Hirdetés
Hirdetés

Az adó emelése helyett inkább hatékonyabban hajtanák be

Miklós Zoltán a képviselőház költségvetési és pénzügyi bizottságának alelnökeként vett részt az idei állami költségvetés kidolgozásában •  Fotó: Kocsis B. János

Miklós Zoltán a képviselőház költségvetési és pénzügyi bizottságának alelnökeként vett részt az idei állami költségvetés kidolgozásában

Fotó: Kocsis B. János

Az idei költségvetés megalkotásakor szem előtt tartott elvekről és az elfogadott büdzsé újdonságairól tartott hétfőn sajtótájékoztatót Miklós Zoltán parlamenti képviselő. A legnagyobb újdonság, hogy 2025-ben Bukarest is fizet a szolidaritási alapba.

Bodor Tünde

2025. február 10., 18:022025. február 10., 18:02

Az elmúlt évet hivatalosan 8,6 százalékos költségvetési hiánnyal zárta Románia, azonban ha a közalkalmazottak bérének növekedését és a nyugdíjemeléseket is beleszámoljuk, akkor 9,5 százalék a valós szám – tudtuk meg Miklós Zoltántól, aki részt vett az országos költségvetés kidolgozásában. Románia abban állapodott meg az Európai Bizottsággal, hogy

2025-ben 7 százalékra szorítják le a deficitet, méghozzá úgy, hogy adót nem emelnek, inkább az adóbehajtás hatékonyságára helyezik a hangsúlyt.

Ez a folyamat már tavaly ígéretesen alakult, az elektronikus számlák bevezetésének köszönhetően 70 milliárd lejjel több bevétele származott innen az államkasszának, idén további 50 milliárddal növelnék ezt az összeget.

Hirdetés

Emellett átszervezik az intézményeket, csökkentik a közalkalmazottak számát és 5 százalékkal a béralapjukat (ez a parlamentben már meg is történt), kevesebb az államtitkár, a közberuházások haladása érdekében pedig

növelték a fejlesztésre szánt pénzalapot, ami a költségvetés 20 százalékát teszi ki.

A költségvetés alakulása azonban nem teljesen kiszámítható, befolyásolhatja a lakossági fogyasztás, a mezőgazdaság, a nemzeti bank pénzügyi politikája és az ország politikai stabilitása. Üdvözlendő lenne egy kamatcsökkentés, de a nemzeti bank óvatos, mert az infláció még uniós szinten is kiemelkedően magas Romániában.

Fontos lenne továbbá, hogy az elnökválasztás a demokratikus erők győzelmét hozza, egy radikális fordulat nem tenne jót a gazdaságnak

– vélekedett Miklós Zoltán.

Mennyit kap most a megye?

Megyei szinten is érezteti hatását az a változtatás, miszerint a személyi jövedelemadóból (szja) ezután a népszámlálási adatok alapján számítják ki és osztják vissza a településeknek az összegeket – ezzel egyes községek jól járnak, mások kevésbé; utóbbiak viszont „kártérítésre” számíthatnak más forrásokból.

Az eddigi 4–6 millió lejhez képest most 19,3 millió lej jut fejlesztésekre Kovászna megyének, tételesen

  • Barótnak 1 millió lej az intézmények villamos energiával való ellátásához szükséges trafóház építésére és a kórházudvar rendbetételére;

  • Kovásznának 1 millió lej a PNRR-pályázatokhoz szükséges önrészre, a polgármesteri hivatal felújítására és az oktatási intézmények hőszigetelésére;

  • Kézdivásárhelynek 2 millió lej jut pályázati önrész biztosítására, a járóbeteg-gondozó felújítására és a gázbevezetés folyatásához;

  • Sepsiszentgyörgynek is jut 8 millió lej az uniós pályázatokhoz (szolgálati lakások építése, a dohánygyár felújítása, tömbházak hőszigetelése) szükséges önrész biztosításához, illetve az ipari parkban is létrehoznak egy 2,3 hektáros kisvállalkozói övezetet, ahol biztosítani kell a közművesítést.

További 5,8 millió lejt kap a megyei önkormányzat az oltszemi kastély, valamint a megyei könyvtár mögötti kazánház épületének felújítására, ahol egy konferenciaközpontot terveznek kialakítani.

Idéntől Bukarest is szolidarizál a kistelepülésekkel

A korábbi években minden egyes település lemondott a szja-ból származó bevétele 14 százalékáról, és azt egy olyan megyei alapba utalta, amelyből a szegényebb helységeket segítették. Bukarest viszont eddig a bevétel 97 százalékát megtarthatta, és 3 százalékot utalt át Ilfov Megye Tanácsának.

2025-ben egy országos alapba folyik be mindenhonnan (Bukaresttől is) a 14 százalék, ebből zárkóztatják fel a szegényebb településeket

– tájékoztatott a parlamenti képviselő.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 29., szerda

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró

A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró
2026. április 29., szerda

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra

Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra
2026. április 29., szerda

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre

Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra

Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra
2026. április 29., szerda

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény

Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény
2026. április 29., szerda

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró

Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében

Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében
2026. április 29., szerda

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás

Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás
2026. április 29., szerda

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve

A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve
Hirdetés