Pál-Antal Sándor. Bodor Ferenc ágyúöntő életútjába avatott be
Fotó: Veres Nándor
Csíkszék ágyúöntője: Bodor Ferenc címmel tartanak konferenciát a csíkmadarasi kultúrotthonban szombaton délelőtt 10 órától. A marosvásárhelyi Pál-Antal Sándor akadémikussal arról beszélgettünk, hogy ki volt Bodor Ferenc, milyen szerepet töltött be az 1848-49-es történésekben, miért merült feledésbe és mit üzen a ma emberének a munkássága.
2017. március 17., 14:382017. március 17., 14:38
2017. március 17., 14:482017. március 17., 14:48
Csíkmadarashoz többszörösen kötődő – Bodor Ferencről szóló – történelmi kötetet jelentet meg a Mentor Könyvek Kiadó a Csíkmadarasi Polgármesteri Hivatallal együttműködve Ágyúcső és puskapor címmel. Az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulójára rendezett megemlékezések alkalmával szombaton a szerzők ismertető előadásokat tartanak a kiadás előtt álló kötetben foglaltakról.
Bodor Ferenc (1804–1874) egy felvidéki, Kassa melletti faluból származó bányászati és kohászati szakember volt. Gyakorlati szakmai ismereteit a Nagybányához közeli sztrimbulyi (kohóvölgyi) vasércbánya és kohóüzemben szerezte. Családot is ott alapított. Balánbányára 1843-ban került, és rövid idő alatt a Zakariás Antal örmény kereskedő tulajdonát képező baláni rézbánya és a bodvaji vasöntöde együttes üzemvezetője, igazgatója lett. 14 gyereke közül négy Balánbányán született. A forradalom után letartóztatták, és két évi Marosvásárhelyen letöltött vizsgálati fogság után erdőbecsüsként, nagy nélkülözések között kényszerült eltartani népes családját. Majd a Magyar Honvédelmi Minisztérium megalakulása után minisztériumi számtisztviselőként fejezte be pályafutását – ismertette Pál-Antal Sándor.
Már az 1848. október 15–16-i agyagfalvi nemzetgyűlésen ajánlatot tett ágyúk öntésére, majd a következő hónapban az ő irányítása alatt öntötték az első három nem fúrt vaságyúcsőt. Ekkor, és az ő keze alatt ismerkedett meg a leleményességével hamar hírnevet és nagy megbecsülést szerzett Gábor Áron az ágyúöntéssel. A kézdivásárhelyi ágyúüzem kiépülése után a bodvaji vasöntöde nem az ágyúkészítésre, hanem ágyúgolyók öntésére szakosodott. 1849-ben több mint 3000 ágyúgolyó hagyta el az öntődét. Ugyanakkor Bodor irányításával rendszeresen szállították a baláni rezet a kézdivásárhelyi üzemnek. Bodor egyik jelentése szerint 1849 márciusban ezer mázsa rezet biztosított Kézdivásárhelynek.”
Pál-Antal elmondta, 1849-ben
Anyagiak szűkében családi vagyonát és a gyárra áldozta. És rövid idő után ez lett az ország legnagyobb kapacitású lőporgyára. „Tehát, Bodor szakmai ismereteinek, tapasztalatainak köszönhetően a bodvaji vasöntöde »iskolájából« került ki az a három vaságyúcső, amelyek Gábor Áron és Turóczi Mózes bronz ágyúinak a mintaképei voltak. De nemcsak az első ágyúk öntésének tanítómestereként kell számon tartanunk őt. Véleményem szerint életének legfontosabb állomása a csíkmadarasi lőporgyár fölépítése és működtetése volt.
Az akadémikus rámutatott, már a szabadságharc idején nemzeti hőssé vált Gábor Áron hívei nem sokkal a forradalom után Bodor ellenes hangulatot keltettek, és tagadni kezdték érdemeit. És ez a Bodor-ellenesség mindmáig él. Nagynevű pártfogók hiányában az ellene ármánykodók áldozata lett. Nemcsak méltatlanul megfeledkeztek róla, hanem ellene indított rágalmazások szenvedő alanyaként kénytelen volt mellőzötten, nélkülözések között eltartani népes családját a forradalom utáni évtizedekben. Vagyis, ő volt az, akit – érdemeit letagadva – feláldoztak a kézdivásárhelyi ágyúgyártás, főként Gábor Áron kultuszának fényesebb csillogása érdekében. „Meggyőződésem, hogy munkássága, tettei követendő példa lehet mindnyájunk számára.
De példaképpen állhat előttünk példás családi élete, munkabírása, mindennapi tevékenysége és mindenek fölött a hazaszeretete” – összegzett Pál-Antal Sándor.
A konferencia programja
A tíz órától kezdődő eseményen a köszöntők és méltatások után Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi akadémikus tart előadást Csíkmadaras a '48-as forradalomban címmel. Ezt követően Süli Attila budapesti hadtörténész Bodor Ferenc szerepe Székelyföld szabadságharcában (1848-49) című előadását lehet meghallgatni, majd Komán János maroshévízi történelemszakos tanár értekezik Bodor Ferencről, a csíki Gábor Áronról.
Másodfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 12 megye több folyójára.
Életének 79. évében, hosszas betegség után elhunyt Dancs Árpád, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium volt zenetanára, Sepsiszentgyörgy Pro Urbe díjas polgára – közölte kedden délután családja.
Az útkorszerűsítésekkel és tömbházfelújításokkal kapcsolatos beruházások folytatásához szükséges tervezeteket fogadtak el és a városháza személyzeti átszervezését is megszavazták – rendkívüli ülést tartott a gyergyószentmiklósi képviselő-testület kedden.
Az erdélyi közönségnek is bemutatják a Baska magyarul beszél című dokumentumfilmet, amely Baska József festőművész gyermekkori élményeit és a száműzetés traumáját eleveníti fel.
Több tömbház parkolóját is lezárják csütörtökön Csíkszeredában, mivel egy meghibásodáson fog dolgozni az Electrica áramszolgáltató – derül ki a csíkszeredai városháza közleményéből.
A Budapest-Brassó járat indítása mindkét város és mindkét ország számára fontos lépés – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a járat megnyitó ünnepségén kedden Budapesten a Liszt Ferenc-repülőtéren.
A fiatalok (15-24 év közöttiek) körében továbbra is magas, 20,5 százalékos munkanélküliséget jegyeztek májusban, ami növekedést jelent az idei első negyedév végén mért 19,7 százalékos arányhoz képest.
A csíkszeredai helyi rendőrök azonosították azt a személyt, aki a közelmúltban Csíkszereda külterületén jelentős mennyiségű hulladékot rakott le az út mentén. A hatóságiak jelentős bírságot szabtak ki.
Légköri instabilitásra vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást adott ki kedd délelőtt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területeinek felére – írja az Agerpres.
Naponta sokan elmennek mellettük, hozzátartoznak a gyergyószentmiklósi utcaképhez, a közelben lakók gondozzák, díszítik őket, de aki már valamivel távolabb lakik tőlük, alig tud valamit róluk. Most elindult az utcai keresztek átfogó feltérképezése.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://szekelyhon.ro/template/szekelyhon_new/images/dropdown.svg)