Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

15:32

Sorsdöntő hetek előtt a székely csapatok a harmadosztály rájátszásában

15:17

Sövények helyett virágágyások: megújulnak a gyergyószentmiklósi zöldfelületek

15:15

A PSD: cinizmus a kormány döntésképtelensége az üzemanyagok ügyében

14:11

Eddig húzta, az utolsó veretlen csapatot is legyőzték az Udvarhely körzetiben

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában

Történelmi nap a benzinkutaknál

Megtalálták a két eltűnt kislányt

Faforgáccsal teli raktár gyúlt ki Szentegyházán, vízhiány és a szél nehezítette az oltást – frissítve

Újabb lélektani határt közelít az üzemanyagok ára

Történelmi nap a benzinkutaknál

Cseke Attila: az RMDSZ nem kíván kilépni a kormányból

650 millió dolláros hitelt hagyott jóvá a Világbank a román kormány fejlesztési projektjeinek támogatására

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában

Kézdivásárhelyről a nagyvilágba egyetlen hátizsákkal – tippek és trükkök két rutinos utazótól

„A szabadság, ahogyan mindannyian megtapasztaltuk, pillanatok alatt veszélybe kerülhet”

A Salamon Ernő Gimnázium Diákkórusa

Fotó: Keresztes Zoltán

A kedvezőtlen időjárás miatt a megszokott szabadtéri helyszín, Petőfi Sándor szobra helyett a Művelődési Központ nagytermében tartották az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 173. évfordulójára rendezett emlékünnepséget Gyergyószentmiklóson.

Barabás Orsolya

2021. március 15., 19:142021. március 15., 19:14

Az ünnepség elején Portik Zsolt történelemtanár osztotta meg a jelenlévőkkel az emlékező gondolatait, kiemelve azokat a nőket, akik 173 évvel ezelőtt sokat tettek. Szólt többek között Teleki Blankáról, az első nőnevelő intézet létrehozójáról, Kossuth Zsuzsannáról, aki révén sok tábori kórház működhetett, és Szendrey Júliáról, aki elkészítette az első kokárdát, ugyanakkor röpiratban kérte a nőtársait, hogy buzdítsák harcra a férjeiket.

Csergő Tibor András, Gyergyószentmiklós polgármestere

Fotó: Keresztes Zoltán

Csergő Tibor András, Gyergyószentmiklós polgármestere beszédében kihangsúlyozta, hogy a szabadság a legnagyobb kincs, ami, ahogyan mindannyian megtapasztaltuk, pillanatok alatt veszélybe kerülhet, majd, miközben fejet hajtott a márciusi ifjak emléke előtt, a jelenkor hőseiről is szólt:

Szóljon hát az idei március 15. azokról, akik az elmúlt esztendőben félelmet nem ismerve siettek egymás megsegítésére, a bátorítókról, azokról, akik kitartottak az idős generáció mellett, és azokról is, akik nem hagyták, hogy gyerekeink és fiataljaink elvesszenek és a jelenkor áldozataivá váljanak.

Sáska Zoltán Attila, Magyarország Bukaresti Nagykövetségének első titkára elmondta, „1848. március 15. az a fundamentum, amelyre nemzetünk megmaradása, jövője, biztosítéka és a keresztény szellemiségén alapuló, a béke és a szolidaritás eszméje mentén formálódó, az egymás tiszteletén nyugvó nemzeti azonosságtudatra van építve”. Beszédét követően Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének ünnepi gondolatait is felolvasta.

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter

Fotó: Keresztes Zoltán

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter a 12 pont gyakorlati megvalósításait emelte ki, ugyanakkor feltette a kérdést: „Mit tudunk mi tenni azért, hogy a nemzetünk sorsa jobbra forduljon? Milyen forradalmat tudunk elsősorban önmagunkban kirobbantani azért, hogy az önmegvalósításunk által, a saját áldozatvállalásunk által a nemzetünknek, országunknak, Székelyföldünknek tudjunk jobb jövőt, más perspektívát mutatni?”

Bende Sándor parlamenti képviselő rámutatott arra, hogy „március 15-én, a szabadság ünnepén, ironikus módon, korlátozva vagyunk a szabadságunkban, munkahelyünk kerül veszélybe, tele vagyunk aggodalommal és mégis: emberemlékezet óta nem látott összefogást, szolidaritást tapasztalhatunk.” Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke elmondta, hogy a nemzetünk életében 1848. március 15-e egy fordulópont volt. „Tisztelet a bátraknak, akik meg tudták ragadni a lényeget, és a kiáltványuk 12 pontja fölé méltán került oda a cím: Mit kíván a magyar nemzet. De legfőbb követelésként, mottó gyanánt odakerült az is, hogy legyen béke, szabadság és egyetértés”.

Bende Sándor parlamenti képviselő és Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke koszorúz

Fotó: Keresztes Zoltán

Az emlékünnepség végén a történelmi egyházak képviselői is néhány gondolattal, valamint áldással tették teljesebbé a rendezvényt, majd a himnuszokat követően a Petőfi Sándor-szoborhoz vonultak a résztvevők, ahol az elöljárók koszorúkat helyeztek el.