
Fotó: Farkas Orsolya
Megkönnyebbüléssel léptek ki hétfőn az iskola kapuján a kézdivásárhelyi érettségizők, akiknek többsége egyetértett: román nyelv és irodalomból idén nem nehéz elérni az átmenő jegyet. A humán és reál szakos tételsorok csaknem azonosak voltak, mindkét esetben novellát elemeztek a tanulók. Bara Kata román szakos tanárnő szerint a figyelmes, felkészült diákoknak nem volt félnivalójuk, de tanulás nélkül aligha lehetett magabiztosan nekivágni a vizsgának.
2024. július 01., 20:572024. július 01., 20:57
2024. július 01., 20:572024. július 01., 20:57
Izzasztó hőségben rajtolt az idei érettségi írásbeli szakasza, ennek ellenére a diákok zöme elégedetten, mosolyogva hagyta el az első vizsga után, hétfőn a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium épületét. Ekkor már tudni lehetett, hogy a harmadik tétel kedvezett a vizsgázóknak, és mint kiderült, a többség szerint a szövegértés sem volt túlságosan nehéz. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a felkészületlen tanulók is könnyűszerrel vették az akadályokat, mint mindig, most is voltak könnyebb és nehezebb szakaszai a tételsoroknak, ezekről Bara Kata mesélt a Székelyhonnak.
A Nagy Mózes Főgimnázium romántanárnője szerint az idei érettségi román írásbelije közepes nehézségű volt, a szövegek, kérdések átlagosak voltak mindhárom tétel esetében, úgy reál, mint humán szakon. Úgy véli, a szövegértéssel a magyar anyanyelvű diákok is megbirkózhattak, a megadott részlet (Gabriel Dimisianu O vizită la Tudor Arghezi) ugyanis egy író életéről szólt, ez pedig gyakori az első tételeknél. A feladatok megfogalmazását is átláthatónak találja, és éppolyan ismerősnek, mint a második tételt, amelynél szerinte „egyszerűbbet nehéz lett volna kapni”. Itt ugyanis a szerzői utasítások szerepéről kellett írjanak a diákok, legkevesebb 50 szóban, George Ciprian Omul cu mârțoaga című színdarabja alapján. Azok esetében, akik be tudták azonosítani az ide illő sablonszöveget, csaknem kizárt a hibalehetőség.
A Nagy Mózes Főgimnáziumban vizsgázók örültek a harmadik tételnek
Fotó: Farkas Orsolya
Bara Kata egyáltalán nem gondolja meglepőnek, hogy a diákok ennyire magabiztosan nyilatkoztak a harmadik tétel kapcsán, ahol mindkét profilon egy novelláról kellett esszét írni: a humán szakosok egy szereplőt jellemeztek, a reál szakosok átlagos elemzést írtak a választott novelláról. A pedagógus úgy tapasztalja, hogy
Továbbá tipikus szerkezetük is van, amelyre ráépíthető az esszé: műfaj, műfaji sajátosságok, téma, hely/idő, konfliktusok a műben stb., ezeknek köszönhető, hogy könnyebben emlékeznek rájuk.
A harmadik tételnél azonban már nagyobb a hibalehetőség, a pedagógus szerint sokan elhamarkodottan írnak, „konyhanyelven” fogalmaznak, ezért csökkenhetnek a pontszámok is.
– fogalmazott Bara Kata, akinek idén több végzős magándiákja volt, jövőre pedig két tizenkettedikes osztállyal együtt vág neki a megmérettetésnek.
A vizsgáról kiérkező diákok legtöbbje elégedetten nyilatkozott a román írásbeliről. Szerencsésnek vélték, hogy novellát kellett elemezni, a nagy többség Ioan Slavicitől a Moara cu noroc, más Costache Negruzzitól az Alexandru Lăpușneanu című művet választotta. Volt, aki az írás befejezésével megszámolta, hány szavat tartalmaz az elemzése, hogy biztosra meglegyen a 400 szó, vele együtt pedig a szükséges pontszám is.
– vélekedett egy reál szakos diáklány, több társához hasonlóan. Összességében azonban átlagosnak értékelték az első tételt, ugyanakkor mindenki egyetértett abban, hogy a próbaérettségihez képest az egész tételsor könnyebb volt.
Aggasztónak találják viszont a digitális javítást. Egy érettségiző, aki egyébként úgy véli, jól teljesített, a pontozásbeli eltérésektől tart a leginkább. „A próbavizsgát is hasonlóan jónak éreztem, akkor viszont három jegy különbséggel értékeltek. Az egyik tanár 5,70-et adott, a másik 8-as felett osztályozott. Attól félek, most is ekkora eltérések lesznek” – nyilatkozott egy lány. A diákok többsége tehát bízik magában, de nem zárja ki a lehetőséget, hogy kellemetlen meglepetéssel kell szembenézni jövő hétfőn, amikor közzéteszik az első eredményeket.
Változékony időjárásra készülhetünk a következő két hétben Erdélyben: a hét közepén jelentősen visszaesik a hőmérséklet, majd ismét melegedés kezdődik. Csapadékra és zivatarokra mindkét héten több alkalommal is számítani lehet.
Megelőző egyezségi eljárást kért a kézdivásárhelyi Secuiana nadrággyár a csődeljárás elkerülése érdekében. A cég tavaly történelmi forgalmat ért el, mégis több mint 10 millió lejes veszteséget könyvelt el, miközben adóssága 23,6 millió lejre nőtt.
A politikai pártok közötti párbeszéd az egyetlen út egy teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakításához – jelentette ki Csoma Botond. Az RMDSZ a képviselőházi frakció vezetője szerint a jelenlegi konfliktusok csak az AUR erősödését segítik.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
A közlekedési minisztérium hétfőn közzétett Facebook-oldalán egy űrlapot, amelyet kitöltve az állampolgárok jelenthetik a vonattal való közlekedésük során tapasztalt problémákat, hiányosságokat – közölte a közösségi oldalán Radu Miruță.
Az első félévben 0,3 százalékkal több új személygépkocsit helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 azonos időszakában, a száz százalékban elektromos autók szegmensében 76,6 százalékos növekedést jegyeztek éves összevetésben.
Az év első öt hónapjában tovább mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom Romániában az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Idén immár negyedik alkalommal végeztek szívtranszplantációt Marosvásárhelyen, egy 45 éves nőnek adva új esélyt az életre. A donor egy 38 éves nő volt, a szervet Jászvásárról hozták helikopterrel.
Az idei első negyedévben 14,679 millió utas vette igénybe a vasúti személyszállítást Romániában, 8,8 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonosa időszakában – közölte vasárnap az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték nem magában az energiahordozóban, hanem a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli a szakértő.
szóljon hozzá!