
Az ivóvízzel azonos mennyiségű szennyvízért kell majd fizetni. Képünk illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Hamarosan módosulhat Gyergyószentmiklóson a csatornázási díj számlázási módja. Amint a képviselő-testület ezt elfogadja, a szolgáltató ugyanolyan mennyiségű szennyvízre állíthat ki számlát, amennyi ivóvizet az adott fogyasztó elhasznál. Ez alól kivételt jelentenek majd azok, akik igazolni tudják, hogy állatok itatására, öntözésre használják a vezetékes vizet.
2022. november 03., 15:462022. november 03., 15:46
Gyergyószentmiklóson már sok éve az a gyakorlat, hogy a fogyasztók az elhasznált vezetékes ivóvízmennyiség 80 százaléka után kell csatornázási díjat fizessenek.
Amint azt Zólya László, a Hő-, Víz- és Csatornaszolgáltató Közmű igazgatója elmondta, régi probléma az, hogy az önkormányzat valamikor azt a döntést hozta, hogy csak az ivóvízmennyiség 80 százalékát lehet csatornaszolgáltatási díjként leszámlázni. A mi vidékünkön a szennyvíz tisztításának költségei nagyobbak, mint az ivóvíz tisztításának. Ez a mindenkori szolgáltatónak veszteséget jelentett, ami jelenleg havi 30-40 ezer lej körül van – mutatott rá Zólya, hozzátéve, hogy nem érthető, hogy miért született a valamikori önkormányzat ilyen döntése, hiszen szerinte minden csepp az adott háztartásba befolyó ivóvíz szennyvízzé alakul és így távozik.
Azt kérte a jelenlegi városvezetéstől, hogy hagyja jóvá, azt, hogy az elfogyasztott ivóvízmennyiség 100 százalékára számlázhassanak ki csatornázási díjat. Amennyiben ezt nem fogadnák el, akkor jelöljenek meg olyan forrást, amiből ez a különbség finanszírozható lenne. Megjegyezte, hónapok óta kéri már ezt, de most függesztették ki a tervezetet. Reméli, hogy ha novemberben nem is, de legalább decemberben ez a képviselők elé kerül, és ha elfogadják, akkor attól kezdődően változhat meg a számlázási mód.
Az igazgató ugyanakkor rámutatott, lesznek kivételek is. Azok, akik állatok itatásához, kertek öntözéséhez használják a vezetékes vizet, nem kell a teljes ivóvízmennyiség után csatornázási díjat fizessenek. Ennek azonban az a feltétele, hogy a kerti csap elé egy külön vízórát kell szereltetni, és az azon átmenő vízmennyiséget a fő óra által mért értékből kivonják, és csak a különbség után számláznak fel csatornázási díjat is. Ugyanígy, azok a vállalkozások, akik igazolni tudják, hogy a vizet termékként értékesítik, szintén csak annyi díjat kell majd fizessenek, amennyi valójában a szennyvízvezetékbe kerül.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
1 hozzászólás