
Fotó: Veres Nándor
Visszaállítanák a hosszúaszói Xantus-kápolnánál a megemlékezések régi fényét, ennek érdekében a május 14-ei ünnepi szentmise mellett kulturális műsort is szerveznek a csíkszentlélekiek.
2017. május 02., 10:572017. május 02., 10:57
Minden évben május második vasárnapján tartják a hosszúaszói völgyben található Xantus-kápolna búcsúját, amit az 1694-es tatárjárás emlékére építettek újjá 1990-ben Csíkmindszent, Csíkszentlélek és Fitód lakóinak összefogása révén.
május 14-én, jövő vasárnap délelőtt vetítést tartanak, az építés során készült felvételeket tekinthetik meg a jelenlevők, amelyet Orbán Zsolt történelmi előadása követ. Mindezek után fél egytől ünnepi szentmise következik, majd a Codex régizene együttes lép színpadra a Komolyzene Hargita Megyének program támogatásával. Utánuk a csíkszentsimoni fúvószenekar előadása lesz hallható, végül pedig a helyi néptánccsoportok lépnek színpadra – tudtuk meg Krézsek Erikától. A csíkszentléleki alpolgármester megjegyezte azt is, hogy dolgoznak Nagy Borbála A Xántus-völgyi ütközet című könyvének, illetve néhány kapcsolódó cikk újrajelentetésén.
A kápolna építésének részleteiről 2013-ban írtunk, amikor is a munkálat egyik kezdeményezője, Balog József elevenítette fel az akkor történteket. Elmondása szerint, már a kommunizmus alatt megkereste őt Gondos Albert tanító, iskolaigazgató, aki látva a kápolna romjait, nem akarta veszni hagyni azt. Akkor nem volt alkalmas az építkezés elkezdése, hiszen abban az időszakban az egyházi kezdeményezéseket nem támogatta a kormány. 1990 újév napján viszont már azzal a gondolattal kelt fel Jóska bácsi, hogy most már jó lenne felépíteni – ahogy a falubeliek nevezték – a „csonka kápolnát”.
Az építéshez nem volt szükség pénzre, hiszen több százan önkéntes munkával hozzávetőleg hat hét alatt újjáépítették a kápolnát. Így még az év (1990) május második vasárnapján, 13-án Bálint Lajos püspök felszentelte a hívek jóvoltából elkészült épületet – számolt be az idős ember. Kiemelte, az akkori ünnepségen több ezren voltak.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!