Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:58

Lakóház égett Kilyénben

17:40

Tíz percig örülhettek a gyergyói kosarasok szurkolói, utána fordult a kocka

17:15

Politikai propaganda és alkohol – bódító mindkettő

16:48

Áramszünetkor legyen generátorunk – tudják ezt a Maros megyei szavazókörzeteknél is

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak

Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset

Ráduly Erzsébet: az emberekben bízni kell

Már nem csak álom, hogy Erdélyből néhány óra alatt eljuthassunk Budapestre autópályán vagy vasúton

Tükörjég, torlódás – most aztán tényleg oda kell figyelni az utakon

A bíróság sem tartja törvénysértésnek a fakeresztek elhelyezését az úzvölgyi haditemetőben

Nem aprózták el: rögtön huszonöt százalékkal drágítottak a csíkszeredai taxisok

A soron következő három vasárnap fontosságáról

Beköszöntött a tél Csíkszeredában, több tonna csúszásgátlót használtak fel az utakon az elmúlt órákban

„Három testvérlélek” – főhajtással emlékeztek az alkotókra Farkaslakán

Tamási Áronra, illetve az író emlékét őrző faragott kőszobor megalkotóira, Szervátiusz Jenőre és Tiborra emlékeztek vasárnap Farkaslakán. A felszólalók a jeles személyiségek ma is érvényes eszméit elevenítették fel.

Fülöp-Székely Botond

2022. május 29., 17:282022. május 29., 17:28

Fotó: Beliczay László

Fülöp-Székely Botond

2022. május 29., 17:282022. május 29., 17:28

Tamási Áron író 125 éve született Farkaslakán, és bár élete során bejárta a nagyvilágot, teste mégis szülőföldjén lelt örök nyugalomra – idézte fel Hadnagy Jolán, a Tamási Áron Művelődési Egyesület elnöke. Mint mondta, az alkotó mindig büszke volt származására, és műveiben is rendszerint megjelent a szülőföldje. Földi maradványait 1966-ban hozták vissza végső akarata szerint Farkaslakára, majd

az őt és írásait felidéző emlékmű egy évig tartó megalkotását – egy hatalmas, a Madarasi Hargitáról származó kőtömb kifaragását – 1971-ben kezdték el

Szervátiusz Jenő és fia, Szervátiusz Tibor szobrászművészek. „Tamási Áron írásaival szolgálta és szolgálja népét, a Szervátiuszok pedig kőbe és fába vésve tették, teszik ugyanezt. Isten nyugtassa őket, a lelkük továbbra is itt van közöttünk” – szögezte le Hadnagy Jolán.

Hagyományok, történelem

Lukács Bence Ákos, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja kijelentette, a magyar kultúra szempontjából kivételes, már-már mitikus hely Farkaslaka, hiszen az Tamási Áron szülőfaluja. Szerinte az eltelt idő nem elhalványította, hanem kiemelte az író élete és életműve jelentőségét.

Fotó: Beliczay László

A Szervátiusz szobrászművészek emlékét is felelevenítve rámutatott, a helyszínen képletesen három testvérlélek találkozik, akik tudatosan vállalták az erdélyi magyar kisebbségi művészsorsot, a népi élet kifejezését.

Mindhárman szívükkel találták meg szűkebb hazájuk értékeit, kifejezéstárának jellegzetességeit.

(…) Műveikben a magyar népi történelem, a hagyomány és a néplélek mitikus világa elevenedik meg modern formába öntve” – fogalmazott.

Fotó: Beliczay László

Hangsúlyozta, Tamási ma is érvényes feladatot jelölt ki kortársainak, ami nem más, mint a hűség az ősi földhöz, a dicső hagyományokhoz, a hivatás a magyar feladatra és a munka a magyar nemzetért. A konzul kiemelte,

minden, a magyarságát komolyan vevő ember számára erkölcsi és szellemi mérce kell legyen a három művész élete és életműve.

A beszédek után jelenlévők megkoszorúzták Tamási Áron sírját, illetve a Szervátiusz-emlékművet. Végül a katolikus plébánia hittantermében nyílt fotókiállítás Szervátiusz Klára gyűjteményéből. Az eseményen Kovács Lehel farkaslaki polgármester és Nagy Miklós Kund, a Szervátiusz Alapítvány kurátora mondott beszédet.