Hirdetés
Hirdetés

Amikor a Te nagymamád varrógépét más dobja ki

Szakszerű bontás helyett szétvágták a régi décsfalvi hidat, majd leadták ócskavasba •  Fotó: Erdély Bálint Előd

Szakszerű bontás helyett szétvágták a régi décsfalvi hidat, majd leadták ócskavasba

Fotó: Erdély Bálint Előd

2021. január 06., 15:592021. január 06., 15:59

2021. január 07., 12:032021. január 07., 12:03

Egy pár éve egyik barátom egy régi vidéki házat vásárolt, amelyet örökösei gyakorlatilag érintetlenül, székelyesen fogalmazva, kipakolás nélkül adtak tovább. A barát feladata volt eldönteni, hogy mit fog megtartani az évtizedek alatt összegyűjtött „kincsekből”, hiszen minden az övé lett vásárlás után. Amikor nála jártam, akkor épp egy olyan varrógépasztalt adott egy arra járó kereskedőnek, amelyen látszott, hogy valamikori gazdája sokat dolgozott rajta.

Kérdésemre, hogy miért adott túl rajta, válasza az volt, hogy számára funkcionális értéket nem jelent, és eszményit nem tud hozzá társítani, szerinte azt az örökösöknek kellett volna megtenni. Nem vitatkoztam vele, hiszem nekem van saját családi örökségből származó varrógépasztalom. De az érzés megmaradt, és folyamatosan eszembe jut, amikor látom, hogy sok ember mennyire könnyen ad túl a történelmen.

Hirdetés

De fontos ezzel foglalkozni?

A mai társadalmunk tagjainak jelentős része praktikusan éli mindennapjait:

legyen amit megenni, az autó menjen gyorsan, az internet legyen stabil, a levegő tiszta, a környezet zöld, a termék minősége magas, és a sort hosszasan lehetne folytatni.

Ezt nevezhetjük funkcionális értéknek, ami, addig értékes egy jószág, ameddig megszerezzük azt az előnyt, amit elvártunk, utána a lehető legkisebb befektetéssel próbálunk megszabadulni tőle. Egy ilyen gondolkodás, magatartási forma tud a személy és közössége, valamint a közösség és a környezete kontextusában tartós kapcsolatot kialakítani?

Mi alakít ki egy kapcsolatot, nem az egyének viselkedése, tettei és cselekedetei? Nem ezekből alakulnak azok a tapasztalatok, normák, szabályok, amelyekből értékeket határozunk meg, és amelyek generációról-generációra tanítják a jó és a rossz fogalmát, mi a kívánatos és a mi a megfelelő egy közösségben? De igen, Kedves Olvasó!

Tetteinknek nevelő hatása van, amelyek a fiatalabb generációk gondolkodását meghatározzák! Itt arra gondolok, hogy a nagyszülő ahogyan viszonyul gyerekéhez, unokájához, ahogyan a középkorú viszonyul az idősebbhez, az a minta a gyerekei felé a saját sorsa kapcsán.

De ez igaz abban az esetben is, ahogyan bánunk emlékeinkkel, környezetünkkel. Lehet, hogy nagyon sok esetben az értelem praktikus megoldásokat követel, de az a kérdés, hogy minden esetben van benne lélek?

Egy fa kivágása sose lesz szép, mesélte egy erdőmérnök kollégám, de ha beszélünk esetleg arról a társadalomnak, hogy ez hogyan zajlik, akkor talán a közösségek minden fa kivágása esetén nem vernék ki a biztosítékot.

Ha a székelyudvarhelyi, marosvásárhelyi várost/parkot díszítő fák kivágása szakaszosan zajlik, és annak megértésére bevonják az ott tanuló diákokat, hogy óvd és védd a fát, és hasznosítsd az utolsó leheletéig, akkor lehet, hogy az agyba-főbe glettelt iskolaépületek kietlensége és a lehetetlen oktatási programok sivársága kibírható lenne!

Ha a székelyudvarhelyi Székely-támadt várban lévő iskola költöztetése egy egyszerű feladat lett volna, akkor az akkori polgármesternek miért törött bele a foga-bicskája-valamije? Mert az ott tanuló 100 évfolyam negyvenezer diákja megsértődött, mert hozzányúltak valami olyanhoz az életében, amelyhez nincsen egy városvezetőnek joga, és ez az eszményi érték, az emlékek, amelyek egy ott tanulóban kialakítottak érzéseket és kötődést, amelyek egyre erősebbek lesznek az évek múlásával. Funkcionálisan természetesen az elmúlt pár év rossz érettségi mutatója azt a tanácsot adja, hogy ez simán megléphető, de hol van a másik kilencven évfolyam? Kell velük foglalkozni, vagy csak simán megléphetőek ezek a döntések, amelyek érzelmekbe és az azokat meghatározó értékekbe gázolnak?

Például a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumot le lehetne költöztetni egy gyártelepre, mert földgázt találtak alatta? Igen, le lehetne! De a közösségnek rosszul esne, és ez így van rendjén! Ebbe az eszmefuttatásba tökéletesen beleillik a décsfalvi híd története is, mert

itt is csak praktikus döntést hozott egy elöljáró, mert az eszményi része eszébe se jutott!

Miért nem jutott eszébe, hát én az nem tudom, és nem is szeretném őt megvádolni. De az biztos, hogy ez valahogy nem megy nekünk, hogy észrevegyük, hogy „kerítésépítés közben ne tapossuk ki a virágokat”.

Valahogy nem vesszük észre, hogy az európai uniós támogatásnak nem feltétlen az a célja, hogy mindent legletteljünk, gipszkartonozzunk, hanem források bevonásával működőképessé tegyük a környezetünket.

Fontos lenne mesélni a múltról: az orosz fogságos történeteket elmesélni a vendégfogadások alkalmával, megmutatni az albumokat, betyárokat, iszapvulkánokat és elfelejtett ásványvízforrásokat feliratozni. Egy Székelyföldre látogató spanyol területfejlesztő az mondta a fogadó csapatunknak, hogy mi nagyon gazdagok vagyunk, de a működtetéshez nem látja a tudást. Ez nagyon megmaradt bennünk, hogy mire gondolt.

Szerinte mindenünk van ami kell a boldoguláshoz: víz, tiszta levegő, erdő, vadgazdaság, épített örökség, szokások. De ha megnézitek, nem tudunk boldogulni vele, mert nem értünk hozzá!

Ezért lett összevágva a híd, és majd kerül külföldre építőanyagként a faépületeink anyaga, kerülnek tűzre a székelykapuink, mert nem látja senki benne az eszményi értéket, csak a hasznosat. Igen, kellett egy műszakilag jól megépített híd, és útban volt a régi, eladták, de miért nem jutott senki eszébe – akkor is, hogy ha nem újjáépíthető, mert olyan az állapota – hogy:

  • kommunikációs kampánnyal kövesse a régi híd lebontásának eseményét, mindenki csak az újjal foglalkozott, pedig hangos volt a média már korábban (ahogy egy gólya életét a fészekben lehet követni, ez sem lett volna olyan nehéz)

  • ötletbörzét tartani arról hogy mi legyen a sorsa, ha nem újra összerakható

  • egy adott időszakig tárolni részeit, hogy időt lehessen nyerni

  • meghívni a gyártót, hogy hátha beszáll egy értékgondozásba

  • pályázatot hirdetni, hogy a helyi-távolabbi képzőművészek hátha jönnek jó ötletekkel

  • képzőművészeti tábort szervezni, ahol ez a fő téma

  • felajánlani helyi beruházóknak, hogy részeket felhasználhassanak, mint egyedi díszletet

  • valamelyik közeli városi múzeumot bevonni egy értékprogram kidolgozásába

  • más

Nem is kell válaszolni, hogy miért nem! Mert nem volt igény rá, mert sokba kerül. De nekünk

minden ilyen elvágott szál sokba fog kerülni, mert ahogy másnak nem tudjuk megmutatni magunkat, hogy mi nálunk az érték, mi az ami egy kirándulás során lefényképezhető, úgy a gyerekeinknek se.

Ennél fogva ne csodálkozzunk, ha a mintát és az értéket a digitális világ adja, és senki nem marad itthon.

A cikket gondolatindítónak szántam, további jó mérgelődést kívánok magunknak, aki pedig nem érti, hogy miért, kérem, hogy keressen egy reklámújságot és nézzék meg, hogy mennyire ment le a „székelynek lenniség” ára.

Üdvözlettel, Ilyés Ferenc

Hirdetés
5 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 29., szerda

Tisza-kormány államtitkára: a határon túli magyarok jogainak képviselete a kormány kötelessége

A kormány kötelességének nevezte a határon túli magyarok jogainak képviseletét a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a 29. Kárpát-medencei Nyári Egyetem és a Határon Túli Intézmények Fórumának megnyitóján.

Tisza-kormány államtitkára: a határon túli magyarok jogainak képviselete a kormány kötelessége
Hirdetés
2026. július 29., szerda

Máris kiadták az első riasztást az érkező hőhullám miatt

Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia hét nyugati megyéjére.

Máris kiadták az első riasztást az érkező hőhullám miatt
2026. július 29., szerda

Megjelent a Hogyan tudnék élni nélküled folytatásának első előzetese

November 12-én érkezik a mozikba a rendszerváltás utáni legnépszerűbb film folytatása, a Hogyan tudnék élni nélküled? második része. A kedvcsináló plakát után szerdán megjelent az első előzetes.

Megjelent a Hogyan tudnék élni nélküled folytatásának első előzetese
2026. július 29., szerda

Bezárja erdélyi üzemét egy autóipari cég, és az olcsóbb Marokkóba helyezi át a termelést

Bezárja a Zsibón (Jibou) működő üzemét az amerikai autóipari biztonsági rendszereket fejlesztő és gyártó Joyson Safety Systems – írja Profit.ro a Szilágy megyei munkaerő-elhelyező ügynökség (AJOFM) közleménye alapján.

Bezárja erdélyi üzemét egy autóipari cég, és az olcsóbb Marokkóba helyezi át a termelést
Hirdetés
2026. július 29., szerda

Napi drágulás: már sehol sem tankolhatunk 10 lej alatti áron gázolajat

Ismét emelkedett az üzemanyagok ára szerda reggel, alig néhány órával az előző, kedd délutáni drágulás után. A gázolaj új irányadó ára literenként 10,2 lej, míg a benziné 9,2 lej.

Napi drágulás: már sehol sem tankolhatunk 10 lej alatti áron gázolajat
2026. július 29., szerda

Fokozatosan erősödve érkezik a hőhullám, Székelyföldet is eléri

Július 30-tól nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Fokozatosan erősödve érkezik a hőhullám, Székelyföldet is eléri
2026. július 28., kedd

Jóváhagyta a kormány 6850 álláshely betöltését az egészségügyben

Jóváhagyta a kormány kedd esti ülésén 6850 álláshely betöltését az állami egészségügyi rendszerben – közölte az egészségügyi minisztérium.

Jóváhagyta a kormány 6850 álláshely betöltését az egészségügyben
Hirdetés
2026. július 28., kedd

Sanitas-képviselő: a betegek nem fogják megérezni, hogy sztrájk van

A betegellátás nem szenvedi meg az általános sztrájkot, és arra is lehetőség van, hogy sürgősségi esetben ott, ahol szükséges, a sztrájkoló dolgozó kilépjen a tiltakozásból és visszatérjen a munkába – mondta a Székelyhonnak a Sanitas képviselője.

Sanitas-képviselő: a betegek nem fogják megérezni, hogy sztrájk van
2026. július 28., kedd

Rengett a föld kedden délután

A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt kedden 17 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Rengett a föld kedden délután
Rengett a föld kedden délután
2026. július 28., kedd

Rengett a föld kedden délután

2026. július 28., kedd

Sanitas-vezető: szerdán is folytatódik a sztrájk az egészségügyben

Szerdán is folytatódik az általános sztrájk az egészségügyben – jelentette be a Sanitas Szakszervezeti Szövetség elnöke, Iulian Pope kedden, miután az új bértörvényről egyeztettek az egészségügyi minisztériumban.

Sanitas-vezető: szerdán is folytatódik a sztrájk az egészségügyben
Hirdetés