
A védelmi zónák módosulása nem minden esetben kedvez a gazdáknak, de a kaszálásra vonatkozó szigorú feltételek miatt kompenzációs támogatást kaphatnak
Fotó: Veres Nándor
Az elmúlt évekhez képest számos változás történt idén az egységes mezőgazdasági támogatások esetében. A gazdákat érintő fontosabb tudnivalókról beszélt a Székelyhonnak Haschi András, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) Hargita megyei igazgatója.
2024. április 09., 21:122024. április 09., 21:12
Keddig mintegy 700 mezőgazdasági támogatásigénylési kérést iktattak már az APIA Hargita megyei székhelyén.
A csúszásnak számos kisebb-nagyobb változás volt az oka, de nagyrészt már tisztázódtak a korábbi megválaszolatlan kérdések – tudtuk meg Haschi Andrástól, az APIA Hargita megyei kirendeltségének igazgatójától, aki az újdonságokkal kapcsolatban a gazdákat érintő legfontosabb tudnivalókról beszélt lapunknak.
Az említett változások oka, hogy idén már minden az új PNS (Országos Stratégiai Terv) alapján történik. Alapvetően azt kell tudni, hogy az alaptámogatások ugyanazok, mint tavaly, de a vidékfejlesztési támogatások zónái esetében történtek változások.
„Hargita megyében van három, különböző kategóriájú zóna. Az egyik az egyszerű agrár-környezetgazdálkodási támogatás zónája, ahol
– ismertette az igazgató.
A második kategóriába a harisállomány (védett madárfaj) élőhelyére kiterjedő zónák tartoznak, ezekre hektáronként 231–310 eurós támogatást kaphatnak a gazdák, attól függően, hogy miként kaszálják a területet.
ezekre a területekre hektáronként 190–269 eurós juttatást igényelhetnek a gazdák, a már említett kritériumok függvényében.
„Ezek a zónák változtak – és ez talán a legfontosabb információ –, tehát nem minden esetben ugyanazok, mint az elmúlt évben. Amelyik területre tavaly például a P1-es – tehát az agrár-környezetgazdálkodási – csomagot lehetett igényelni, lehet, hogy ott idén már a békászó sast kell védeni vagy éppen a haris madarat. Ez változik, Gyergyó kivételével, ahol a teljes terület a haris védelmi területe, a megye többi részén
Azt is kell tudni, hogy ezek az összegek nem járnak a teljes területre, mert ezek úgynevezett degresszív támogatások, ami azt jelenti, hogy a gazda az első 10 hektárra megkapja a teljes támogatást, az 50 hektárig terjedő részre már csak a 90 százalékát stb. Mindhárom támogatás esetében érvényesül valamiképpen a degresszivitás elve, vagyis az, hogy
– magyarázta a megyei mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökség vezetője.
Az említett zónák módosulása nem minden esetben kedvez a gazdáknak. Az erre vonatkozó kérdésünkre a megyei APIA igazgatója magyarázatként elmondta: van, aki mindeddig nyugodtan megjelölhette a P1-es támogatási csomagot és kaszálhatott a megszokott módon, ha viszont most haris vagy békászó sas védelmi zónává vált a területe, akkor csak nagyon szigorúan meghatározott módon és körülmények között kaszálhat.
„És ami a legfontosabb: bármelyik csomagot is választja, a támogatási kérés benyújtásától számított öt éven keresztül ezeket a szabályokat be kell tartania.
Ezért hívjuk ezt kompenzációs támogatásnak, mert ha ő nem kaszálhat le egy bizonyos területet akkor és úgy, ahogy ő szeretné, lehet, hogy neki ebből gazdasági vesztesége lesz. De éppen ezért találták ki ezt a támogatást:
– magyarázta Haschi András.
Az idén érvénybe lépett változásokkal kapcsolatban még elmondta, a legkomolyabb szigorítások közé tartozik az is, hogy a támogatást igénylőknek kötelezően állatot kell tartaniuk: idén már nem fordulhat elő az, hogy agrár-környezetgazdálkodási támogatást kapjon az a kérelmező, akinek nincsenek állatai.
– hangsúlyozta a megyei APIA igazgatója.
Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.
Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.
A sofőr epilepsziás rohama miatt következhetett be a hatóságok elsődleges vizsgálatai alapján a kedd esti, két halálos áldozatot követelő baleset Brassó központjában.
Az FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetség határozottan elutasítja az oktatási alkalmazottak bérezésére vonatkozó legújabb javaslatot.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – nyilatkozta szerdán Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Szerdai rendkívüli ülésen a képviselőház azt a törvénymódosító tervezetet, amely heti 8-ra csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
szóljon hozzá!