
A városokban jóval alacsonyabb a munkanélküliség, mint vidéken, és ez mind a négy megyére jellemző
Fotó: Pinti Attila
Enyhén nőtt a munkanélküliségi arány az elmúlt hónapban Hargita, Maros, Kovászna és Kolozs megyében. A munkanélküliségről szóló adatok összevetése a megyék gazdasági ereje közti különbségekre is rámutat.
2024. október 27., 08:492024. október 27., 08:49
A regisztrált munkanélküliek számát tekintve nincs nagy különbség Hargita, Maros, Kovászna és Kolozs megye között, a munkanélküliségi rátát tekintve viszont jókora az eltérés. Kolozs, valamint Maros megyében sokkal kisebb a munkanélküliség, mint a két kisebb, Hargita és Kovászna megyében, ami jól tükrözi azt is, hogy
Hargita és Kovászna megyében feleakkora népességre, illetve aktív lakosságszámra jut nagyjából ugyanannyi munkanélküli, mint Maros és Kolozs megyében, ez a magyarázat arra, hogy a két kisebb megyében jóval nagyobb a munkanélküliségi ráta, miközben az állástalanok számában nincs nagy eltérés.
Szeptember végére a Hargita megyei munkanélküliségi arány 4,66 százalékra emelkedett, ami 0,15 százalékos növekedést jelent az előző hónaphoz képest.
Az állástalanok közül 1371-en részesültek munkanélküli segélyben, míg a többség, 4364 fő már nem jogosult a juttatásra – közülük kerülnek ki azok, akik tartósan munkanélküliek. Utóbbi csoport – vagyis a segélyben már nem részesülő munkanélkülieké – részaránya enyhén nőtt az elmúlt hónapban, elérve a 76,09 százalékot.
A munkanélküliek többsége – 4017 személy – vidéken él, míg a városokban összesen 1718-an keresnek munkát. A munkanélküliek száma a 40-49 éves korosztály körében a legnagyobb (1334 fő), de a 25 év alattiak korcsoportjában is viszonylag sok a munkanélküli (1017 fő).
A négy megye közül a legkisebb népességű Kovászna megyében 3749 regisztrált munkanélküli szerepelt a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség nyilvántartásában múlt hónap végén, ami 4,67 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Az előző hónaphoz képest a munkanélküliség 0,08 százalékkal emelkedett.
A nők aránya a munkanélküliek körében – akárcsak a többi megyében – alacsonyabb, mint a férfiaké, Kovászna megyében ez az arány 46,65 százalékos.
A négyosztályos vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező állástalanok aránya Kovászna megyében még magasabb (56,28 százalék), mint Hargita megyében, és ott is vidéken nagyobb a munkanélküliség.
Szeptember végén 5985 munkanélküli szerepelt a Maros Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség nyilvántartásában,
Maros megyében az augusztus végi adatokhoz képest 0,03 százalékkal nőtt a munkanélküliség múlt hónap végére, ami nem sokkal több, mint félszáz új munkanélkülit jelent. Az 5985 munkanélküli közül 1345 kap munkanélküli segélyt, 4640-en pedig már nem jogosultak rá. Az állástalanok majdnem fele csak elemi iskolai végzettséggel rendelkezik, ugyanakkor nagyon sok munkanélküli (70 százalék) vidéken él – azok, akikre mindkét tényező érvényes, halmozottan nehéz helyzetben vannak, azaz nem sok eséllyel tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
A munkanélküliségi ráta az említett négy megye mindegyikében nőtt az elmúlt hónapban, de a legkisebb mértékben Kolozs megyében emelkedett, és a munkanélküliségi ráta is ott a legalacsonyabb, jóllehet az állástalanok száma nagyjából hasonló, mint az előbbi megyékben. Utóbbit megmagyarázza, hogy
Így Kolozs megye esetében a 4738 munkanélküli csak 1,29 százalékos munkanélküliségi rátát eredményez, ami az egyik legalacsonyabb az országban, ennél jobb aránnyal általában csak Bukarest, valamint Ilfov és Temes megye büszkélkedhet az országban.
Kolozs megyében a munkanélküliek 27 százaléka segélyben részesülő állástalan, ami magasabb arány, mint a három másik megyében – ez egyben arra is utal, hogy
Kolozs megye nem csak a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával rendelkező megyék között szerepel, hanem a legtöbb állásajánlattal bíró megyék listáján is az élmezőnyben van. Az eJobs országos állásközvetítő portál elemzése szerint Kolozs megye a második helyen áll azon megyék között, ahonnan a legtöbb új állásajánlatot tették közzé a portálon az év elejétől szeptember végéig. Az említett kilenc hónap alatt összesen 230 ezer állásajánlat érkezett be a platformra, ennek mintegy a fele csak Bukarestből, illetve Ilfov megyéből.
Érdekes ugyanakkor, hogy Maros megye a lista végén szerepel, a legkevesebb állást meghirdető megyék között (ide tartozik még Ialomiţa, Brăila, Argeş és Neamţ megye). Ezekben a tapasztalatok szerint nem csak a versengés nagyobb a megüresedett állásokra, hanem átlagban a bérek is mintegy 15-20 százalékkal kisebbek, mint a nagyobb megyékben.
A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.
Az alkotmánybíróság 2026. február 4-én tárgyalja az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezetet, amelyet az államelnök kérésére a parlament újból megvitatott.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést.
Csak a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek esnek el a nyugdíjuk 85 százalékától, ha ezt állami fizetéssel halmozzák – pontosította csütörtökön a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu.
Horațiu Potra zsoldosvezért csütörtökön egy dubaji járaton hozzák vissza az országba – értesült ügyészségi forrásokból az Agerpres hírügynökség.
Kártérítési pert indított a román állam Klaus Iohannis ellen egy nagyszebeni ingatlan felének jogtalan használata miatt.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Halálos baleset történt szerdáról csütörtökre virradóan egy kardói (Bihar megye) orvosi központ parkolójában.
A tegnapi hóeltakarítási munkálatokról készített egy videós összefoglalót a brassói területi útügyi igazgatóság, bemutatva, hogyan avatkoztak be Hargita és Kovászna megyében a havazást követően.
A következő hetekben olyan látvány várható, amelyre 13 évig nem lehet újra számítani, ugyanis a Szaturnusz különleges gyűrűrendszere majdnem teljesen éléről, egy pengevékony egyenesként fog látszódni.
Felháborodást keltettek a tanügyi szakszervezetek körében a kormány bércsökkentésről szóló intézkedési tervei. Eközben, az érdekvédelem képviselője szerint a pedagógusok ki vannak merülve a többlettanórák jelentette teher miatt.
szóljon hozzá!