A visszaállamosítási per miatt bevételi forrás nélkül maradt az ozsdolai közbirtokosság

A tiltakozók „Stop Államosítás”, „Ne vegyék el a megélhetésünket!” magyar, román és angol szövegű táblákat tartottak a magasba, majd bevonultak a per alapfokú tárgyalására. A pert indító pénzügyminisztérium jogi képviselője azt kérte,

helyezzék vissza az ügyet a kézdivásárhelyi bíróságra, a bíró szintén azzal érvelt, hogy a sepsiszentgyörgyi törvényszék ebben a perben nem illetékes.

Laczkó-Dávid Géza az ozsdolaiak ügyvédje viszont kifejtette, a magasabb rangú, tapasztalt bírákkal rendelkező megyei törvényszékre tartozik az ügy, hiszen 200 ezer lejnél nagyobb értékű vagyon sorsáról kell dönteni. Végül döntés az áthelyezésről nem született,

a következő tárgyalást május 30-ra tűzték ki.

Lukács Attila a közbirtokosság erdőjét ügykezelő cég vezetője elmondta:

a per miatt a pénzügyminiszter zárolta az erdővagyont, amit az állami erdészetre bízott, amely csak egészségügyi vágást végez.

Az ozsdolaiak jelentős bevételi forrástól estek el, hiszen csak tavaly 3400 űrméter tűzifát, több mint 500 köbméter gömbfát és 500 ezer lejt osztottak ki a 986 tagnak. Ugyanakkor

megszűnt az erdőt kezelő cégnél a tizenöt munkahely.

A közbirtokosság cége közvetve még hatvan- hetven embernek biztosított munkát, most ők sem jutnak bevételhez. Az ozsdolai Láros közbirtokosság 17 évvel ezelőtt kapta vissza az egykor 4759 hektáros erdővagyonának egy részét, 2900 hektárt.

A pénzügyminisztérium tavaly arra hivatkozva indította el a visszaállamosítási pert, hogy a vagyont nem a kommunisták államosították, hanem a román állam már korábban kisajátította, és kárpótlást fizetett. A dokumentumok viszont azt igazolják, hogy a kisajátítást elkezdték ugyan, de nem fejezték be. Lukács Attila hangsúlyozta, a román állam 1921-ben elkezdte a kisajátítást, ám a közbirtokossági tagok nem találták méltányosnak a felajánlott összeget, a két világháború között pert indítottak, azt meg is nyerték, így a telekkönyvben végig a közbirtokosság szerepelt tulajdonosként.

A teljes erdő egy része az 1968-as megyésítéskor Vrancea megyéhez került, azt nem kapták vissza soha, most attól tartanak, hogy ezt a 2900 hektárt is elveszítik.

A Láros az egyik legnagyobb háromszéki közbirtokosság, a visszaállamosítási kísérlet az esetleges precedens- jellege miatt is aggasztja az érintetteket.