Aprószentek: korbács és kalács

Az aprószentek lemészárolása Pieter Brueghel festő által, középkori, téli tájba átértelmezett ábrázolásában. Forrás: Wikipédia

Százhúszezerre teszik azoknak a két év alatti gyermekeknek a számát, akiket Heródes legyilkoltatott Jézus születése után Betlehemben. Mártírok tiszteletére valószínűleg ez az egyház által elrendelt legrégebbi ünnep. A december 28-ai aprószentek liturgikus hagyományai elhalványultak, de a néphagyomány megőrizte emléknapjukat.

Molnár Melinda

2020. december 28., 09:142020. december 28., 09:14

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Máté evangéliumának 2. fejezete örökítette meg a tömeges gyermekmészárlást. A csillag nyomába szegődött napkeleti bölcsek Júdea-szerte tudakozódtak a „zsidók újszülött királyának” születési helye felől. Heródes király összehívatta az írástudókat, hogy megtudja, a jóslatok szerint hol kell megszületnie a Messiásnak.

A bölcseket Betlehembe irányította meghagyván nekik: térjenek vissza udvarába, hogy majd ő is hódolhasson előtte. A napkeleti bölcsek figyelmeztetést kaptak álmukban, ezért elkerülték a trónját és dinasztiáját féltő uralkodót.

József, Jézus nevelőapja, az angyaltól kapott figyelmeztetést után, a gyermekkel és anyjával Egyiptomba menekült. Heródes poroszlói pedig telesítették a király parancsát: minden számba jöhető gyermeket lemészároltak.

Az ártatlan vértanúkat a magyar nép aprószenteknek nevezi. A napjuknak egészség- és növekedésvarázsló, szerencsekívánó szokása a helyenként mustármagozásnak nevezett korbácsolás, vesszőzés.

Eszköze Székelyföldön a fűzfavesszőből nyolc ágra font korbács, amelyet a rigmusok kíséretében megpaskolt lányok felpántlikáznak és kaláccsal kínálják köszöntőiket.

Zetelakán masnis borsika ággal aprószentekelnek. Noha Homoródszentpéter unitárius falu, a legények és kisfiúk körében megmaradt eme hagyomány.