Bernádynak nem volt Facebookja, de volt hálózata és viszonyrendszere – újranyílt a Bernády-tárlat Marosvásárhelyen

A Maros Megyei Múzeum történeti osztálya nyitotta meg azt a felújított tárlatot, amely Bernády Györgyöt és korát helyezi a középpontba. A 2007 óta létező tárlat megújulásán a múzeum munkatársai és közreműködői szinte egy évig dolgoztak, hogy ne csak újonnan feltárt ismereteket és érdekességeket mutassanak be a nagyközönségnek a városfejlesztő polgármesterről, hanem élvezhető, interaktív formában tárják elénk a városvezető lenyűgöző eredményeit és kapcsolati hálóját.

1989 előtt csak suttogva

Péter Ferenc, a Maros megyei tanács elnöke jeles eseménynek nevezte a pénteki tárlatmegnyitót, hiszen a Bernády-szoba fontos része Marosvásárhely kulturális életének, turisztikai látványosságának.

Bernády Györgyről 1989 előtt kevesebbet beszéltünk és tudtunk, mert nem lehetett beszélni róla, vagy csak éppen suttogva mesélték a nagyszülők, hogy milyen volt az egykori városvezető, akinek köszönhető nagyrészt a mai modern Vásárhely. Akkor tették le az alapjait a mai vízhálózatnak, csatornázási rendszernek, és sok másnak, amit a mai modern városnak tekintünk.

– hangsúlyozta Soós Zoltán polgármester, aki nagy elégtételnek nevezte azt, hogy a Bernády-tárlat ilyen szépen megújult vizuálisan és tartalmilag egyaránt.

1991-ben indult útjára a Bernády György Közművelődési Alapítvány, amelynek legfőbb célkitűzése az volt, hogy az egykori polgármester kultuszát ébren tartsák Marosvásárhelyen. Az alapítvány elnöke, Borbély László gratulált a múzeum csapatának a kiállításért, és külön kihangsúlyozta a tárlat címét, amely a viszonyrendszerekre és kapcsolati hálókra reflektál Bernády idejében.

„Bernádynak nem volt Facebookja, nem volt Instagramja, TikTokról nem is beszélve, de volt hálózata és viszonyrendszere. Tudják, mit jelentett ez? Reggel hatkor odarendelte a hintót, beült és végiglátogatta Marosvásárhely építőtelepeit, hála Istennek sok építőtelepe volt Marosvásárhelynek. Volt víziója, egy igazi vezéregyéniség volt, aki megvalósította azt, amit elképzelt, de aztán sajnos közbeszólt a háború. Viszont nagyon sok minden a hálózati rendszerektől, viszonyrendszerektől függ” – magyarázta megnyitóbeszédében Borbély László.

Ezért újult meg a tárlat

Ötvös Koppány, a Maros megyei múzeum igazgatója arról beszélt, hogy miért volt szükség a már létező tárlat megújítására.

Mint mondta, a rendszerváltás után jöhettek csak létre az emlékezés nyilvános terei, elkezdődött Bernády-kultuszának építése, ennek a folyamatnak az egyik állomása volt a mai kiállítás első megnyitása 2007-ben.

17 év után radikális változtatás történt: új koncepcionalitás született meg, egy új állandó tárlat. E

nnek három fő indoka van: a múzeumi világban új kiállítási technológiák születtek, új látogató-nemzedék nőtt fel. A második ok az, hogy jelentősen gazdagodott ismeretük Bernádyról és koráról. A harmadik oka pedig az, hogy lehetőségük volt a határon túli múzeumok számára is kiterjesztett, a magyar kormány által nyújtott támogatási keretösszeg megpályázására a Magyar Géniusz Program keretében.

Az utolsók egyike

Orbán János, a kiállítás kurátora arra tért ki, hogy 1900 előtt Marosvásárhelyen szinte megállt az idő, hosszú ideig egy helyben toporgott a régió, a szabad királyi város rangjára oly büszke település mind kisvárosiasabbá fakult. Bernády György teljesítményének és energiájának köszönhető az, hogy a több évtizedes egy helyben toporgást az első világháború előtti bő évtizedben soha nem látott fejlesztések követték. A szakember hozzátette, Bernády sikere egy éleslátású, kiválóan tájékozódó, vérbeli közéleti ember sikere, aki folyamatosan szilárdította a kapcsolati hálóját.

Igaz, még kisgyerek volt, de többször is tartotta őt a kezében Bernády, hiszen az ő nagyapja és a polgármester jó barátok voltak, mint mondta, nagyapja Răduț Ioan Chirilean Bernády György tanácsadója volt.

A tárlat egyik érdekes színfoltja a Traian Maxim Chirilean-nal készült mélyinterjú is, amelyet meg lehet nézni a marosvásárhelyi kiállításon.