
Pál-Antal Sándor. Bodor Ferenc ágyúöntő életútjába avatott be
Fotó: Veres Nándor
Csíkszék ágyúöntője: Bodor Ferenc címmel tartanak konferenciát a csíkmadarasi kultúrotthonban szombaton délelőtt 10 órától. A marosvásárhelyi Pál-Antal Sándor akadémikussal arról beszélgettünk, hogy ki volt Bodor Ferenc, milyen szerepet töltött be az 1848-49-es történésekben, miért merült feledésbe és mit üzen a ma emberének a munkássága.
2017. március 17., 14:382017. március 17., 14:38
2017. március 17., 14:482017. március 17., 14:48
Csíkmadarashoz többszörösen kötődő – Bodor Ferencről szóló – történelmi kötetet jelentet meg a Mentor Könyvek Kiadó a Csíkmadarasi Polgármesteri Hivatallal együttműködve Ágyúcső és puskapor címmel. Az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulójára rendezett megemlékezések alkalmával szombaton a szerzők ismertető előadásokat tartanak a kiadás előtt álló kötetben foglaltakról.
Bodor Ferenc (1804–1874) egy felvidéki, Kassa melletti faluból származó bányászati és kohászati szakember volt. Gyakorlati szakmai ismereteit a Nagybányához közeli sztrimbulyi (kohóvölgyi) vasércbánya és kohóüzemben szerezte. Családot is ott alapított. Balánbányára 1843-ban került, és rövid idő alatt a Zakariás Antal örmény kereskedő tulajdonát képező baláni rézbánya és a bodvaji vasöntöde együttes üzemvezetője, igazgatója lett. 14 gyereke közül négy Balánbányán született. A forradalom után letartóztatták, és két évi Marosvásárhelyen letöltött vizsgálati fogság után erdőbecsüsként, nagy nélkülözések között kényszerült eltartani népes családját. Majd a Magyar Honvédelmi Minisztérium megalakulása után minisztériumi számtisztviselőként fejezte be pályafutását – ismertette Pál-Antal Sándor.
Már az 1848. október 15–16-i agyagfalvi nemzetgyűlésen ajánlatot tett ágyúk öntésére, majd a következő hónapban az ő irányítása alatt öntötték az első három nem fúrt vaságyúcsőt. Ekkor, és az ő keze alatt ismerkedett meg a leleményességével hamar hírnevet és nagy megbecsülést szerzett Gábor Áron az ágyúöntéssel. A kézdivásárhelyi ágyúüzem kiépülése után a bodvaji vasöntöde nem az ágyúkészítésre, hanem ágyúgolyók öntésére szakosodott. 1849-ben több mint 3000 ágyúgolyó hagyta el az öntődét. Ugyanakkor Bodor irányításával rendszeresen szállították a baláni rezet a kézdivásárhelyi üzemnek. Bodor egyik jelentése szerint 1849 márciusban ezer mázsa rezet biztosított Kézdivásárhelynek.”
Pál-Antal elmondta, 1849-ben
Anyagiak szűkében családi vagyonát és a gyárra áldozta. És rövid idő után ez lett az ország legnagyobb kapacitású lőporgyára. „Tehát, Bodor szakmai ismereteinek, tapasztalatainak köszönhetően a bodvaji vasöntöde »iskolájából« került ki az a három vaságyúcső, amelyek Gábor Áron és Turóczi Mózes bronz ágyúinak a mintaképei voltak. De nemcsak az első ágyúk öntésének tanítómestereként kell számon tartanunk őt. Véleményem szerint életének legfontosabb állomása a csíkmadarasi lőporgyár fölépítése és működtetése volt.
Az akadémikus rámutatott, már a szabadságharc idején nemzeti hőssé vált Gábor Áron hívei nem sokkal a forradalom után Bodor ellenes hangulatot keltettek, és tagadni kezdték érdemeit. És ez a Bodor-ellenesség mindmáig él. Nagynevű pártfogók hiányában az ellene ármánykodók áldozata lett. Nemcsak méltatlanul megfeledkeztek róla, hanem ellene indított rágalmazások szenvedő alanyaként kénytelen volt mellőzötten, nélkülözések között eltartani népes családját a forradalom utáni évtizedekben. Vagyis, ő volt az, akit – érdemeit letagadva – feláldoztak a kézdivásárhelyi ágyúgyártás, főként Gábor Áron kultuszának fényesebb csillogása érdekében. „Meggyőződésem, hogy munkássága, tettei követendő példa lehet mindnyájunk számára.
De példaképpen állhat előttünk példás családi élete, munkabírása, mindennapi tevékenysége és mindenek fölött a hazaszeretete” – összegzett Pál-Antal Sándor.
A konferencia programja
A tíz órától kezdődő eseményen a köszöntők és méltatások után Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi akadémikus tart előadást Csíkmadaras a '48-as forradalomban címmel. Ezt követően Süli Attila budapesti hadtörténész Bodor Ferenc szerepe Székelyföld szabadságharcában (1848-49) című előadását lehet meghallgatni, majd Komán János maroshévízi történelemszakos tanár értekezik Bodor Ferencről, a csíki Gábor Áronról.
A Mezőméhes községhez tartozó Mezővelkére vonultak a nagysármási tűzoltók szerda este, ahol egy lakóház tetőzete gyúlt ki.
A Perzsa-öböl térségében zajló háború és a Hormuzi-szoros forgalmának részleges lezárása az üzemanyagárak emelkedéséhez vezetett – jelentette ki szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Lélekemelő nagyböjti koncertre kerül sor a csíkdelnei Úr-kápolnában, a március 8-án 11 órától kezdődő szentmise után.
Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta két kárpátaljai magyar hadifogoly elengedését a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott tárgyalásán szerdán Moszkvában.
Lenyűgöző hangszerrel egészült ki a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A Bartók Béla-terem új ékszerét Hankó Balázs, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere adta át, a zongorát pedig maga az alkotó szólaltatta meg először.
Kárp György 80 címmel különleges, zenés-vidám estére várják az érdeklődőket március 5-én, csütörtökön 18 órától a Szovátai Városháza dísztermében
A romániai lakások háromnegyede nincs pénzügyileg védve a természeti katasztrófák ellen, mivel a közel 10 millió lakóingatlan közül mindössze mintegy 2,4 millió rendelkezik kötelező biztosítással – jelentette ki a PAID vezérigazgatója.
Az oktatási minisztérium a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kezdeményezésére új módszertant fogadott el a kisebbségi tankönyvek beszerzésére – számol be az RMDSZ sajtóosztálya.
Hivatali visszaélés miatt négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte szerdán a legfelsőbb bíróság Adrian Chesnoiu volt mezőgazdasági minisztert egy elcsalt versenyvizsgákkal kapcsolatos ügyben. Az ítélet nem jogerős.
Romániában 60 százalékkal csökkent a súlyos közúti balesetek száma 2019-hez képest, a halálos áldozatok száma pedig 30 százalékkal mérséklődött – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján az Országos Rendőr-főkapitányság helyettes vezetője.
szóljon hozzá!