Hirdetés
Hirdetés

Brazíliából Udvarhelyre: román nyelvből készült, aztán rájött, hogy ide bizony a magyar kell

Szenvedélye a kézilabda, még szabadidejében is kézilabda-mérkőzéseket néz Rangel Luan da Rosa •  Fotó: Pál Árpád

Szenvedélye a kézilabda, még szabadidejében is kézilabda-mérkőzéseket néz Rangel Luan da Rosa

Fotó: Pál Árpád

A Székelyudvarhelyi KC kapujában állva, a játékra összpontosítva, hogy minél nagyobb hatékonysággal védjen – így látják legtöbben Rangel Luan da Rosa brazil kapust. Ám kiderült, hogy szabadidejében sokat olvas, utazgat. A huszonegy éves hálóőr ugyan nehezen bírja a székelyföldi teleket, mégis úgy érzi, hogy az udvarhelyiek közvetlensége, valamint csapata erőssége mindenért kárpótolja. A mosolygós fiatallal arról beszélgettünk, hogy milyen volt Udvarhelyre költözni és alkalmazkodni, de közben azt is megtudtuk, hogy szeretne megtanulni magyarul.

Veres Réka

2017. november 25., 18:372017. november 25., 18:37

– Brazília a labdarúgásról ismert, hogyhogy a kézilabdát választottad?

– Ahogyan Brazíliában mindenki, én is a focival kezdtem otthon, de nem tetszett annyira, nem is voltam olyan jó, ezért váltani akartam. Tizenegy-tizenkét évesen kezdtem el kézilabdázni az iskolában, nagyon tetszett, kapusként kezdtem, és még mindig az vagyok.

Hirdetés

– Mennyire ismert Brazíliában a kézilabda?

– Szinte egyáltalán, gyenge a bajnokság, és országszerte kevesen ismerik, São Paulóban kicsit többen az átlagnál, mert nagyobb város.

– Hogyan kerültél Európába?

– Előbb a spanyolországi Villa de Arandánál játszottam a Liga ASOBAL-ban (spanyol első osztályú férfi kézilabda-bajnokság – szerk. megj.), majd felhívott a székelyudvarhelyi klub, ajánlatot tett, ami tetszett nekem, ahogyan az SZKC is. Miután beszéltem olyan kézilabdásokkal, akik korábban itt játszottak, megtudtam, hogy komoly csapatról van szó, és azt is, hogy a romániai bajnokság nagyon erős. Úgy éreztem, jó lesz, ha jövök, és elfogadtam az ajánlatot.

– Milyen volt egész fiatalon elköltözni otthonról?

– Spanyolországba költözni könnyű volt, mert hasonlít a nyelv, és még másik három brazil játékos is volt a csapatnál, de ide nehezebb volt. Előbb egyedül jöttem, fél évvel később pedig a barátnőm is ideköltözött.

A családom addig nem hallott Romániáról, mind kérdezgették, hogy mit akarok ott kezdeni, de én tudtam, hogy itt jobb lesz a karrierem.

– Te tudtál addig valamit Romániáról?

– Be kell vallanom, hogy nem igazán, de amikor eldöntöttem, hogy jövök, elkezdtem olvasgatni az országról, a városairól, és közben azt is megtudtam, hogy jó kézilabdacsapatai voltak, a női válogatott ma is nagyon jó.

•  Fotó: Pál Árpád Galéria

Fotó: Pál Árpád

– Miért volt nehezebb Székelyföldre költözni, mint Spanyolországba?

– Amikor elfogadtam az SZKC ajánlatát, elkezdtem románul tanulni, de amikor ideérkeztem, rájöttem, hogy Székelyudvarhelyen szinte mindenki magyarul beszél.

A román nyelv sem könnyű, a magyar viszont sokkal nehezebb.

Egy idő után megszoktam, elkezdtem alkalmazkodni, megtanultam kicsit románul, megismertem a csapattársaimat, az edző beszélt kicsit spanyolul, a csapattársaim közül is néhányan. Az is segített, hogy többen vagyunk külföldiek.

– Hogyan alkalmazkodtál Székelyudvarhelyhez?

– Mivel én is kisebb városban születettem, nem volt nehéz megszokni a város méretét, és előtte Spanyolországban is kisebb városban játszottam, így szerencsére ebből a szempontból nem volt nehéz a váltás. Amint kezdtek barátaim lenni, egyre könnyebbé vált megszokni és megismerni az új környezetet, most, egy év után tudom csak igazán azt mondani, hogy alkalmazkodtam. Szerintem a székelyudvarhelyiek nagyon szimpatikus emberek, az utcán köszönnek, megkérdezik, hogy vagyok, milyen volt a mérkőzés. Szeretem az udvarhelyiek közvetlenségét, például amikor megyek vásárolni vagy a piacra, megszólítanak, gratulálnak, hogy jól teljesített a csapat, jól védtem.

– A városban hogyan boldogulsz?

– Általában sikerül románul értekezni, ha pedig valamit nem tudok, akkor felhívom a barátaimat, és ők segítenek. Eldöntöttem, hogy az elkövetkezőkben megtanulok magyarul is, csak annyi a gond, hogy nagyon nehéznek tűnik. Kicsit már próbálkoztam, de egyelőre csak néhány szót ismerek.

•  Fotó: Pál Árpád Galéria

Fotó: Pál Árpád

– Miben különbözik leginkább szülővárosod és Székelyudvarhely?

– Legfőbb különbség a tél (kacag). Brazíliában a legalacsonyabb hőmérséklet télen –2, míg itt gyakran van –20 Celsius-fok alatt. Amikor idejöttem, nagyon hideg tél volt, és

akkor láttam életemben először annyi havat. Előtte Spanyolországban láttam egy kicsit, de az semmi ahhoz képest, hogy itt 3–4 hónapig vastag hótakaró van.

Elég nehéz volt túlélni (kacag), de ilyenkor általában a házban ülök, és csak akkor megyek ki, ha szükséges.

– Egy év távlatából mit gondolsz most az SZKC-ról?

– Amikor idejöttem, láttam, hogy nagyon komoly csapat, nemcsak az ajánlat bizonyult jónak, hanem társaim is, akikkel együtt játszom. Idén elsődleges célunk, hogy az első négy között legyünk, de persze szeretnénk a dobogón végezni. Nehéz, meg kell dolgoznunk érte, de most már kezd összeszokni a csapat, és egyre jobban játszunk együtt. Most már én is jobban értem az edző utasításait, a rájátszásig pedig még van idő, addig biztosan felzárkózunk.

– Milyenek számodra az Udvarhelyen játszott mérkőzések?

– Fergeteges hangulat van a sportcsarnokban, nagyon különleges élmény ilyen szurkolók előtt játszani, hiszen

nemcsak nézik, hanem átérzik a meccseinket.

Otthon nincs ilyen a kézilabdánál, talán csak a focinál ennyire lelkesek a drukkerek.

•  Fotó: Pál Árpád Galéria

Fotó: Pál Árpád

– Neked mi tetszik legjobban a kézilabdában?

– Igazi csapatjáték, dinamikus, pörög, sok beavatkozás, sok gól van benne, akár azt is mondhatjuk, hogy parádés játék. Otthon nálunk nem ismert, de Európában nagyon jó csapatok vannak, nemcsak játszani, hanem nézni is élmény. Én is szinte mindennap nézek valamilyen meccset otthon.

– Tehát akkor a szabadidődet is részben a kézilabda foglalja le. Egyébként még mit szoktál csinálni a sportoláson kívül?

– Amikor van két-három szabadnapunk, elmegyek a barátnőmmel kirándulni, igyekszünk más városokat is meglátogatni, voltunk eddig Bukarestben, Brassóban és Kolozsváron is. Ha nincs hosszabb szünetünk, akkor a barátaimmal egy kávézóban ülünk össze, beszélgetünk. Télen általában otthon ülünk, sokat szoktam olvasni, de szeretünk sorozatokat nézni vagy playstationön játszani. Szerencsére itt van a barátnőm, így nem gyötör annyira a honvágy.

– Neki mennyire sikerült alkalmazkodnia Székelyudvarhelyhez?

– Neki is tetszik a város, de neki kicsit nehezebb volt, mint nekem, hiszen ő a tengerparton született, az örök nyárból került át ide. Megszokni a hideget, talán ez volt számára a legnagyobb kihívás. Nekem még

az is szokatlan volt, hogy itt nagyon sok levest és krumplit esznek,

míg mi otthon szinte mindennel rizst eszünk. Például sok rizst eszünk paszullyal, és nagyon sok marhahúst.

– Mi az, ami legjobban megtetszett itt, ami Brazíliában nincs?

– A kürtőskalács. Talán ez a legeslegjobb (kacag).

Névjegy

Rangel Luan Da Rosa 1996-ban született Brazíliában, Searában. A 2015–16-os szezonban a spanyol Villa de Aranda kapusa volt, egy évvel később kölcsönben érkezett a Székelyudvarhelyi KC-hoz, idén júniusban pedig kétéves szerződést kötött a klubbal. Hazája válogatottjába is behívták, amellyel megnyerte a pánamerikai kézilabda-bajnokságot, majd az olimpiára is készült.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 07., szerda

Kicsit elrejtették a nagy értékű aranygyűjteményt, de azért ennyi még nem fog ki a határőrökön

Több mint egy kilogramm aranyékszert találtak egy Törökországból érkező, Moldovai Köztársaságból származó nő által vezetett személygépkocsiban a giurgiui határőrök.

Kicsit elrejtették a nagy értékű aranygyűjteményt, de azért ennyi még nem fog ki a határőrökön
Hirdetés
2026. október 07., szerda

Összesítették, mennyit költ egy háztartás havonta átlagosan élelmiszerre

Az idei második negyedévben 10 204 lej volt egy romániai háztartás havi átlagjövedelme, 8 százalékkal több, mint az előző három hónapban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Összesítették, mennyit költ egy háztartás havonta átlagosan élelmiszerre
2026. október 07., szerda

Újrahasznosításos módszerrel öntik újra az aszfaltot a forgalmas országúton – videóval

Hétfőn kezdődtek és várhatóan egy hónapig tartanak a 11-es országút Dálnok és Csernáton közötti, mintegy két és fél kilométeres szakaszának felújítási munkálatai Kovászna megyében. A közútkezelő innovatív, újrahasznosításos technológiával dolgozik.

Újrahasznosításos módszerrel öntik újra az aszfaltot a forgalmas országúton – videóval
2026. október 07., szerda

A föld is rengett Arad megyében a nemzeti gyásznap után

Enyhe földrengés volt szerdára virradóan Arad megyében – közölte hivatalos oldalán az Országos Földfizikai Intézet (INFP).

A föld is rengett Arad megyében a nemzeti gyásznap után
Hirdetés
2026. október 07., szerda

Tarifarendszer alapján szedték a kenőpénzt a határon, a vezetőség is megkapta a részét

Az Ukrajnából érkező utasoktól kenőpénzt szedő vámosokra és határrendészekre csaptak le a román hatóságok a halmi (Halmeu) közúti hatátkelőnél, ahol kilenc gyanúsítottat őrizetbe vettek, és további 38 ellen bűnvádi eljárást indítottak.

Tarifarendszer alapján szedték a kenőpénzt a határon, a vezetőség is megkapta a részét
2026. október 07., szerda

E hónapban még ki tudják adni a fizetéseket a szociális ellátórendszerben, jövő hónapban már nem

Kimerül a bérkerete a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak e hónapban, így a novemberben fizetendő októberi fizetéseket csak akkor tudják kiadni a rendszerben dolgozó több száz alkalmazottnak, ha kapnak költségvetés-kiegészítést.

E hónapban még ki tudják adni a fizetéseket a szociális ellátórendszerben, jövő hónapban már nem
2026. október 06., kedd

A vértanúk bátorságát és példamutatását méltatták az aradi megemlékezésen

Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

A vértanúk bátorságát és példamutatását méltatták az aradi megemlékezésen
Hirdetés
2026. október 06., kedd

Magyar Péter: 1848 öröksége a teljes magyar nemzeté

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.

Magyar Péter: 1848 öröksége a teljes magyar nemzeté
2026. október 06., kedd

„Nem csak a megmaradásért felelünk, hanem a gyarapodás lehetőségéért is” – megnyílt A Székely himnusz története kiállítás

A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.

„Nem csak a megmaradásért felelünk, hanem a gyarapodás lehetőségéért is” – megnyílt A Székely himnusz története kiállítás
2026. október 06., kedd

Bárki leróhatta tiszteletét az aradi vértanúk arcképcsarnoka előtt Csíkszeredában

Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.

Bárki leróhatta tiszteletét az aradi vértanúk arcképcsarnoka előtt Csíkszeredában
Hirdetés