
A városokban jóval alacsonyabb a munkanélküliség, mint vidéken, és ez mind a négy megyére jellemző
Fotó: Pinti Attila
Enyhén nőtt a munkanélküliségi arány az elmúlt hónapban Hargita, Maros, Kovászna és Kolozs megyében. A munkanélküliségről szóló adatok összevetése a megyék gazdasági ereje közti különbségekre is rámutat.
2024. október 27., 08:492024. október 27., 08:49
A regisztrált munkanélküliek számát tekintve nincs nagy különbség Hargita, Maros, Kovászna és Kolozs megye között, a munkanélküliségi rátát tekintve viszont jókora az eltérés. Kolozs, valamint Maros megyében sokkal kisebb a munkanélküliség, mint a két kisebb, Hargita és Kovászna megyében, ami jól tükrözi azt is, hogy
Hargita és Kovászna megyében feleakkora népességre, illetve aktív lakosságszámra jut nagyjából ugyanannyi munkanélküli, mint Maros és Kolozs megyében, ez a magyarázat arra, hogy a két kisebb megyében jóval nagyobb a munkanélküliségi ráta, miközben az állástalanok számában nincs nagy eltérés.
Szeptember végére a Hargita megyei munkanélküliségi arány 4,66 százalékra emelkedett, ami 0,15 százalékos növekedést jelent az előző hónaphoz képest.
Az állástalanok közül 1371-en részesültek munkanélküli segélyben, míg a többség, 4364 fő már nem jogosult a juttatásra – közülük kerülnek ki azok, akik tartósan munkanélküliek. Utóbbi csoport – vagyis a segélyben már nem részesülő munkanélkülieké – részaránya enyhén nőtt az elmúlt hónapban, elérve a 76,09 százalékot.
A munkanélküliek többsége – 4017 személy – vidéken él, míg a városokban összesen 1718-an keresnek munkát. A munkanélküliek száma a 40-49 éves korosztály körében a legnagyobb (1334 fő), de a 25 év alattiak korcsoportjában is viszonylag sok a munkanélküli (1017 fő).
A négy megye közül a legkisebb népességű Kovászna megyében 3749 regisztrált munkanélküli szerepelt a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség nyilvántartásában múlt hónap végén, ami 4,67 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Az előző hónaphoz képest a munkanélküliség 0,08 százalékkal emelkedett.
A nők aránya a munkanélküliek körében – akárcsak a többi megyében – alacsonyabb, mint a férfiaké, Kovászna megyében ez az arány 46,65 százalékos.
A négyosztályos vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező állástalanok aránya Kovászna megyében még magasabb (56,28 százalék), mint Hargita megyében, és ott is vidéken nagyobb a munkanélküliség.
Szeptember végén 5985 munkanélküli szerepelt a Maros Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség nyilvántartásában,
Maros megyében az augusztus végi adatokhoz képest 0,03 százalékkal nőtt a munkanélküliség múlt hónap végére, ami nem sokkal több, mint félszáz új munkanélkülit jelent. Az 5985 munkanélküli közül 1345 kap munkanélküli segélyt, 4640-en pedig már nem jogosultak rá. Az állástalanok majdnem fele csak elemi iskolai végzettséggel rendelkezik, ugyanakkor nagyon sok munkanélküli (70 százalék) vidéken él – azok, akikre mindkét tényező érvényes, halmozottan nehéz helyzetben vannak, azaz nem sok eséllyel tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
A munkanélküliségi ráta az említett négy megye mindegyikében nőtt az elmúlt hónapban, de a legkisebb mértékben Kolozs megyében emelkedett, és a munkanélküliségi ráta is ott a legalacsonyabb, jóllehet az állástalanok száma nagyjából hasonló, mint az előbbi megyékben. Utóbbit megmagyarázza, hogy
Így Kolozs megye esetében a 4738 munkanélküli csak 1,29 százalékos munkanélküliségi rátát eredményez, ami az egyik legalacsonyabb az országban, ennél jobb aránnyal általában csak Bukarest, valamint Ilfov és Temes megye büszkélkedhet az országban.
Kolozs megyében a munkanélküliek 27 százaléka segélyben részesülő állástalan, ami magasabb arány, mint a három másik megyében – ez egyben arra is utal, hogy
Kolozs megye nem csak a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával rendelkező megyék között szerepel, hanem a legtöbb állásajánlattal bíró megyék listáján is az élmezőnyben van. Az eJobs országos állásközvetítő portál elemzése szerint Kolozs megye a második helyen áll azon megyék között, ahonnan a legtöbb új állásajánlatot tették közzé a portálon az év elejétől szeptember végéig. Az említett kilenc hónap alatt összesen 230 ezer állásajánlat érkezett be a platformra, ennek mintegy a fele csak Bukarestből, illetve Ilfov megyéből.
Érdekes ugyanakkor, hogy Maros megye a lista végén szerepel, a legkevesebb állást meghirdető megyék között (ide tartozik még Ialomiţa, Brăila, Argeş és Neamţ megye). Ezekben a tapasztalatok szerint nem csak a versengés nagyobb a megüresedett állásokra, hanem átlagban a bérek is mintegy 15-20 százalékkal kisebbek, mint a nagyobb megyékben.
A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.
Első fokon megnyerte Nicușor Dan államfő az Állandó Választási Hatóság (AEP) elleni pert, amellyel az elnökválasztási kampányában elköltött mintegy 930 ezer lej visszatérítését akarta elérni.
„Nem bírtak ki legalább egy évet kormányválság nélkül a koalíciós partnereink, ismét megbukott egy kormány, újabb politikai krízis van Romániában, pedig nem ezt várták, az emberek” – jelentette ki kedd délután Tánczos Barna, miniszterelnök-helyettes.
Lezárul szerdán az iskolába való iratkozás első szakasza, és bár a legtöbb magyar szülő magyar osztályt választ gyerekének, vannak, akik elbizonytalanodnak ilyenkor. Az anyanyelven való tanulás azonban erős alapot ad a többi nyelv elsajátításához is.
Elkezdődött a Hargita megyei utakon a közúti rendőrség Truck&Bus elnevezésű akciója, amelynek során május 4. és 10. között fokozottan ellenőrzik a tömegközlekedési és az áruszállító járműveket.
Nicușor Dan államfő kedd este közölte, hogy informális kormányalakítási tárgyalásokat kezdeményez a pártokkal, és arról biztosított, hogy a konzultációk végén Nyugat-barát kormánya lesz az országnak.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a bizalmatlansági indítvány, amelynek keddi parlamenti elfogadása a Bolojan-kormány bukásához vezetett.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) fenntartja korábbi döntését, miszerint nem lép koalícióra ismét a Szociáldemokrata Párttal (PSD) – közölte az alakulat.
Közbeszerzési szakaszba ért az a félmillió eurós beruházás, amely Gyergyóalfaluban és Gyergyóújfaluban a közmű-üzemeltetés és a hivatali ügyintézés digitalizálását célozza, hogy gyorsabbá, egyszerűbbé és hatékonyabbá tegye a szolgáltatásokat.
A kormány keddi ülésén sürgősségi rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi az 1500 lejes szakmai pótlék kiutalását a pedagógusoknak és a tanügyi kisegítő személyzetnek a jelenlegi tanévre.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke, Cătălin Predoiu a Bolojan-kormány keddi megbuktatása után kijelentette: a párt most döntés előtt áll.
szóljon hozzá!