
Betekintést nyerhettek a finn oktatási rendszerbe a csíkszeredai pedagógusok. Beszámoltak élményeikről
Fotó: Boier Kinga
A finn oktatási rendszer lényege, hogy mindig a diák van a középpontban, a tanárok pedig egyedi tanítási módszereket alkalmaznak – így foglalták össze dióhéjban az északi ország iskolarendszerét a finnországi tanulmányútról hazaérkező csíkszeredai pedagógusok. Tapasztalataikat a helyi József Attila Általános Iskola dísztermében osztották meg csütörtök délután érdeklődő oktatókkal és szülőkkel.
2019. április 05., 11:022019. április 05., 11:02
A csíkszeredai Spektrum Oktatási központ és a József Attila Általános Iskola közös projektje révén, tavaly év végén hat pedagógus utazhatott ki Finnországba, hogy
Tapasztalataikat csütörtökön mutatták be a csíkszeredai József Attila Általános Iskola dísztermében. Előadásukat hatalmas érdeklődés övezte, számos pedagógus és szülő vett részt a panelbeszélgetésnek meghirdetett eseményen.
Petteri Laihonen, a finnországi Jyväskylä Tudományegyetem oktatója meghívottként ismertette országuk iskolarendszerét a jelenlévőkkel, ugyanakkor szülőként saját tapasztalatairól is beszélt.
– így jellemezte a finn oktatási szakértő iskolarendszerüket. Mint mesélte, náluk
Ennek a módszernek a segítségével a gyerekek jobban megértik a tananyagot, egységben látják azt. Hetedik osztálytól gyakorlatorientálttá válik a tanítás, amelynek célja, hogy a megszerzett tudást a mindennapi életben is fel tudják használni. Ehhez kapcsolódóan érdekességként elmondta például azt, hogy
Hetedik osztálytól kezdődően már több tanár tanítja őket, vannak szaktárgyaik és műhelymunkáik, valamint minősítést is kapnak a munkájukért. Továbbá megtudtuk, hogy a finn diákok gimnáziumi továbbtanulása nem felvételihez kötött, hanem ajánlásokkal, portofóliókkal és interjúkon való részvétellel lehet a felsőoktatásba bekerülni. Különlegesség, hogy
Iskolapadban, Finnországban. Jelentős különbségek
Fotó: 123RF
„Semmi esélye nincs a romániai közoktatás megújulásának, amíg a mentalitáson nem változtatunk” – ezt már Ferencz Salamon Alpár, a József Attila Általános Iskola igazgatója nyilatkozta, aki maga is részt vett a finnországi tanulmányúton. Elmesélte, hogy amikor megérkeztek az északi országba meglepődtek azon, hogy
„A fizikai környezet szintén meghatározó az oktatásban, nincsenek élesen elválasztva a terek, az iskolaudvar sem zárt, gyakori, hogy egy parkkal kapcsolódik össze. Ráadásul mozgatható bútorzatuk van, bármelyik pillanatban átrendezhető a tér a kerekes asztaloknak és székeknek köszönhetően – osztotta meg további tapasztalatait. Hozzáfűzte, meghökkentő lehet, hogy
Ezt azzal magyarázzák, hogy azt az időt, amit a betűk összekötésével töltenének, ez idő alatt inkább a tízujjas gépelést gyakorolják. Kiemelte még, hogy az ottani tanárok egyedi tanítási módszereket alkalmaznak, munkájukat szabadság jellemzi. Ugyanakkor fontos tartotta megosztani azt is, hogy
Megkérdezett egy ottani diákot is, mit gondolnak a tanáraikról, aki azt válaszolta neki, hogy azért tartja csodálatosnak az oktatóit, mert mindent megtesznek a jóllétükért, hogy élvezzék az iskolában eltöltött időt.
Finnország egyébként évtizedek óta a nemzetközi oktatási rangsorok éllovasa, ezért a világ minden tájáról érkeznek Finnországba oktatási szakemberek és gyakorló pedagógusok, hogy a finn iskolarendszert tanulmányozzák, és próbálják meghonosítani a finn oktatási innováció átvehető elemeit – fogalmaztak a csíkszeredai oktatók tanulmányútját lehetővé tevő szervezők.
Boier Kinga, Vitos Zita
Ökumenikus közösségben ünnepelt a marosvásárhelyi magyarság október 23-án este. Előbb a Keresztelő Szent János Plébánián hajtottak fejet az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt, majd fáklyákkal a kezükben vonultak a Várudvarba.
Hetven év távlatából is a szabadság, az igazság és a nemzeti megmaradás üzenetét hordozza 1956. hangzott el Székelyudvarhelyen, ahol a forradalom hősei, valamint Márton Áron püspök öröksége előtt is tisztelegtek október 23-án.
Csíkszereda városa posztumusz Pro Urbe díjjal ismeri el Basa János életművét – adta hírül péntek este Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Hetven évvel az 1956-os magyar forradalom után Csíkszeredában is közösen hajtottak fejet a forradalmárok emléke előtt. A megemlékezésen zene, történelmi felvételeket idéző hologramok, ünnepi beszédek és egyházi áldás hangzott el.
Felemelő ünnepségen emlékezett a mintegy kétszáz sepsiszentgyörgyi az 56-os hősök áldozatára a művészeti líceum melletti emlékparkban. A felszólalók beszédeiből ugyanaz a gondolat köszönt vissza: az eszmét, a lángot vinnünk kell tovább.
Az 1956-os forradalom egész világot megrengető voltáról, Magyarország szabadságának mostani megőrzéséről is beszéltek a felszólalók a Fidesz és a KDNP közös megemlékezésén a budapesti Bem téren, ahol Hankó Balázs levelét is felolvasták.
Fáklyás felvonulással és ünnepi műsorral emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson az 1956-os magyar forradalom hőseiről. A Szent István térről a főtéri parkba tartó emlékezők a hetven évvel ezelőtti tüntetőkhöz hasonló transzparensekkel vonultak.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.
Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.
Telefonon jelentették a hatóságoknak, hogy a Maros megyei Csatófalva külterületén megtámadott a medve egy juhait legeltető huszonéves férfit.
3 hozzászólás