
Pál-Antal Sándor. Bodor Ferenc ágyúöntő életútjába avatott be
Fotó: Veres Nándor
Csíkszék ágyúöntője: Bodor Ferenc címmel tartanak konferenciát a csíkmadarasi kultúrotthonban szombaton délelőtt 10 órától. A marosvásárhelyi Pál-Antal Sándor akadémikussal arról beszélgettünk, hogy ki volt Bodor Ferenc, milyen szerepet töltött be az 1848-49-es történésekben, miért merült feledésbe és mit üzen a ma emberének a munkássága.
2017. március 17., 14:382017. március 17., 14:38
2017. március 17., 14:482017. március 17., 14:48
Csíkmadarashoz többszörösen kötődő – Bodor Ferencről szóló – történelmi kötetet jelentet meg a Mentor Könyvek Kiadó a Csíkmadarasi Polgármesteri Hivatallal együttműködve Ágyúcső és puskapor címmel. Az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulójára rendezett megemlékezések alkalmával szombaton a szerzők ismertető előadásokat tartanak a kiadás előtt álló kötetben foglaltakról.
Bodor Ferenc (1804–1874) egy felvidéki, Kassa melletti faluból származó bányászati és kohászati szakember volt. Gyakorlati szakmai ismereteit a Nagybányához közeli sztrimbulyi (kohóvölgyi) vasércbánya és kohóüzemben szerezte. Családot is ott alapított. Balánbányára 1843-ban került, és rövid idő alatt a Zakariás Antal örmény kereskedő tulajdonát képező baláni rézbánya és a bodvaji vasöntöde együttes üzemvezetője, igazgatója lett. 14 gyereke közül négy Balánbányán született. A forradalom után letartóztatták, és két évi Marosvásárhelyen letöltött vizsgálati fogság után erdőbecsüsként, nagy nélkülözések között kényszerült eltartani népes családját. Majd a Magyar Honvédelmi Minisztérium megalakulása után minisztériumi számtisztviselőként fejezte be pályafutását – ismertette Pál-Antal Sándor.
Már az 1848. október 15–16-i agyagfalvi nemzetgyűlésen ajánlatot tett ágyúk öntésére, majd a következő hónapban az ő irányítása alatt öntötték az első három nem fúrt vaságyúcsőt. Ekkor, és az ő keze alatt ismerkedett meg a leleményességével hamar hírnevet és nagy megbecsülést szerzett Gábor Áron az ágyúöntéssel. A kézdivásárhelyi ágyúüzem kiépülése után a bodvaji vasöntöde nem az ágyúkészítésre, hanem ágyúgolyók öntésére szakosodott. 1849-ben több mint 3000 ágyúgolyó hagyta el az öntődét. Ugyanakkor Bodor irányításával rendszeresen szállították a baláni rezet a kézdivásárhelyi üzemnek. Bodor egyik jelentése szerint 1849 márciusban ezer mázsa rezet biztosított Kézdivásárhelynek.”
Pál-Antal elmondta, 1849-ben
Anyagiak szűkében családi vagyonát és a gyárra áldozta. És rövid idő után ez lett az ország legnagyobb kapacitású lőporgyára. „Tehát, Bodor szakmai ismereteinek, tapasztalatainak köszönhetően a bodvaji vasöntöde »iskolájából« került ki az a három vaságyúcső, amelyek Gábor Áron és Turóczi Mózes bronz ágyúinak a mintaképei voltak. De nemcsak az első ágyúk öntésének tanítómestereként kell számon tartanunk őt. Véleményem szerint életének legfontosabb állomása a csíkmadarasi lőporgyár fölépítése és működtetése volt.
Az akadémikus rámutatott, már a szabadságharc idején nemzeti hőssé vált Gábor Áron hívei nem sokkal a forradalom után Bodor ellenes hangulatot keltettek, és tagadni kezdték érdemeit. És ez a Bodor-ellenesség mindmáig él. Nagynevű pártfogók hiányában az ellene ármánykodók áldozata lett. Nemcsak méltatlanul megfeledkeztek róla, hanem ellene indított rágalmazások szenvedő alanyaként kénytelen volt mellőzötten, nélkülözések között eltartani népes családját a forradalom utáni évtizedekben. Vagyis, ő volt az, akit – érdemeit letagadva – feláldoztak a kézdivásárhelyi ágyúgyártás, főként Gábor Áron kultuszának fényesebb csillogása érdekében. „Meggyőződésem, hogy munkássága, tettei követendő példa lehet mindnyájunk számára.
De példaképpen állhat előttünk példás családi élete, munkabírása, mindennapi tevékenysége és mindenek fölött a hazaszeretete” – összegzett Pál-Antal Sándor.
A konferencia programja
A tíz órától kezdődő eseményen a köszöntők és méltatások után Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi akadémikus tart előadást Csíkmadaras a '48-as forradalomban címmel. Ezt követően Süli Attila budapesti hadtörténész Bodor Ferenc szerepe Székelyföld szabadságharcában (1848-49) című előadását lehet meghallgatni, majd Komán János maroshévízi történelemszakos tanár értekezik Bodor Ferencről, a csíki Gábor Áronról.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
szóljon hozzá!