesz, ha jövök, és elfogadtam az ajánlatot.

– Milyen volt egész fiatalon elköltözni otthonról?

– Spanyolországba költözni könnyű volt, mert hasonlít a nyelv, és még másik három brazil játékos is volt a csapatnál, de ide nehezebb volt. Előbb egyedül jöttem, fél évvel később pedig a barátnőm is ideköltözött.

A családom addig nem hallott Romániáról, mind kérdezgették, hogy mit akarok ott kezdeni, de én tudtam, hogy itt jobb lesz a karrierem.

– Te tudtál addig valamit Romániáról?

– Be kell vallanom, hogy nem igazán, de amikor eldöntöttem, hogy jövök, elkezdtem olvasgatni az országról, a városairól, és közben azt is megtudtam, hogy jó kézilabdacsapatai voltak, a női válogatott ma is nagyon jó.

Galéria

Fotó: Pál Árpád

– Miért volt nehezebb Székelyföldre költözni, mint Spanyolországba?

– Amikor elfogadtam az SZKC ajánlatát, elkezdtem románul tanulni, de amikor ideérkeztem, rájöttem, hogy Székelyudvarhelyen szinte mindenki magyarul beszél.

A román nyelv sem könnyű, a magyar viszont sokkal nehezebb.

Egy idő után megszoktam, elkezdtem alkalmazkodni, megtanultam kicsit románul, megismertem a csapattársaimat, az edző beszélt kicsit spanyolul, a csapattársaim közül is néhányan. Az is segített, hogy többen vagyunk külföldiek.

– Hogyan alkalmazkodtál Székelyudvarhelyhez?

– Mivel én is kisebb városban születettem, nem volt nehéz megszokni a város méretét, és előtte Spanyolországban is kisebb városban játszottam, így szerencsére ebből a szempontból nem volt nehéz a váltás. Amint kezdtek barátaim lenni, egyre könnyebbé vált megszokni és megismerni az új környezetet, most, egy év után tudom csak igazán azt mondani, hogy alkalmazkodtam. Szerintem a székelyudvarhelyiek nagyon szimpatikus emberek, az utcán köszönnek, megkérdezik, hogy vagyok, milyen volt a mérkőzés. Szeretem az udvarhelyiek közvetlenségét, például amikor megyek vásárolni vagy a piacra, megszólítanak, gratulálnak, hogy jól teljesített a csapat, jól védtem.

– A városban hogyan boldogulsz?

– Általában sikerül románul értekezni, ha pedig valamit nem tudok, akkor felhívom a barátaimat, és ők segítenek. Eldöntöttem, hogy az elkövetkezőkben megtanulok magyarul is, csak annyi a gond, hogy nagyon nehéznek tűnik. Kicsit már próbálkoztam, de egyelőre csak néhány szót ismerek.

Galéria

Fotó: Pál Árpád

– Miben különbözik leginkább szülővárosod és Székelyudvarhely?

– Legfőbb különbség a tél (kacag). Brazíliában a legalacsonyabb hőmérséklet télen –2, míg itt gyakran van –20 Celsius-fok alatt. Amikor idejöttem, nagyon hideg tél volt, és

akkor láttam életemben először annyi havat. Előtte Spanyolországban láttam egy kicsit, de az semmi ahhoz képest, hogy itt 3–4 hónapig vastag hótakaró van.

Elég nehéz volt túlélni (kacag), de ilyenkor általában a házban ülök, és csak akkor megyek ki, ha szükséges.

– Egy év távlatából mit gondolsz most az SZKC-ról?

– Amikor idejöttem, láttam, hogy nagyon komoly csapat, nemcsak az ajánlat bizonyult jónak, hanem társaim is, akikkel együtt játszom. Idén elsődleges célunk, hogy az első négy között legyünk, de persze szeretnénk a dobogón végezni. Nehéz, meg kell dolgoznunk érte, de most már kezd összeszokni a csapat, és egyre jobban játszunk együtt. Most már én is jobban értem az edző utasításait, a rájátszásig pedig még van idő, addig biztosan felzárkózunk.

– Milyenek számodra az Udvarhelyen játszott mérkőzések?

– Fergeteges hangulat van a sportcsarnokban, nagyon különleges élmény ilyen szurkolók előtt játszani, hiszen

nemcsak nézik, hanem átérzik a meccseinket.

Otthon nincs ilyen a kézilabdánál, talán csak a focinál ennyire lelkesek a drukkerek.

Galéria

Fotó: Pál Árpád

– Neked mi tetszik legjobban a kézilabdában?

– Igazi csapatjáték, dinamikus, pörög, sok beavatkozás, sok gól van benne, akár azt is mondhatjuk, hogy parádés játék. Otthon nálunk nem ismert, de Európában nagyon jó csapatok vannak, nemcsak játszani, hanem nézni is élmény. Én is szinte mindennap nézek valamilyen meccset otthon.

– Tehát akkor a szabadidődet is részben a kézilabda foglalja le. Egyébként még mit szoktál csinálni a sportoláson kívül?

– Amikor van két-három szabadnapunk, elmegyek a barátnőmmel kirándulni, igyekszünk más városokat is meglátogatni, voltunk eddig Bukarestben, Brassóban és Kolozsváron is. Ha nincs hosszabb szünetünk, akkor a barátaimmal egy kávézóban ülünk össze, beszélgetünk. Télen általában otthon ülünk, sokat szoktam olvasni, de szeretünk sorozatokat nézni vagy playstationön játszani. Szerencsére itt van a barátnőm, így nem gyötör annyira a honvágy.

– Neki mennyire sikerült alkalmazkodnia Székelyudvarhelyhez?

– Neki is tetszik a város, de neki kicsit nehezebb volt, mint nekem, hiszen ő a tengerparton született, az örök nyárból került át ide. Megszokni a hideget, talán ez volt számára a legnagyobb kihívás. Nekem még

az is szokatlan volt, hogy itt nagyon sok levest és krumplit esznek,

míg mi otthon szinte mindennel rizst eszünk. Például sok rizst eszünk paszullyal, és nagyon sok marhahúst.

– Mi az, ami legjobban megtetszett itt, ami Brazíliában nincs?

– A kürtőskalács. Talán ez a legeslegjobb (kacag).

Névjegy

Rangel Luan Da Rosa 1996-ban született Brazíliában, Searában. A 2015–16-os szezonban a spanyol Villa de Aranda kapusa volt, egy évvel később kölcsönben érkezett a Székelyudvarhelyi KC-hoz, idén júniusban pedig kétéves szerződést kötött a klubbal. Hazája válogatottjába is behívták, amellyel megnyerte a pánamerikai kézilabda-bajnokságot, majd az olimpiára is készült.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. március 31., vasárnap

Érkezés a Kárpát-medence legnagyobb szabadtéri ételszentelésére

Bár a nyári időszámítás életbe lépése miatt gyakorlatilag egy órával hamarabb kezdődött, így is rengetegen tartják fontosnak, hogy részt vegyenek a Kárpát-medence legnagyobb ételszenteléseként nyilvántartott, húsvétvasárnapi szabadtéri eseményen.

Érkezés a Kárpát-medence legnagyobb szabadtéri ételszentelésére
2024. március 30., szombat

Nagyszombati körmenet a feltámadás lángjával Csíkszeredában

A feltámadás örömhírét hirdetve tartották meg idén is nagyszombaton a vigíliával kezdődő feltámadási szentmisét és az azt követő ünnepi körmenetet a csíkszeredai Millenniumi templom körül. Fotókon mutatjuk.

Nagyszombati körmenet a feltámadás lángjával Csíkszeredában
2024. március 30., szombat

Megújulásra van szükségünk

Jézus feltámadásával igazolta, hogy amikor földi életünk véget ér, nem az örök halál, hanem az örök élet vár ránk.

Megújulásra van szükségünk
Megújulásra van szükségünk
2024. március 30., szombat

Megújulásra van szükségünk

2024. március 30., szombat

Istálló- és tarlótüzekhez riasztották a Maros megyei tűzoltókat

Kigyúlt egy istálló Disznajón, ugyanakkor több helyen is lángra kapott a növényzet megyeszerte.

Istálló- és tarlótüzekhez riasztották a Maros megyei tűzoltókat
2024. március 30., szombat

Rövidzárlat okozhatta a jelentős anyagi kárral járó tüzet Gyergyószentmiklóson

A tűzoltók zárójelentése szerint rövidzárlat lehetett az oka a pénteki gyergyószentmiklósi tűzesetnek, amely egy használaton kívüli raktárból indult, majd több szomszédos épületre is átterjedve okozott hatalmas kárt. Személyi sérülés nem történt.

Rövidzárlat okozhatta a jelentős anyagi kárral járó tüzet Gyergyószentmiklóson
2024. március 30., szombat

Gázrobbantással fenyegetőzött, végül őt „kapcsolták le” a rendőrök

Az 112-es sürgősségi segélyhívón riasztották a marosvásárhelyi rendőrséget szombat délelőtt, mert egy férfi azzal fenyegetőzött, hogy egy tömbházlakásban megereszti, majd berobbantja a gázt.

Gázrobbantással fenyegetőzött, végül őt „kapcsolták le” a rendőrök
2024. március 30., szombat

Drónfotó-kategóriában első díjat nyert kollégánk a Brassai Sajtófotó-pályázaton

Közzétették a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) legutóbbi Brassai Sajtófotó-pályázatának eredményét. Kollégánk, Pinti Attila a drónfotó-kategóriában első díjat kapott.

Drónfotó-kategóriában első díjat nyert kollégánk a Brassai Sajtófotó-pályázaton
2024. március 29., péntek

Rongálás a hegyesbükki keresztnél

Épp 15 éve, hogy felállították a Gyergyóremetéhez tartozó Hegyesbükkben a keresztet, mellé pedig egy oltárként szolgáló asztal is került, amely háborítatlanul állt ott egészen mostanáig, míg valaki kárt tett benne.

Rongálás a hegyesbükki keresztnél
Rongálás a hegyesbükki keresztnél
2024. március 29., péntek

Rongálás a hegyesbükki keresztnél

2024. március 29., péntek

Az elmúlt fél évszázad legmelegebb márciusi hétvégéjén ünnepelhetjük a húsvétot

Valószínűleg az elmúlt hét évtized legmelegebb márciusi hétvégéje lesz a mostani. A vezető meteorológus előrejelzése szerint az ország minden régiójában 20–22 fok feletti hőmérséklet várható, így igazán szépnek ígérkezik az idei húsvét.

Az elmúlt fél évszázad legmelegebb márciusi hétvégéjén ünnepelhetjük a húsvétot
2024. március 29., péntek

Elhullott őz teteméből evett az átutazó barátkeselyű

Hét napot tartózkodott Romániában a Fremuth nevű barátkeselyű. A jeladóval ellátott madár két év alatt több mint tíz európai országot látogatott meg.

Elhullott őz teteméből evett az átutazó barátkeselyű
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!