Az AUR kihasználta azt, ami az RMDSZ-nek nem fontos

A bajnoki címért küzdő női felnőttcsapatnál ugyanez történt: változatlan szakmai stáb, apró erősítések, hogy küzdeni tudjunk a bajnoki címért. Az akadémiáról sokat nem is kell beszélnem, mert szinte tíz éve ugyanaz a szakmai igazgatónk van; erősítésként pedig az alközpontokért és a tizennégy év alatti gyerekek szakmai képzéséért Tajti József, a magyarországi Puskás Akadémia volt szakmai igazgatója felel.

És említenék két nevet: Francisco Andersont és Babati Benjamint. Amikor őket idehoztuk tavaly, egyikük sem volt jó fizikai állapotban, de megkapták azt a türelmet, hogy építsék fel magukat. Meg is hálálták ezt a bizalmat: össze sem hasonlítható a mostani idényük a tavalyihoz képest.

– Évekkel ezelőtt Romániában furcsán hangzott a női foci, most azonban ott tartunk, hogy a bajnoki címért harcoló FK Csíkszereda még a nemzetközi porondra is kijuthat. A 2025–2026-os szezontól ugyanis az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) új női klubközi sorozatot hoz létre, az Európa-kupát.

– Már szó volt erről akkor, amikor évekkel ezelőtt elvégeztem az UEFA-képzést. Akkor el kellett döntenünk, hogy milyen úton indulunk el. A gyors és könnyű út az lett volna, ha leigazolunk egy autóbusznyi idegen játékost és az FK mezében harcolunk Székelyföldért. A másik, sokkal nehezebb út:

A másodikat választottuk. És valóban nagy hír a klub számára, hogy jó esélyünk van újabb nemzetközi szereplésre. És ez egy jelzés lenne az UEFA felé, hogy Csíkszeredában az akadémia jól működik.

Ide szoktuk besorolni a saját jövedelmeinket is: az UEFA támogatásait és a játékosok eladásából, televíziós jogdíjakból, reklámokból, belépőjegyekből származó összegeket. Ezekkel a felnőttcsapat szintjén rendben is vagyunk. Az első hely magasságából megengedem magamnak, hogy kajánul megjegyezzem: a román másodosztály pénzpocsékolását figyelembe véve ezzel az abszolút közepes költségvetésünkkel tudtunk eddig elsők lenni – mindez a szakmai stábot és a játékosok teljesítményét dicséri. Ezért az FK-nak meg is van a becsülete a román labdarúgásban. A harmadik tétel, ami egy jelképes kis halmocskából most már heggyé magasodott, nos ez a női felnőtt csapat büdzséje. Eddig nem tudtunk komoly támogatót szerezni számukra és nem igazán értem, hogy miért nem.

És a lányok valóban költségvetési problémát jelentenek számunkra, hiszen azt a pénzt, amit számukra biztosítunk, máshonnan kell elvonnunk. Költségvetési szempontból ezért volt számunkra nehéz év az idei. Hozzáteszem, gyakorlatilag az utolsó pillanatban sikerült ezt a problémát megoldani egy régi magyarországi barátomnak önzetlen segítségének köszönhetően. De itt meg kell jegyeznem: más romániai klubokhoz képest teljesen elhanyagolható – szinte-szinte méltatlan – támogatást kapunk a megyei és helyi önkormányzatoktól.

Pedig pozitív és negatív példát is tudok mondani arra, hogy mennyire fontos az a terület, ahol nem százakat, hanem tízezreket mozgatsz meg. Kezdjük egy negatív, de nagyon aktuális példával:

Más kérdés, hogy sokszor kaotikusan teszik ezt – de a mi akadémiánk ennyi év magyar költségvetési támogatás és folyamatos pénzügyi elszámolás után bebizonyította, hogy felelősen gazdálkodunk. Tényleg senki ne tartson hálátlannak, mert megbecsüljük, amit kapunk, de a román közeghez képest egy nullás a végéről hibádzik, mert – ellentétben a mi politikusaink többségével – a román politikusok felismerték, hogy a futballban mekkora erő van. A foci közösségformáló erejének híre az RMDSZ-es csúcsvezetéshez még nem jutott el.

Tehát ott vagyunk az arcvonalban. És amikor egy-egy lelátó legalább húsz százaléka magyarellenes, akkor az azt jelenti, hogy a mindennapi életben is van legalább húsz százaléknyi szélsőséges, magyarellenes. Nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy törvényhozóink megtesznek-e néhány lépést, hogy kiszorítsák a magyarellenességet a stadionokból.

Szinte meccsről meccsre azzal szembesülök, hogy sosem magyarellenes a többség, csak egy hangos kisebbség rontja el a hangulatot, amelynek tagjai tudják, hogy őket úgysem fogják megbüntetni.

– Akkor azt javaslom, hogy ezen a beszélgetésen keresztül adjunk munkát a parlamenti képviselőinknek és szenátorainknak.

– A politikai támogatást ezekben az ügyekben mi évek óta várjuk. És itt megint hozzáteszek valamit: a Sepsi OSK elleni magyarellenes ügyekben például civil szervezetek járnak el. De civil szervezeteknek kell védeni a magyarság jogait? Miért van politikai képviseletünk? Civil szervezetekre szavaztunk a parlamenti választásokkor?