
A védelmi zónák módosulása nem minden esetben kedvez a gazdáknak, de a kaszálásra vonatkozó szigorú feltételek miatt kompenzációs támogatást kaphatnak
Fotó: Veres Nándor
Az elmúlt évekhez képest számos változás történt idén az egységes mezőgazdasági támogatások esetében. A gazdákat érintő fontosabb tudnivalókról beszélt a Székelyhonnak Haschi András, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) Hargita megyei igazgatója.
2024. április 09., 21:122024. április 09., 21:12
Keddig mintegy 700 mezőgazdasági támogatásigénylési kérést iktattak már az APIA Hargita megyei székhelyén.
A csúszásnak számos kisebb-nagyobb változás volt az oka, de nagyrészt már tisztázódtak a korábbi megválaszolatlan kérdések – tudtuk meg Haschi Andrástól, az APIA Hargita megyei kirendeltségének igazgatójától, aki az újdonságokkal kapcsolatban a gazdákat érintő legfontosabb tudnivalókról beszélt lapunknak.
Az említett változások oka, hogy idén már minden az új PNS (Országos Stratégiai Terv) alapján történik. Alapvetően azt kell tudni, hogy az alaptámogatások ugyanazok, mint tavaly, de a vidékfejlesztési támogatások zónái esetében történtek változások.
„Hargita megyében van három, különböző kategóriájú zóna. Az egyik az egyszerű agrár-környezetgazdálkodási támogatás zónája, ahol
– ismertette az igazgató.
A második kategóriába a harisállomány (védett madárfaj) élőhelyére kiterjedő zónák tartoznak, ezekre hektáronként 231–310 eurós támogatást kaphatnak a gazdák, attól függően, hogy miként kaszálják a területet.
ezekre a területekre hektáronként 190–269 eurós juttatást igényelhetnek a gazdák, a már említett kritériumok függvényében.
„Ezek a zónák változtak – és ez talán a legfontosabb információ –, tehát nem minden esetben ugyanazok, mint az elmúlt évben. Amelyik területre tavaly például a P1-es – tehát az agrár-környezetgazdálkodási – csomagot lehetett igényelni, lehet, hogy ott idén már a békászó sast kell védeni vagy éppen a haris madarat. Ez változik, Gyergyó kivételével, ahol a teljes terület a haris védelmi területe, a megye többi részén
Azt is kell tudni, hogy ezek az összegek nem járnak a teljes területre, mert ezek úgynevezett degresszív támogatások, ami azt jelenti, hogy a gazda az első 10 hektárra megkapja a teljes támogatást, az 50 hektárig terjedő részre már csak a 90 százalékát stb. Mindhárom támogatás esetében érvényesül valamiképpen a degresszivitás elve, vagyis az, hogy
– magyarázta a megyei mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökség vezetője.
Az említett zónák módosulása nem minden esetben kedvez a gazdáknak. Az erre vonatkozó kérdésünkre a megyei APIA igazgatója magyarázatként elmondta: van, aki mindeddig nyugodtan megjelölhette a P1-es támogatási csomagot és kaszálhatott a megszokott módon, ha viszont most haris vagy békászó sas védelmi zónává vált a területe, akkor csak nagyon szigorúan meghatározott módon és körülmények között kaszálhat.
„És ami a legfontosabb: bármelyik csomagot is választja, a támogatási kérés benyújtásától számított öt éven keresztül ezeket a szabályokat be kell tartania.
Ezért hívjuk ezt kompenzációs támogatásnak, mert ha ő nem kaszálhat le egy bizonyos területet akkor és úgy, ahogy ő szeretné, lehet, hogy neki ebből gazdasági vesztesége lesz. De éppen ezért találták ki ezt a támogatást:
– magyarázta Haschi András.
Az idén érvénybe lépett változásokkal kapcsolatban még elmondta, a legkomolyabb szigorítások közé tartozik az is, hogy a támogatást igénylőknek kötelezően állatot kell tartaniuk: idén már nem fordulhat elő az, hogy agrár-környezetgazdálkodási támogatást kapjon az a kérelmező, akinek nincsenek állatai.
– hangsúlyozta a megyei APIA igazgatója.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, meggyőződése, hogy Románia a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása után is megőrzi Nyugat-barát irányvonalát.
szóljon hozzá!