
A fertőzött területen, Barót környékén ki kell lőni minden egyes vaddisznót. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Szakmaiatlan intézkedésekkel próbálják megakadályozni az afrikai sertéspestis térnyerését, így fennáll a veszélye, hogy felborul a vadállomány egyensúlya az erdőkben – véli a bodoki vadásztársaság elnöke.
2019. október 30., 20:302019. október 30., 20:30
A gyakorlatban megvalósíthatatlan az afrikai sertéspestis terjedésének megállítására kidolgozott akcióterv – szögezte le portálunknak Fodor István, a bodoki vadásztársaság elnöke. Rámutatott, az intézkedés magában foglalja, hogy a fertőzött területen, tehát Barót környékén ki kell lőni minden egyes vaddisznót, és a medve kivételével az összes ragadozót.

Cáfolja a miniszter, hogy betiltották a román disznóhúsexportot a sertéspestis miatt. Közben Kovászna megye prefektusa bejelentette, Barót környékét felügyeleti zónának nyilvánították, korlátozó intézkedéseket vezettek be, és 13 kilométeres sugarú körben elrendelték minden vaddisznó kilövését.
Ugyanakkor Kovászna megye teljes területén ritkítani kell a vaddisznóállományt, legtöbb egy egyed maradhat két négyzetkilométerenként. Fodor István szerint mindez papíron jól mutat, ám nem életszerű: több buktatója is van, amiért a gyakorlatban nem lehet kivitelezni.
Egyrészt éppen a fertőzés terjedését fékezendő, betiltották a vaddisznók hajtóvadászatát, hogy az állatok ne meneküljenek el, és így távolabbra hurcolják a betegséget.
– részletezte a vadásztársaság elnöke.
A másik buktató, hogy ha egyszerre több vadat ejtenek el, nincs hol tárolják. Az előírás szerint a fertőzött területen azonnal el kell ásni a meglőtt állatot, ám ahol csak ritkítják az állományt, hűtőkamrában kell tartani, amíg a laboratóriumi vizsgálatok eredménye visszaérkezik. A vadásztársaságoknak esetleg egyetlen hűtőládájuk van, ahová legtöbb két állatot tudnak elhelyezni. „A magyar állam támogatta a vadászokat, finanszírozta a hűtőkamarák megvásárlását. A román államtól csak feladatot kapunk, támogatást nem” – szögezte le Fodor István.
A ragadozók kilövése szintén rengeteg kérdést vet fel, hiszen a farkas, a hiúz, a vadmacska védett állat, a kilövése bűncselekménynek számít, a fegyvertartási engedélyt is bevonják. Egy kóbor kutyát sem lehet lelőni az erdőben, nemhogy farkast, erre nincs megoldás – szögezte le Fodor István. A szakember azt tartja az akcióterv leginkább ellentmondásos részének, hogy a medvét nem kell kilőni, mert az „nem terjeszti a kórt”.
– mutatott rá a visszásságokra a vadászegyesület elnöke. Szerinte a szakmaiatlan intézkedésekkel felborul az egyensúly az erdőkben, ha minden egyes vaddisznót, és a medve kivételével minden egyes más ragadozót elpusztítanak. Amint arról beszámoltunk, Erdővidéken hat elhullott vaddisznó tetemében mutatták ki a vizsgálatok az afrikai sertéspestis vírusát, ezért a hatóságok több intézkedést, korlátozást bevezettek, hogy megfékezzék a betegség terjedését.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!