
A városokban jóval alacsonyabb a munkanélküliség, mint vidéken, és ez mind a négy megyére jellemző
Fotó: Pinti Attila
Enyhén nőtt a munkanélküliségi arány az elmúlt hónapban Hargita, Maros, Kovászna és Kolozs megyében. A munkanélküliségről szóló adatok összevetése a megyék gazdasági ereje közti különbségekre is rámutat.
2024. október 27., 08:492024. október 27., 08:49
A regisztrált munkanélküliek számát tekintve nincs nagy különbség Hargita, Maros, Kovászna és Kolozs megye között, a munkanélküliségi rátát tekintve viszont jókora az eltérés. Kolozs, valamint Maros megyében sokkal kisebb a munkanélküliség, mint a két kisebb, Hargita és Kovászna megyében, ami jól tükrözi azt is, hogy
Hargita és Kovászna megyében feleakkora népességre, illetve aktív lakosságszámra jut nagyjából ugyanannyi munkanélküli, mint Maros és Kolozs megyében, ez a magyarázat arra, hogy a két kisebb megyében jóval nagyobb a munkanélküliségi ráta, miközben az állástalanok számában nincs nagy eltérés.
Szeptember végére a Hargita megyei munkanélküliségi arány 4,66 százalékra emelkedett, ami 0,15 százalékos növekedést jelent az előző hónaphoz képest.
Az állástalanok közül 1371-en részesültek munkanélküli segélyben, míg a többség, 4364 fő már nem jogosult a juttatásra – közülük kerülnek ki azok, akik tartósan munkanélküliek. Utóbbi csoport – vagyis a segélyben már nem részesülő munkanélkülieké – részaránya enyhén nőtt az elmúlt hónapban, elérve a 76,09 százalékot.
A munkanélküliek többsége – 4017 személy – vidéken él, míg a városokban összesen 1718-an keresnek munkát. A munkanélküliek száma a 40-49 éves korosztály körében a legnagyobb (1334 fő), de a 25 év alattiak korcsoportjában is viszonylag sok a munkanélküli (1017 fő).
A négy megye közül a legkisebb népességű Kovászna megyében 3749 regisztrált munkanélküli szerepelt a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség nyilvántartásában múlt hónap végén, ami 4,67 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Az előző hónaphoz képest a munkanélküliség 0,08 százalékkal emelkedett.
A nők aránya a munkanélküliek körében – akárcsak a többi megyében – alacsonyabb, mint a férfiaké, Kovászna megyében ez az arány 46,65 százalékos.
A négyosztályos vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező állástalanok aránya Kovászna megyében még magasabb (56,28 százalék), mint Hargita megyében, és ott is vidéken nagyobb a munkanélküliség.
Szeptember végén 5985 munkanélküli szerepelt a Maros Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség nyilvántartásában,
Maros megyében az augusztus végi adatokhoz képest 0,03 százalékkal nőtt a munkanélküliség múlt hónap végére, ami nem sokkal több, mint félszáz új munkanélkülit jelent. Az 5985 munkanélküli közül 1345 kap munkanélküli segélyt, 4640-en pedig már nem jogosultak rá. Az állástalanok majdnem fele csak elemi iskolai végzettséggel rendelkezik, ugyanakkor nagyon sok munkanélküli (70 százalék) vidéken él – azok, akikre mindkét tényező érvényes, halmozottan nehéz helyzetben vannak, azaz nem sok eséllyel tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
A munkanélküliségi ráta az említett négy megye mindegyikében nőtt az elmúlt hónapban, de a legkisebb mértékben Kolozs megyében emelkedett, és a munkanélküliségi ráta is ott a legalacsonyabb, jóllehet az állástalanok száma nagyjából hasonló, mint az előbbi megyékben. Utóbbit megmagyarázza, hogy
Így Kolozs megye esetében a 4738 munkanélküli csak 1,29 százalékos munkanélküliségi rátát eredményez, ami az egyik legalacsonyabb az országban, ennél jobb aránnyal általában csak Bukarest, valamint Ilfov és Temes megye büszkélkedhet az országban.
Kolozs megyében a munkanélküliek 27 százaléka segélyben részesülő állástalan, ami magasabb arány, mint a három másik megyében – ez egyben arra is utal, hogy
Kolozs megye nem csak a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával rendelkező megyék között szerepel, hanem a legtöbb állásajánlattal bíró megyék listáján is az élmezőnyben van. Az eJobs országos állásközvetítő portál elemzése szerint Kolozs megye a második helyen áll azon megyék között, ahonnan a legtöbb új állásajánlatot tették közzé a portálon az év elejétől szeptember végéig. Az említett kilenc hónap alatt összesen 230 ezer állásajánlat érkezett be a platformra, ennek mintegy a fele csak Bukarestből, illetve Ilfov megyéből.
Érdekes ugyanakkor, hogy Maros megye a lista végén szerepel, a legkevesebb állást meghirdető megyék között (ide tartozik még Ialomiţa, Brăila, Argeş és Neamţ megye). Ezekben a tapasztalatok szerint nem csak a versengés nagyobb a megüresedett állásokra, hanem átlagban a bérek is mintegy 15-20 százalékkal kisebbek, mint a nagyobb megyékben.
A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.
A Zetelaka községhez tartozó Sikaszóban kedd délben és délután is láttak medvét. Este újabb településeken is feltűnt a nagyvad.
Gyulán román barátjával harangozott a görög-keleti templomban, Japánban asztalosinas volt, rácsodálkozott Mongóliára, születése óta hajtja a kíváncsiság. Az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László Marosvásárhelyen mesélt. Vastapssal köszönték.
Négy év szünet után ismét egy flashmobbal jelentkezett a sepsiszentgyörgyi Kék Hold táncklub, amelyről a beavatottak már tudják, hogy tagjait az eső sem tudja elriasztani. Kedd délután park felső sétányán 50 pár táncolt az esőben.
A német Rheinmetall hadiipari vállalat kedden bejelentette, hogy 5,7 milliárd euró értékű szerződéseket írt alá a román hadsereggel, amit a cég „az elmúlt időszak legnagyobb nemzetközi szerződéscsomagjának” nevezett.
Elkezdődött a beiratkozás a 2026-os nyári érettségi vizsgaidőszakra, a végzősöknek pedig június 4-én véget ér a tanév. A szóbeli vizsgák jövő héten, az írásbeli megmérettetések pedig június 29-én kezdődnek.
Kelemen Hunor szerint Eugen Tomac esetleges miniszterelnökké jelölése „még vészmegoldásnak sem” tekinthető.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) frakciói nem fognak bizalmat szavazni egy olyan kormánynak, amelyben a párt nem vesz részt – jelentette ki kedden Ștefăniță Avrămescu képviselő.
Vélhetően június második felében nyitják meg a forgalom előtt a Transzfogarasi utat a Szeben megyei Bilea-tó és az Argeș megyei Piscul Negru között – jelentette be kedden a brassói regionális útigazgatóság szóvivője.
A miniszterelnök kijelölésének és egy biztos parlamenti támogatást élvező stabil kormány megalakításának késlekedése az ország politikai, gazdasági, társadalmi és biztonsági helyzetének gyors ütemű romlásához vezet – jelentette ki Traian Băsescu.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője, Daniel Fenechiu kedden kijelentette, hogy véleménye szerint pártja nem fogja támogatni Eugen Tomac miniszterelnökké jelölését.
szóljon hozzá!