
A védelmi zónák módosulása nem minden esetben kedvez a gazdáknak, de a kaszálásra vonatkozó szigorú feltételek miatt kompenzációs támogatást kaphatnak
Fotó: Veres Nándor
Az elmúlt évekhez képest számos változás történt idén az egységes mezőgazdasági támogatások esetében. A gazdákat érintő fontosabb tudnivalókról beszélt a Székelyhonnak Haschi András, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) Hargita megyei igazgatója.
2024. április 09., 21:122024. április 09., 21:12
Keddig mintegy 700 mezőgazdasági támogatásigénylési kérést iktattak már az APIA Hargita megyei székhelyén.
A csúszásnak számos kisebb-nagyobb változás volt az oka, de nagyrészt már tisztázódtak a korábbi megválaszolatlan kérdések – tudtuk meg Haschi Andrástól, az APIA Hargita megyei kirendeltségének igazgatójától, aki az újdonságokkal kapcsolatban a gazdákat érintő legfontosabb tudnivalókról beszélt lapunknak.
Az említett változások oka, hogy idén már minden az új PNS (Országos Stratégiai Terv) alapján történik. Alapvetően azt kell tudni, hogy az alaptámogatások ugyanazok, mint tavaly, de a vidékfejlesztési támogatások zónái esetében történtek változások.
„Hargita megyében van három, különböző kategóriájú zóna. Az egyik az egyszerű agrár-környezetgazdálkodási támogatás zónája, ahol
– ismertette az igazgató.
A második kategóriába a harisállomány (védett madárfaj) élőhelyére kiterjedő zónák tartoznak, ezekre hektáronként 231–310 eurós támogatást kaphatnak a gazdák, attól függően, hogy miként kaszálják a területet.
ezekre a területekre hektáronként 190–269 eurós juttatást igényelhetnek a gazdák, a már említett kritériumok függvényében.
„Ezek a zónák változtak – és ez talán a legfontosabb információ –, tehát nem minden esetben ugyanazok, mint az elmúlt évben. Amelyik területre tavaly például a P1-es – tehát az agrár-környezetgazdálkodási – csomagot lehetett igényelni, lehet, hogy ott idén már a békászó sast kell védeni vagy éppen a haris madarat. Ez változik, Gyergyó kivételével, ahol a teljes terület a haris védelmi területe, a megye többi részén
Azt is kell tudni, hogy ezek az összegek nem járnak a teljes területre, mert ezek úgynevezett degresszív támogatások, ami azt jelenti, hogy a gazda az első 10 hektárra megkapja a teljes támogatást, az 50 hektárig terjedő részre már csak a 90 százalékát stb. Mindhárom támogatás esetében érvényesül valamiképpen a degresszivitás elve, vagyis az, hogy
– magyarázta a megyei mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökség vezetője.
Az említett zónák módosulása nem minden esetben kedvez a gazdáknak. Az erre vonatkozó kérdésünkre a megyei APIA igazgatója magyarázatként elmondta: van, aki mindeddig nyugodtan megjelölhette a P1-es támogatási csomagot és kaszálhatott a megszokott módon, ha viszont most haris vagy békászó sas védelmi zónává vált a területe, akkor csak nagyon szigorúan meghatározott módon és körülmények között kaszálhat.
„És ami a legfontosabb: bármelyik csomagot is választja, a támogatási kérés benyújtásától számított öt éven keresztül ezeket a szabályokat be kell tartania.
Ezért hívjuk ezt kompenzációs támogatásnak, mert ha ő nem kaszálhat le egy bizonyos területet akkor és úgy, ahogy ő szeretné, lehet, hogy neki ebből gazdasági vesztesége lesz. De éppen ezért találták ki ezt a támogatást:
– magyarázta Haschi András.
Az idén érvénybe lépett változásokkal kapcsolatban még elmondta, a legkomolyabb szigorítások közé tartozik az is, hogy a támogatást igénylőknek kötelezően állatot kell tartaniuk: idén már nem fordulhat elő az, hogy agrár-környezetgazdálkodási támogatást kapjon az a kérelmező, akinek nincsenek állatai.
– hangsúlyozta a megyei APIA igazgatója.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!