
Energiafűz-ültetvény Csíkszereda határában. Van rá kereslet
Fotó: Pinti Attila
Gyorsan növekedik, magas fűtőértékkel rendelkezik, és olcsóbb más fűtőanyagnál – a hozzáértők szerint ezek a legnagyobb előnyei az energiafűznek, amelynek termesztését egy csíkszeredai vállalkozó honosította meg Romániában több mint 15 évvel ezelőtt. Évek múltával sem változott az energiafűz megítélése, most is van rá kereslet.
2024. augusztus 18., 19:492024. augusztus 18., 19:49
A csíkszeredai Benkő Sándor vállalkozó 2007-től honosította meg Romániában a Svédországban kinemesített energiafűz több fajtáját, akkor vásárolták meg a licencet.
„Valamivel hamarabb kezdődött az egész tárgyalás, de ők nem voltak hajlandók aláírni a szerződést, amíg Románia nem lett európai uniós tagország, attól tartva, hogy nem fogják betartani a vonatkozó előírásokat” – elevenítette fel a kezdeteket.
ez most is megvan, és jól látszik a Székelyudvarhely felé vezető 13A jelzésű országútról.
Benkő szerint azóta sok minden változott az energiafűz-termesztést, értékesítést, felhasználást illetően, voltak felívelő, stagnáló időszakok is.
– értékelt.
Fotó: Pinti Attila
A kezdeti időszak óta, amikor több próbaültetvényt kellett létesíteni az ország különböző területein, az energiafűz jobban elterjedt, 2015-ben például mintegy 5000 hektárnyi ültetvény volt Romániában a hivatalos összesítés szerint.
Nem mindenütt vált be, ez elsősorban a talajok jellegétől, az időjárástól is függött, mivel az energiafűz szereti a vizes talajt.
– emlékezett a vállalkozó.
Fotó: Pinti Attila
Energiafűz-dugványok forgalmazásával, telepítéssel számos cég foglalkozik jelenleg, az ültetvényekről pedig lábon álló energiafűz is vásárolható, amelyet előbb be kell takarítani, ezt hirdetési oldalakon például tonnánként 300 lejért is kínálják.
Benkő Sándor érdekességként említette, hogy a csíkszeredai ültetvényük közelében működő autószalon az elmúlt télen áttért az energiafűz-aprítékkal történő fűtésre, és ez várhatóan folytatódni fog. Az aprítékot egyébként a hirdetési oldalakon tonnánként 500 lejért kínálják.
Fotó: Pinti Attila
A fűtés mellett más területeken is van igény az energiafűzre. Benkő Sándor arról is beszélt, hogy
„Ez viszont mellékes, az energiafűz a zöld, viszonylag olcsó energia előállítása és jó hozama miatt lett közismert a világon, hőértéke egy szinten van a bükkfával” – húzta alá.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
1 hozzászólás