Mondjuk ez látszik is a megyén, de ez már egy másik történet.

Gáncsoskodása helyett Borboly Csabának a következőket kellett volna tennie kedden délután. Elsősorban megköszöni az újságíróknak, hogy félelmet nem ismerve kora reggeltől tájékoztatták a csíkiakat a pillanatnyi helyzetről, hiszen ezúttal tényleg veszélyben voltak a városlakók. Másodsorban megköszöni a csendőrségnek, hogy időben biztosították a terepet. Harmadsorban megenged egy köszönetet a környezetvédelmi miniszternek, amiért valóban gyorsan kibocsájtotta a kilövési engedélyt.

Aztán, ha mindezt kigyöngyözi magából – mert tudjuk, hogy a megyei tanács elnökének nem erőssége megköszönni olyan munkát, amihez neki nincs semmi köze –, nos akkor a következő kérdéseket tehette volna fel a nyilvánosságnak.

Miért nincs a csendőrségnek egy nyamvadt kábítópuskája, amivel elkábítják a medvét, majd visszaszállítják az erdőbe, és szabadon engedik. Hozzátehette volna, hogy a csendőrségnél bezzeg jó minőségű szolgálati autóból nincs hiány. Azt is megkérdezhette volna a tanácselnök, hogy miért engedélyezett a környékbeli erdőkben a terepmotorozás és a kvadozás, ami, tudjuk, nagyon megijeszti a szerencsétlen vadállatokat, így azok futnak, amerre csak látnak. Továbbá feltehette volna azt a fajsúlyos kérdést is, hogy kiket és mikor vonnak már végre felelősségre azért, hogy a környékbeli erdők olyanok, mint egy-egy patyomkin fal (két sornyi fa mögötti letarolt erdők).

Borboly Csaba, a megyei tanács vezetője lemaradt a keddi medvekilövésről, ez pedig dühíti őt. Valahol igazat kell adnunk neki, hiszen

a megyeszékhelyről tájékoztathatta volna rajongóit. Mert legyünk őszinték: melyik politikust ne bosszantana egy ilyen elszalasztott lehetőség?