Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

15:22

A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában

15:21

176-tal száguldott a fiatal háziasszony, nehogy odaégjen a húsvéti kalács a sütőben

14:49

Visszavágott a Steauának, ott van a 2. Liga listavezetőjének sarkában a Sepsi OSK

14:31

Plasztikai sebészeti ellátásra szorult két háziasszony is a húsvéti asztal előkészítése következtében

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását

Ennyivel lett olcsóbb a gázolaj a jövedéki adó csökkentése nyomán

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő

Betörések Csíkdánfalván: a nyitva hagyott ajtókon jutottak be a házakba, volt ahol leszerelték a térfigyelő kamerát is

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő

Orbán Viktor videóüzenetben szólította meg a határon túli magyarokat

Újra benőtte a nád és a bozót az egykori Suta-tavat, miközben még mindig várat magára a felújítás

Közel 500, feketén foglalkoztatott alkalmazottat azonosított a munkaügy

Akár a nagyok: valódi farsangi mulatságot csaptak a gyerekek

A szamosháti farsangi fonó szokásaival is megismerkedtek

Fotó: Tuchiluș Alex

Felnőttek módjára temették el a farsangot a baróti gyerekek, akik a helyi szokásokhoz híven maszk mögé bújtak, előadták a hagyományos erdővidéki kecskejárást, de még a Samunak keresztelt kiszebábot is elégették. A péntek esti télbúcsúztató rendezvénynek Erdővidék Múzeuma adott otthont, a mulatságot komatállal és nagy mosollyal zárták a fiatal maskarások.

Farkas Orsolya

2024. február 11., 08:312024. február 11., 08:31

Nemcsak az erdővidéki rítusokkal ismerkedtek meg, hanem valódi farsangi mulatságot is csaptak a gyerekek a baróti múzeum udvarán pénteken. A hagyományőrző eseményre Lakatos Csilla muzeológus csalogatott el kicsiket és nagyokat, hogy a tanulságos és szórakoztató esemény alkalmával közösen búcsúztassák el a telet. A szervező, aki egyben az est előadója is volt, gondosan állította össze az esemény programját, immáron harmadik alkalommal.

A bábégetést és táncot interaktív oktatás előzte meg: előbb a legjelesebb ünnepekről, majd farsangi népszokásokról mesélt a fiatal közönségnek, amit a gyerekek később gyakorlatban is bemutattak.

A gólya-, medve- , ló- és kecskemaszkos szokásokkal való megismerkedés után a hallgatóság megtudhatta, hogy a hagyományos paraszti életben a farsang az udvarlás, a párválasztás, lakodalmak legfőbb ideje volt, és azokat, akiknek nem sikerült férjhez menniük, vénlánynak csúfolták. Lakatos Csilla azt is elmondta, hogy ez utóbbinak számos változata volt: a tuskóhúzás, kongózás, szűzgulyahajtás és az állakodalom.

Az erdővidéki kecskejárás főszereplője szőttesben, díszes terítőben táncolta körbe a háziakat

Fotó: Tuchiluș Alex

Szó esett továbbá az erdővidéki kecskejárásról is, ami az este különlegességéhez is hozzájárult, innentől ugyanis a gyerekeké volt a főszerep. A közönség soraiból kiválasztott fiatalokból kerültek ki járás szereplői, akik egy jelenet erejéig beöltöztek kecskének, bekérőnek, főpásztornak, pásztorfiúnak (monyatornak) és zenészeknek.

„Messzi földről, Afrikából jöttünk, egy szép kecskét hoztunk, ha beengednének megmutatnák” – kérezkedett vargyasi szólás szerint a fiatal szószóló jellegzetes vőfélypálcájával. A hagyomány szerint eljátszott jelenetben a gazda, fekete bundában, báránybőr sapkában jelent meg, beengedte a bekérőt társaival együtt. A fából faragott kecskefejjel, varrottassal takart jellegzetes állat köré összpontosult a cselekmény, így a monyator, a gazda, a háziak szerepét betöltő vőlegénynek öltözött kislány, és menyasszonynak öltözött kisfiú szerepükhöz méltóan, kíváncsian méregették a kecskét, a pásztorok pedig hűen védték azt. A következő mozzanatban a szószóló a házileány férjhez meneteléről, az időjárásról tett fel kérdéseket a táltos kecskének. Lakatos Csilla a hagyományt részletezvén elmondta, hogy szokás szerint a kérdések a háziak gyengéire vagy jó oldalaira céloznak, gyakran igen kemény bíráló igazságokat pellengéreznek ki.

Samu, a kiszebábu

Fotó: Tuchiluș Alex

Miután a kecske bólintással és szájcsattogtatással válaszolt, újabb tánc következett, végül pedig jellegzetesen búcsúztak a háziaktól a kecskejárás szereplői.

Hozzon az új esztendő szerencsét, erőt, egészséget, hogy menjen a munka, fölöttünk ragyogjon a boldogság napja. Ne szűkölködjön a termés a határon, legyen minden bőségesen, s minden jóra váljon!

– hangzott el a hetvenes években használt olaszteleki jókívánság egy részlete.

Egymás kezét fogva állták körbe Samut a télűzők

Fotó: Tuchiluș Alex

A legizgalmasabb farsangi mozzanat azonban csak ezután következett, a Samunak keresztelt kiszebábot a gyerekek közösen vitték ki a múzeum udvarán levő tűzhelyre. Az égő bábot moldvai dalokra táncolták körbe, végül az estét farsangi énekekkel, a komatálon kínált fánkok elfogyasztásával zárták.