Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:16

Legyőzte az éllovast és utolérte a Sepsi OSK-t az FC Argeș

22:03

Tiltakozik a romániai kistelepülések tervezett összevonása ellen az RMDSZ

21:43

Újabb magyar vereség, az észtek megnyerték a tallini tornát

20:37

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Két településen láttak medvét a hétvégén

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély

Szemétdíj: szinte vakon repülünk

Járda és kerékpárút is lesz a Nagymező utcában

Üvöltözés és személyeskedés kísérte a Bálványos-vitát

Nemcsak felszerelik a kamerákat, napi 24 órás felügyeletet is terveznek Csíkszeredában

Akár a nagyok: valódi farsangi mulatságot csaptak a gyerekek

A szamosháti farsangi fonó szokásaival is megismerkedtek

Fotó: Tuchiluș Alex

Felnőttek módjára temették el a farsangot a baróti gyerekek, akik a helyi szokásokhoz híven maszk mögé bújtak, előadták a hagyományos erdővidéki kecskejárást, de még a Samunak keresztelt kiszebábot is elégették. A péntek esti télbúcsúztató rendezvénynek Erdővidék Múzeuma adott otthont, a mulatságot komatállal és nagy mosollyal zárták a fiatal maskarások.

Farkas Orsolya

2024. február 11., 08:312024. február 11., 08:31

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Nemcsak az erdővidéki rítusokkal ismerkedtek meg, hanem valódi farsangi mulatságot is csaptak a gyerekek a baróti múzeum udvarán pénteken. A hagyományőrző eseményre Lakatos Csilla muzeológus csalogatott el kicsiket és nagyokat, hogy a tanulságos és szórakoztató esemény alkalmával közösen búcsúztassák el a telet. A szervező, aki egyben az est előadója is volt, gondosan állította össze az esemény programját, immáron harmadik alkalommal.

A bábégetést és táncot interaktív oktatás előzte meg: előbb a legjelesebb ünnepekről, majd farsangi népszokásokról mesélt a fiatal közönségnek, amit a gyerekek később gyakorlatban is bemutattak.

A gólya-, medve- , ló- és kecskemaszkos szokásokkal való megismerkedés után a hallgatóság megtudhatta, hogy a hagyományos paraszti életben a farsang az udvarlás, a párválasztás, lakodalmak legfőbb ideje volt, és azokat, akiknek nem sikerült férjhez menniük, vénlánynak csúfolták. Lakatos Csilla azt is elmondta, hogy ez utóbbinak számos változata volt: a tuskóhúzás, kongózás, szűzgulyahajtás és az állakodalom.

Az erdővidéki kecskejárás főszereplője szőttesben, díszes terítőben táncolta körbe a háziakat

Fotó: Tuchiluș Alex

Szó esett továbbá az erdővidéki kecskejárásról is, ami az este különlegességéhez is hozzájárult, innentől ugyanis a gyerekeké volt a főszerep. A közönség soraiból kiválasztott fiatalokból kerültek ki járás szereplői, akik egy jelenet erejéig beöltöztek kecskének, bekérőnek, főpásztornak, pásztorfiúnak (monyatornak) és zenészeknek.

„Messzi földről, Afrikából jöttünk, egy szép kecskét hoztunk, ha beengednének megmutatnák” – kérezkedett vargyasi szólás szerint a fiatal szószóló jellegzetes vőfélypálcájával. A hagyomány szerint eljátszott jelenetben a gazda, fekete bundában, báránybőr sapkában jelent meg, beengedte a bekérőt társaival együtt. A fából faragott kecskefejjel, varrottassal takart jellegzetes állat köré összpontosult a cselekmény, így a monyator, a gazda, a háziak szerepét betöltő vőlegénynek öltözött kislány, és menyasszonynak öltözött kisfiú szerepükhöz méltóan, kíváncsian méregették a kecskét, a pásztorok pedig hűen védték azt. A következő mozzanatban a szószóló a házileány férjhez meneteléről, az időjárásról tett fel kérdéseket a táltos kecskének. Lakatos Csilla a hagyományt részletezvén elmondta, hogy szokás szerint a kérdések a háziak gyengéire vagy jó oldalaira céloznak, gyakran igen kemény bíráló igazságokat pellengéreznek ki.

Samu, a kiszebábu

Fotó: Tuchiluș Alex

Miután a kecske bólintással és szájcsattogtatással válaszolt, újabb tánc következett, végül pedig jellegzetesen búcsúztak a háziaktól a kecskejárás szereplői.

Hozzon az új esztendő szerencsét, erőt, egészséget, hogy menjen a munka, fölöttünk ragyogjon a boldogság napja. Ne szűkölködjön a termés a határon, legyen minden bőségesen, s minden jóra váljon!

– hangzott el a hetvenes években használt olaszteleki jókívánság egy részlete.

Egymás kezét fogva állták körbe Samut a télűzők

Fotó: Tuchiluș Alex

A legizgalmasabb farsangi mozzanat azonban csak ezután következett, a Samunak keresztelt kiszebábot a gyerekek közösen vitték ki a múzeum udvarán levő tűzhelyre. Az égő bábot moldvai dalokra táncolták körbe, végül az estét farsangi énekekkel, a komatálon kínált fánkok elfogyasztásával zárták.