
Szakszerű bontás helyett szétvágták a régi décsfalvi hidat, majd leadták ócskavasba
Fotó: Erdély Bálint Előd
2021. január 06., 15:592021. január 06., 15:59
2021. január 07., 12:032021. január 07., 12:03
Egy pár éve egyik barátom egy régi vidéki házat vásárolt, amelyet örökösei gyakorlatilag érintetlenül, székelyesen fogalmazva, kipakolás nélkül adtak tovább. A barát feladata volt eldönteni, hogy mit fog megtartani az évtizedek alatt összegyűjtött „kincsekből”, hiszen minden az övé lett vásárlás után. Amikor nála jártam, akkor épp egy olyan varrógépasztalt adott egy arra járó kereskedőnek, amelyen látszott, hogy valamikori gazdája sokat dolgozott rajta.
Kérdésemre, hogy miért adott túl rajta, válasza az volt, hogy számára funkcionális értéket nem jelent, és eszményit nem tud hozzá társítani, szerinte azt az örökösöknek kellett volna megtenni. Nem vitatkoztam vele, hiszem nekem van saját családi örökségből származó varrógépasztalom. De az érzés megmaradt, és folyamatosan eszembe jut, amikor látom, hogy sok ember mennyire könnyen ad túl a történelmen.
A mai társadalmunk tagjainak jelentős része praktikusan éli mindennapjait:
Ezt nevezhetjük funkcionális értéknek, ami, addig értékes egy jószág, ameddig megszerezzük azt az előnyt, amit elvártunk, utána a lehető legkisebb befektetéssel próbálunk megszabadulni tőle. Egy ilyen gondolkodás, magatartási forma tud a személy és közössége, valamint a közösség és a környezete kontextusában tartós kapcsolatot kialakítani?
Mi alakít ki egy kapcsolatot, nem az egyének viselkedése, tettei és cselekedetei? Nem ezekből alakulnak azok a tapasztalatok, normák, szabályok, amelyekből értékeket határozunk meg, és amelyek generációról-generációra tanítják a jó és a rossz fogalmát, mi a kívánatos és a mi a megfelelő egy közösségben? De igen, Kedves Olvasó!
De ez igaz abban az esetben is, ahogyan bánunk emlékeinkkel, környezetünkkel. Lehet, hogy nagyon sok esetben az értelem praktikus megoldásokat követel, de az a kérdés, hogy minden esetben van benne lélek?
Egy fa kivágása sose lesz szép, mesélte egy erdőmérnök kollégám, de ha beszélünk esetleg arról a társadalomnak, hogy ez hogyan zajlik, akkor talán a közösségek minden fa kivágása esetén nem vernék ki a biztosítékot.
Ha a székelyudvarhelyi Székely-támadt várban lévő iskola költöztetése egy egyszerű feladat lett volna, akkor az akkori polgármesternek miért törött bele a foga-bicskája-valamije? Mert az ott tanuló 100 évfolyam negyvenezer diákja megsértődött, mert hozzányúltak valami olyanhoz az életében, amelyhez nincsen egy városvezetőnek joga, és ez az eszményi érték, az emlékek, amelyek egy ott tanulóban kialakítottak érzéseket és kötődést, amelyek egyre erősebbek lesznek az évek múlásával. Funkcionálisan természetesen az elmúlt pár év rossz érettségi mutatója azt a tanácsot adja, hogy ez simán megléphető, de hol van a másik kilencven évfolyam? Kell velük foglalkozni, vagy csak simán megléphetőek ezek a döntések, amelyek érzelmekbe és az azokat meghatározó értékekbe gázolnak?
Például a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumot le lehetne költöztetni egy gyártelepre, mert földgázt találtak alatta? Igen, le lehetne! De a közösségnek rosszul esne, és ez így van rendjén! Ebbe az eszmefuttatásba tökéletesen beleillik a décsfalvi híd története is, mert
Miért nem jutott eszébe, hát én az nem tudom, és nem is szeretném őt megvádolni. De az biztos, hogy ez valahogy nem megy nekünk, hogy észrevegyük, hogy „kerítésépítés közben ne tapossuk ki a virágokat”.
Fontos lenne mesélni a múltról: az orosz fogságos történeteket elmesélni a vendégfogadások alkalmával, megmutatni az albumokat, betyárokat, iszapvulkánokat és elfelejtett ásványvízforrásokat feliratozni. Egy Székelyföldre látogató spanyol területfejlesztő az mondta a fogadó csapatunknak, hogy mi nagyon gazdagok vagyunk, de a működtetéshez nem látja a tudást. Ez nagyon megmaradt bennünk, hogy mire gondolt.
Ezért lett összevágva a híd, és majd kerül külföldre építőanyagként a faépületeink anyaga, kerülnek tűzre a székelykapuink, mert nem látja senki benne az eszményi értéket, csak a hasznosat. Igen, kellett egy műszakilag jól megépített híd, és útban volt a régi, eladták, de miért nem jutott senki eszébe – akkor is, hogy ha nem újjáépíthető, mert olyan az állapota – hogy:
kommunikációs kampánnyal kövesse a régi híd lebontásának eseményét, mindenki csak az újjal foglalkozott, pedig hangos volt a média már korábban (ahogy egy gólya életét a fészekben lehet követni, ez sem lett volna olyan nehéz)
ötletbörzét tartani arról hogy mi legyen a sorsa, ha nem újra összerakható
egy adott időszakig tárolni részeit, hogy időt lehessen nyerni
meghívni a gyártót, hogy hátha beszáll egy értékgondozásba
pályázatot hirdetni, hogy a helyi-távolabbi képzőművészek hátha jönnek jó ötletekkel
képzőművészeti tábort szervezni, ahol ez a fő téma
felajánlani helyi beruházóknak, hogy részeket felhasználhassanak, mint egyedi díszletet
valamelyik közeli városi múzeumot bevonni egy értékprogram kidolgozásába
más
Nem is kell válaszolni, hogy miért nem! Mert nem volt igény rá, mert sokba kerül. De nekünk
Ennél fogva ne csodálkozzunk, ha a mintát és az értéket a digitális világ adja, és senki nem marad itthon.
A cikket gondolatindítónak szántam, további jó mérgelődést kívánok magunknak, aki pedig nem érti, hogy miért, kérem, hogy keressen egy reklámújságot és nézzék meg, hogy mennyire ment le a „székelynek lenniség” ára.
Üdvözlettel, Ilyés Ferenc
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
A csütörtökön esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt már találkozott a kínai Szencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Újabb telefonos csalási módszerre figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC). Az elkövetők először mobilszolgáltatók képviselőinek, majd a kiberbiztonsági igazgatóság munkatársainak adják ki magukat.
Románia bruttó finanszírozási igénye az előzetes becslések szerint a 2026-os 279 milliárd lejről 248 milliárd lejre csökkenhet jövőre a költségvetési hiány mérséklődésének és a lejáró adósságállomány csökkenésének köszönhetően
Elektronikusan ellenőrizhetik a jövőben az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók, hogy a páciensek rendelkeznek-e egészségbiztosítással.
Eltérő technológiával, adatforrásokkal és számítási módszerekkel dolgozik a Google földrengésjelző rendszere és az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az Ilfov megyei törvényszék egyik bírája szerdán elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt házi őrizetbe helyezését abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.
Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság.
Egységesen 50 ezer lejben szabják meg a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határát a képviselőház szerdán elfogadott törvénytervezete értelmében.
5 hozzászólás