
Fotó: Bakó Zoltán
Három személlyel indult tizenhat évvel ezelőtt a marosvásárhelyi Blondy Románia nevű vállalkozás, aztán egyre növekedett, neve megjelent minden rangosabb bel- és külföldi kertészeti és virágkertészeti kiállításon és vásáron, mára pedig már negyvenkét embert foglalkoztat. És a tulajdonos most struktúraváltáson gondolkodik.
2017. június 25., 17:332017. június 25., 17:33
Sárpatakon, ha az ember átmegy a Maros-hídon, már csak kétszer kell balra fordulnia kinn a folyó egykori árterén s már ott is van a Blondy telephelyén, a fóliasátrak és szabadföldi termőterületek kellős közepén. A bejárat után egyből szembe ötlik egy színes pannó. Sárpataki zöldségfarm – hirdeti az avatatlan látogatónak, aki csak tekergeti a fejét, keresi a zöldségeket, de azok helyett csak kővel felszórt gondozott utakat, néhány autót, erőgépet – egyiket most szerelik –, meg pár dolga után látó embert lát. Amúgy teljes csend uralkodik a telepen, ha nem tudnám, hogy működik, azt hihetném, hogy egy épp elhagyott telepen vagyok.
Fotó: Bakó Zoltán
Fiatal kertészmérnöknővel, Sógor Eszterrel járjuk be a négyhektáros farmot. Előbb a nagy sátorban – négyezer négyzetméteres – szemlélődünk. Az első, leválasztott részében virágpalánták vannak. Sok száz tálcán gyűszűnyi tápkockákban növekednek, mint később megtudom, ez már a jövő zenéje. Tovább már a legkorszerűbb termesztési technológiával előállított paprika látványa fogad. A földet fehér műanyag borítja, ezen kapnak helyet a „paplanok”, azokon meg a tápkockák. Ez utóbbiakból nyújtózkodnak a mennyezet felé a műanyag támasztószálon vezetett paprikatövek, fentről meg az életet adó vízben lejuttatott táplálék áramlik a vezetékeken.
A magasban, felfüggesztett cserepekben földieper (ha úgy jobban tetszik – szamóca) színesíti a látványt. Az egész beltér egy intenzív terápiás kórházi részleghez hasonlít a rengeteg vezetékkel. Az ember azt gondolná, hogy itt tápoldatból mesterségesen állítják elő a paprikákat, föld, talaj nélkül – később kiderül, ez csak profán, sokat szemlélő kényszerképzete. Ezek a paprikák a legszigorúbban természetes anyagokkal táplálva fejlődnek. Ennek a nagy sátornak a fűtése fával történik, nyáridőben a leengedhető oldalfalak biztosítják a szellőzést.
Fotó: Bakó Zoltán
S van még egy 500 négyzetméteres palántanevelő is.
A szabadföldi termesztésben most épp a káposzta fejezik, odébb egy másik parcellán karfiol kezdi bontani a virágait. Idegenvezetőnk odalép egyik tőhöz, leszakít egy levelet, s azzal takarja le a karfiolrózsát. Ez olyan fajta, hogy önmaga takarja be a rózsáját leveleivel, mert a patyolatfehér termés – ami tulajdonképpen virág – igen érzékeny a fényre meg a melegre, s csak ha nem tudja önmaga betakarni, akkor szoktuk levéllel lefedni – magyarázza. Odébb, egy másik parcellán fekete fóliával letakart – hogy a gyomosodást megelőzzék – bakhátakon a fólia résein padlizsántövek nyújtóznak a fény felé. Kissé távolabb, az epresben öt ember szüretel.
Fotó: Bakó Zoltán
A kis farmirodában Kluzsán Attila mérnök-igazgató emlékezik a kezdetekre. „Tizenhat éve, 2001-ben kezdtük, három emberrel. Akkor
–, mondja, s még hozzáteszi: mostanra már 42-re nőtt az itt dolgozók száma. A marosvásárhelyi üzlet mellett létrejött ez a sárpataki négyhektáros telephely is 7500 négyzetméteres fedett – fóliasátras – termesztéssel.
Nagy üzletházakkal állnak szerződéses kapcsolatban, s mit mondja, elégedettek az együttműködéssel. S ennek a lényege – a mindkét részről megnyilvánuló komolyság.
Fotó: Bakó Zoltán
– mondja Kluzsán Attila.
Ami a munkaerőt illeti, e tekintetben már kevésbé derűlátó a tulajdonos. „Egyelőre még van. Pókakeresztúriak és sárpatakiak dolgoznak nálunk. Két-három éve még túljelentkezés volt, most már nincs miből válogatni” – magyarázza, majd hozzáteszi: nagy a vonzereje a külföldi munkának.
– folytatja mosolyogva, az „ez van, ezt kell szeretni” rezignáltságával. Egyelőre van ki dolgozzon. Hogy mit hoz a jövő, azt egyikünk sem tudja.
Fotó: Bakó Zoltán
Honnan a Blondy név? – kérdeztem. A válasz pofonegyszerű – egy paprikafajta neve a Blondy, hát innen, mondja a tulajdonos. S ha már a kérdéseknél tartunk – mennyire egészségesek, természetesek az így termesztett zöldségek? „A legteljesebb mértékben. A hidrokultúra ugyanis azt jelenti, hogy nem a talajban, hanem Srí Lankából hozott kókuszpaplanon áll a növény, de a csepegtetős táplálással csak azokat az elemeket kapja, amelyek a talajban is megtalálhatóak” – magyarázza ennek a kiszámítható termesztési technológiának a lényegét. S van még egy óriási előny itt:
Fotó: Bakó Zoltán
Minden szép és jó. De merre halad a jövőben a Blondy? – tettem fel a kérdést. Nos, a váltás felé – mondta Kluzsán Attila. Figyelembe kell venni azt, hogy
A paprika – és általában a zöldség – ma már nem az. A céget fenn kell tartani, az embereknek fizetést kell biztosítani. Szerencsére olyan ez a szakma, hogy rugalmas – lehet váltani.
Fotó: Bakó Zoltán
Jó kezdetnek számít az is, hogy nemrégiben 10 ezer szál liliomot vágtak le a ballagásokra. És ez már jelent valamit. Az önkormányzatok is potenciális partnerek a virágpalántákra. Úgyhogy a paprikából többé-kevésbé hosszú távon – virág lesz.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.
Immár 25 éve, mindössze egy év kimaradással töltik meg a csíkszeredai Szabadság teret és a Promenádot a legnagyobb szabadtéri ételszentelés résztvevői.
Húsvétvasárnap, az immár ötödjére megszervezett sepsiszentgyörgyi ételszentelésen minden eddiginél többen, mintegy 1500-an vettek részt: szinte minden történelmi egyház képviseltette magát hívei által.
Több ezren vettek részt idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésén, Csíkszereda főterén, amelynek idén volt a jubileumi, 25. kiadása.
Mi is képesek vagyunk a béke és az egység új világának életre keltésére – mondta homíliájában XIV. Leó pápa a Szent Péter-bazilikában a nagyszombat esti vigília szertartásán, amelyen tíz felnőttet keresztelt meg.
Új szokás indult útjára Gyergyószentmiklóson: a húsvétvasárnapi eledelszentelés idén először városi eseménnyé bővült. A Szent Miklós Plébánia ezúttal a városközponti parkban szervezte meg az étkek megáldását.
Húsvétvasárnap reggel az ételszentelés szertartása kerül középpontba, ezt a hagyományt pedig Csíkszeredában több ezren éltetik. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda központjában tartják, és ez idén sincs másként.
szóljon hozzá!