
Pál-Antal Sándor. Bodor Ferenc ágyúöntő életútjába avatott be
Fotó: Veres Nándor
Csíkszék ágyúöntője: Bodor Ferenc címmel tartanak konferenciát a csíkmadarasi kultúrotthonban szombaton délelőtt 10 órától. A marosvásárhelyi Pál-Antal Sándor akadémikussal arról beszélgettünk, hogy ki volt Bodor Ferenc, milyen szerepet töltött be az 1848-49-es történésekben, miért merült feledésbe és mit üzen a ma emberének a munkássága.
2017. március 17., 14:382017. március 17., 14:38
2017. március 17., 14:482017. március 17., 14:48
Csíkmadarashoz többszörösen kötődő – Bodor Ferencről szóló – történelmi kötetet jelentet meg a Mentor Könyvek Kiadó a Csíkmadarasi Polgármesteri Hivatallal együttműködve Ágyúcső és puskapor címmel. Az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulójára rendezett megemlékezések alkalmával szombaton a szerzők ismertető előadásokat tartanak a kiadás előtt álló kötetben foglaltakról.
Bodor Ferenc (1804–1874) egy felvidéki, Kassa melletti faluból származó bányászati és kohászati szakember volt. Gyakorlati szakmai ismereteit a Nagybányához közeli sztrimbulyi (kohóvölgyi) vasércbánya és kohóüzemben szerezte. Családot is ott alapított. Balánbányára 1843-ban került, és rövid idő alatt a Zakariás Antal örmény kereskedő tulajdonát képező baláni rézbánya és a bodvaji vasöntöde együttes üzemvezetője, igazgatója lett. 14 gyereke közül négy Balánbányán született. A forradalom után letartóztatták, és két évi Marosvásárhelyen letöltött vizsgálati fogság után erdőbecsüsként, nagy nélkülözések között kényszerült eltartani népes családját. Majd a Magyar Honvédelmi Minisztérium megalakulása után minisztériumi számtisztviselőként fejezte be pályafutását – ismertette Pál-Antal Sándor.
Már az 1848. október 15–16-i agyagfalvi nemzetgyűlésen ajánlatot tett ágyúk öntésére, majd a következő hónapban az ő irányítása alatt öntötték az első három nem fúrt vaságyúcsőt. Ekkor, és az ő keze alatt ismerkedett meg a leleményességével hamar hírnevet és nagy megbecsülést szerzett Gábor Áron az ágyúöntéssel. A kézdivásárhelyi ágyúüzem kiépülése után a bodvaji vasöntöde nem az ágyúkészítésre, hanem ágyúgolyók öntésére szakosodott. 1849-ben több mint 3000 ágyúgolyó hagyta el az öntődét. Ugyanakkor Bodor irányításával rendszeresen szállították a baláni rezet a kézdivásárhelyi üzemnek. Bodor egyik jelentése szerint 1849 márciusban ezer mázsa rezet biztosított Kézdivásárhelynek.”
Pál-Antal elmondta, 1849-ben
Anyagiak szűkében családi vagyonát és a gyárra áldozta. És rövid idő után ez lett az ország legnagyobb kapacitású lőporgyára. „Tehát, Bodor szakmai ismereteinek, tapasztalatainak köszönhetően a bodvaji vasöntöde »iskolájából« került ki az a három vaságyúcső, amelyek Gábor Áron és Turóczi Mózes bronz ágyúinak a mintaképei voltak. De nemcsak az első ágyúk öntésének tanítómestereként kell számon tartanunk őt. Véleményem szerint életének legfontosabb állomása a csíkmadarasi lőporgyár fölépítése és működtetése volt.
Az akadémikus rámutatott, már a szabadságharc idején nemzeti hőssé vált Gábor Áron hívei nem sokkal a forradalom után Bodor ellenes hangulatot keltettek, és tagadni kezdték érdemeit. És ez a Bodor-ellenesség mindmáig él. Nagynevű pártfogók hiányában az ellene ármánykodók áldozata lett. Nemcsak méltatlanul megfeledkeztek róla, hanem ellene indított rágalmazások szenvedő alanyaként kénytelen volt mellőzötten, nélkülözések között eltartani népes családját a forradalom utáni évtizedekben. Vagyis, ő volt az, akit – érdemeit letagadva – feláldoztak a kézdivásárhelyi ágyúgyártás, főként Gábor Áron kultuszának fényesebb csillogása érdekében. „Meggyőződésem, hogy munkássága, tettei követendő példa lehet mindnyájunk számára.
De példaképpen állhat előttünk példás családi élete, munkabírása, mindennapi tevékenysége és mindenek fölött a hazaszeretete” – összegzett Pál-Antal Sándor.
A konferencia programja
A tíz órától kezdődő eseményen a köszöntők és méltatások után Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi akadémikus tart előadást Csíkmadaras a '48-as forradalomban címmel. Ezt követően Süli Attila budapesti hadtörténész Bodor Ferenc szerepe Székelyföld szabadságharcában (1848-49) című előadását lehet meghallgatni, majd Komán János maroshévízi történelemszakos tanár értekezik Bodor Ferencről, a csíki Gábor Áronról.
Kelemen Hunor szerint Eugen Tomac esetleges miniszterelnökké jelölése „még vészmegoldásnak sem” tekinthető.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) frakciói nem fognak bizalmat szavazni egy olyan kormánynak, amelyben a párt nem vesz részt – jelentette ki kedden Ștefăniță Avrămescu képviselő.
Vélhetően június második felében nyitják meg a forgalom előtt a Transzfogarasi utat a Szeben megyei Bilea-tó és az Argeș megyei Piscul Negru között – jelentette be kedden a brassói regionális útigazgatóság szóvivője.
A miniszterelnök kijelölésének és egy biztos parlamenti támogatást élvező stabil kormány megalakításának késlekedése az ország politikai, gazdasági, társadalmi és biztonsági helyzetének gyors ütemű romlásához vezet – jelentette ki Traian Băsescu.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője, Daniel Fenechiu kedden kijelentette, hogy véleménye szerint pártja nem fogja támogatni Eugen Tomac miniszterelnökké jelölését.
77 évesen elhunyt Kurkó Árpád a Hargita Gyöngye (Perla Harghitei) ásványvíz-palackozó korábbi vezérigazgatója.
Személyszállító busz balesetezett kedden a Maros megyei Mezősályin. A jármű hat utasa közül három kiskorút kórházba kellett szállítani.
Gyengült kedden a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,2556 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 0,67 banis (0,12 százalékos) emelkedést jelent a legutóbbi banki napon közölt 5,2489 lejhez képest.
Több mint 260 bírságot szabtak ki, 15 jogosítványt vontak be és 77 esethez vonultak ki a rendőrök Hargita megyében a hosszú hétvége alatt, miközben fokozott közúti ellenőrzéseket tartottak.
A június 23-i V4 miniszterelnöki csúcson Magyar Péter javasolni fogja a lengyel, a cseh és a szlovák miniszterelnöknek a visegrádi együttműködés kibővítését.
szóljon hozzá!