Hirdetés
Hirdetés

Aki lehetőséget látott a nagybani zöldségtermesztésben

•  Fotó: Bakó Zoltán

Fotó: Bakó Zoltán

Három személlyel indult tizenhat évvel ezelőtt a marosvásárhelyi Blondy Románia nevű vállalkozás, aztán egyre növekedett, neve megjelent minden rangosabb bel- és külföldi kertészeti és virágkertészeti kiállításon és vásáron, mára pedig már negyvenkét embert foglalkoztat. És a tulajdonos most struktúraváltáson gondolkodik.

Bakó Zoltán

2017. június 25., 17:332017. június 25., 17:33

Sárpatakon, ha az ember átmegy a Maros-hídon, már csak kétszer kell balra fordulnia kinn a folyó egykori árterén s már ott is van a Blondy telephelyén, a fóliasátrak és szabadföldi termőterületek kellős közepén. A bejárat után egyből szembe ötlik egy színes pannó. Sárpataki zöldségfarm – hirdeti az avatatlan látogatónak, aki csak tekergeti a fejét, keresi a zöldségeket, de azok helyett csak kővel felszórt gondozott utakat, néhány autót, erőgépet – egyiket most szerelik –, meg pár dolga után látó embert lát. Amúgy teljes csend uralkodik a telepen, ha nem tudnám, hogy működik, azt hihetném, hogy egy épp elhagyott telepen vagyok.

•  Fotó: Bakó Zoltán Galéria

Fotó: Bakó Zoltán

Végeláthatatlan sátor

Fiatal kertészmérnöknővel, Sógor Eszterrel járjuk be a négyhektáros farmot. Előbb a nagy sátorban – négyezer négyzetméteres – szemlélődünk. Az első, leválasztott részében virágpalánták vannak. Sok száz tálcán gyűszűnyi tápkockákban növekednek, mint később megtudom, ez már a jövő zenéje. Tovább már a legkorszerűbb termesztési technológiával előállított paprika látványa fogad. A földet fehér műanyag borítja, ezen kapnak helyet a „paplanok”, azokon meg a tápkockák. Ez utóbbiakból nyújtózkodnak a mennyezet felé a műanyag támasztószálon vezetett paprikatövek, fentről meg az életet adó vízben lejuttatott táplálék áramlik a vezetékeken.

Hirdetés

A paprikák gömbölydedek, viaszosan fénylenek, később megtudom, ez az az állapot, amikor szedni lehet (kell), nem szabad hagyni, hogy pirosodjon.

A magasban, felfüggesztett cserepekben földieper (ha úgy jobban tetszik – szamóca) színesíti a látványt. Az egész beltér egy intenzív terápiás kórházi részleghez hasonlít a rengeteg vezetékkel. Az ember azt gondolná, hogy itt tápoldatból mesterségesen állítják elő a paprikákat, föld, talaj nélkül – később kiderül, ez csak profán, sokat szemlélő kényszerképzete. Ezek a paprikák a legszigorúbban természetes anyagokkal táplálva fejlődnek. Ennek a nagy sátornak a fűtése fával történik, nyáridőben a leengedhető oldalfalak biztosítják a szellőzést.

•  Fotó: Bakó Zoltán Galéria

Fotó: Bakó Zoltán

A következő három, egyenként 900 négyzetméter felületű sátorban paradicsompaprika (gogosnak is mondják nálunkfelé), meg csípős „készül”.

S van még egy 500 négyzetméteres palántanevelő is.
A szabadföldi termesztésben most épp a káposzta fejezik, odébb egy másik parcellán karfiol kezdi bontani a virágait. Idegenvezetőnk odalép egyik tőhöz, leszakít egy levelet, s azzal takarja le a karfiolrózsát. Ez olyan fajta, hogy önmaga takarja be a rózsáját leveleivel, mert a patyolatfehér termés – ami tulajdonképpen virág – igen érzékeny a fényre meg a melegre, s csak ha nem tudja önmaga betakarni, akkor szoktuk levéllel lefedni – magyarázza. Odébb, egy másik parcellán fekete fóliával letakart – hogy a gyomosodást megelőzzék – bakhátakon a fólia résein padlizsántövek nyújtóznak a fény felé. Kissé távolabb, az epresben öt ember szüretel.

•  Fotó: Bakó Zoltán Galéria

Fotó: Bakó Zoltán

Üzletláncokban értékesítenek

A kis farmirodában Kluzsán Attila mérnök-igazgató emlékezik a kezdetekre. „Tizenhat éve, 2001-ben kezdtük, három emberrel. Akkor

Idézet
zöldségmagvakat forgalmaztunk, aztán, ahogy változtak a piaci igények, profi zöldség-és virágkertészetté nőttük ki magunkat

–, mondja, s még hozzáteszi: mostanra már 42-re nőtt az itt dolgozók száma. A marosvásárhelyi üzlet mellett létrejött ez a sárpataki négyhektáros telephely is 7500 négyzetméteres fedett – fóliasátras – termesztéssel.

Tavaly 200 tonna zöldséget értékesítettek.

Nagy üzletházakkal állnak szerződéses kapcsolatban, s mit mondja, elégedettek az együttműködéssel. S ennek a lényege – a mindkét részről megnyilvánuló komolyság.

•  Fotó: Bakó Zoltán Galéria

Fotó: Bakó Zoltán

Idézet
Ha a kereskedő cég X mennyiségű zöldséget – mondjuk paprikát – kér, akkor annyit kell neki szállítani, a legrövidebb időn belül. Ez ilyen egyszerű

– mondja Kluzsán Attila.

Ami a munkaerőt illeti, e tekintetben már kevésbé derűlátó a tulajdonos. „Egyelőre még van. Pókakeresztúriak és sárpatakiak dolgoznak nálunk. Két-három éve még túljelentkezés volt, most már nincs miből válogatni” – magyarázza, majd hozzáteszi: nagy a vonzereje a külföldi munkának.

Idézet
Mi nem bírunk annyit fizetni, mint egy német tulajdonos, s ezért még csak nem is haragudhatok

– folytatja mosolyogva, az „ez van, ezt kell szeretni” rezignáltságával. Egyelőre van ki dolgozzon. Hogy mit hoz a jövő, azt egyikünk sem tudja.

•  Fotó: Bakó Zoltán Galéria

Fotó: Bakó Zoltán

Honnan a Blondy név? – kérdeztem. A válasz pofonegyszerű – egy paprikafajta neve a Blondy, hát innen, mondja a tulajdonos. S ha már a kérdéseknél tartunk – mennyire egészségesek, természetesek az így termesztett zöldségek? „A legteljesebb mértékben. A hidrokultúra ugyanis azt jelenti, hogy nem a talajban, hanem Srí Lankából hozott kókuszpaplanon áll a növény, de a csepegtetős táplálással csak azokat az elemeket kapja, amelyek a talajban is megtalálhatóak” – magyarázza ennek a kiszámítható termesztési technológiának a lényegét. S van még egy óriási előny itt:

nem alkalmaznak vegyszeres növényvédelmet. Biológiai növényvédelem folyik, ami azt jelenti, hogy a kártevők ellenségeit telepítik a sátrakba. Ők végzik a növényvédelmi munkát. Vegyszerrel csak a gombákat irtják – már amikor kell. De egyre ritkábban kell.

•  Fotó: Bakó Zoltán Galéria

Fotó: Bakó Zoltán

Merre az arra?

Minden szép és jó. De merre halad a jövőben a Blondy? – tettem fel a kérdést. Nos, a váltás felé – mondta Kluzsán Attila. Figyelembe kell venni azt, hogy

a szükség alakítja a termelési struktúrát. Azt kell termelni, ami gazdaságos.

A paprika – és általában a zöldség – ma már nem az. A céget fenn kell tartani, az embereknek fizetést kell biztosítani. Szerencsére olyan ez a szakma, hogy rugalmas – lehet váltani.

Szép lassan át fognak állni virágpalánták, szaporítóanyagok előállítására, mert arra van kereslet. Legalább ezerötszáz partnert azonosított már eddig a cégvezető.

•  Fotó: Bakó Zoltán Galéria

Fotó: Bakó Zoltán

Jó kezdetnek számít az is, hogy nemrégiben 10 ezer szál liliomot vágtak le a ballagásokra. És ez már jelent valamit. Az önkormányzatok is potenciális partnerek a virágpalántákra. Úgyhogy a paprikából többé-kevésbé hosszú távon – virág lesz.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 05., vasárnap

40-nel emelkedett a különnyugdíjasok száma az év elején

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.

40-nel emelkedett a különnyugdíjasok száma az év elején
Hirdetés
2026. április 05., vasárnap

Ahol húsvétvasárnap reggel ezrek énekelik együtt a magyar és a székely himnuszt – videó

A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.

Ahol húsvétvasárnap reggel ezrek énekelik együtt a magyar és a székely himnuszt – videó
2026. április 05., vasárnap

Szakértő: drágulni fognak az élelmiszerek az ortodox húsvét után

Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.

Szakértő: drágulni fognak az élelmiszerek az ortodox húsvét után
2026. április 05., vasárnap

Öt disznó veszett oda a petelei gazdaságban kiütött tűznél

Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.

Öt disznó veszett oda a petelei gazdaságban kiütött tűznél
Hirdetés
2026. április 05., vasárnap

Ismét megtelt Csíkszereda főtere a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésén

Immár 25 éve, mindössze egy év kimaradással töltik meg a csíkszeredai Szabadság teret és a Promenádot a legnagyobb szabadtéri ételszentelés résztvevői.

Ismét megtelt Csíkszereda főtere a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésén
2026. április 05., vasárnap

Minden felekezetű hívőt összehoz a sepsiszentgyörgyi főtéri ételszentelés

Húsvétvasárnap, az immár ötödjére megszervezett sepsiszentgyörgyi ételszentelésen minden eddiginél többen, mintegy 1500-an vettek részt: szinte minden történelmi egyház képviseltette magát hívei által.

Minden felekezetű hívőt összehoz a sepsiszentgyörgyi főtéri ételszentelés
2026. április 05., vasárnap

„Az ember sosem felejti el, hogy az ennivalója is Isten ajándéka” – ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában

Több ezren vettek részt idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésén, Csíkszereda főterén, amelynek idén volt a jubileumi, 25. kiadása.

„Az ember sosem felejti el, hogy az ennivalója is Isten ajándéka” – ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában
Hirdetés
2026. április 05., vasárnap

XIV. Leó pápa: képesek vagyunk a béke és az egység új világának megteremtésére

Mi is képesek vagyunk a béke és az egység új világának életre keltésére – mondta homíliájában XIV. Leó pápa a Szent Péter-bazilikában a nagyszombat esti vigília szertartásán, amelyen tíz felnőttet keresztelt meg.

XIV. Leó pápa: képesek vagyunk a béke és az egység új világának megteremtésére
2026. április 05., vasárnap

Új hagyomány születik Gyergyószentmiklóson – közösségi eledelszentelés a város szívében

Új szokás indult útjára Gyergyószentmiklóson: a húsvétvasárnapi eledelszentelés idén először városi eseménnyé bővült. A Szent Miklós Plébánia ezúttal a városközponti parkban szervezte meg az étkek megáldását.

Új hagyomány születik Gyergyószentmiklóson – közösségi eledelszentelés a város szívében
2026. április 05., vasárnap

Húsvétvasárnapi ételszentelés Csíkszereda főterén – itt követheti élőben

Húsvétvasárnap reggel az ételszentelés szertartása kerül középpontba, ezt a hagyományt pedig Csíkszeredában több ezren éltetik. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda központjában tartják, és ez idén sincs másként.

Húsvétvasárnapi ételszentelés Csíkszereda főterén – itt követheti élőben
Hirdetés