
Fotó: Bíró Blanka
A sepsiszentgyörgyi törvényszék épülete előtt tiltakoztak csütörtökön az ozsdolai Láros közbirtokosság hatvan tagja, akik attól tartanak, hogy visszaállamosítják a 2900 hektáros erdővagyonukat.
2019. május 23., 18:062019. május 23., 18:06
2019. május 23., 18:322019. május 23., 18:32
A tiltakozók „Stop Államosítás”, „Ne vegyék el a megélhetésünket!” magyar, román és angol szövegű táblákat tartottak a magasba, majd bevonultak a per alapfokú tárgyalására. A pert indító pénzügyminisztérium jogi képviselője azt kérte,
Laczkó-Dávid Géza az ozsdolaiak ügyvédje viszont kifejtette, a magasabb rangú, tapasztalt bírákkal rendelkező megyei törvényszékre tartozik az ügy, hiszen 200 ezer lejnél nagyobb értékű vagyon sorsáról kell dönteni. Végül döntés az áthelyezésről nem született,
Lukács Attila a közbirtokosság erdőjét ügykezelő cég vezetője elmondta:
Az ozsdolaiak jelentős bevételi forrástól estek el, hiszen csak tavaly 3400 űrméter tűzifát, több mint 500 köbméter gömbfát és 500 ezer lejt osztottak ki a 986 tagnak. Ugyanakkor
A közbirtokosság cége közvetve még hatvan- hetven embernek biztosított munkát, most ők sem jutnak bevételhez. Az ozsdolai Láros közbirtokosság 17 évvel ezelőtt kapta vissza az egykor 4759 hektáros erdővagyonának egy részét, 2900 hektárt.
Fotó: Bíró Blanka
A pénzügyminisztérium tavaly arra hivatkozva indította el a visszaállamosítási pert, hogy a vagyont nem a kommunisták államosították, hanem a román állam már korábban kisajátította, és kárpótlást fizetett. A dokumentumok viszont azt igazolják, hogy a kisajátítást elkezdték ugyan, de nem fejezték be. Lukács Attila hangsúlyozta, a román állam 1921-ben elkezdte a kisajátítást, ám a közbirtokossági tagok nem találták méltányosnak a felajánlott összeget, a két világháború között pert indítottak, azt meg is nyerték, így a telekkönyvben végig a közbirtokosság szerepelt tulajdonosként.
A Láros az egyik legnagyobb háromszéki közbirtokosság, a visszaállamosítási kísérlet az esetleges precedens- jellege miatt is aggasztja az érintetteket.
Tíz diákot szállítottak kórházba csütörtökön a Neamț megyei Szabófalván (Săbăoani), miután egy hatodik osztály több tanulója fejfájásra, torokirritációra és szédülésre panaszkodott.
A bruttó átlagbér 9532 lej volt idén szeptemberben Romániában. Ami pedig a 2025-ös éves átlagot illeti, az EU-ban nem Románia az utolsó, sőt még az utolsó három között sincs. Jól élünk, csak nem vettük észre?
Heves esőzésekre és erős szélre figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A hét végén jelentősen lehűl az idő.
Folyamatosan csökken az elmúlt napokban a standard benzin ára, csütörtök délelőttre már mondhatni, távol áll a literenkénti tíz lejtől. November eddig október ellenkezőjét mutatja.
Különleges történelmi kirándulásra utazhatnak a történelem és a székely katonaság múltja iránt érdeklődők: november 26. és 30. között az austerlitzi csata 221. évfordulóján szervezett nemzetközi megemlékezésen vehetnek részt.
Románia népességének elöregedése egyre nagyobb terhet róhat a munkaerőpiacra, a nyugdíj- és egészségügyi rendszerre, valamint a szociális ellátásra – figyelmeztetett szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS) alelnöke, Silviu Vîrva.
Jövőre nem nőnek az adók, a nyugdíjakat a törvényeknek megfelelően indexálni kell, és a munka adóterhének mérséklésére is szükség van – jelentette ki szerda este a Szociáldemokrata Párt elnöke, Sorin Grindeanu.
Az Európai Bizottság szerdán új jogszabályjavaslatot terjesztett elő az online vásárlók védelmének megerősítésére, amely megtiltaná a manipulatív értékesítési módszereket.
Közgyűlésen döntenek a Maros megyei polgármesterek a jövő évi szemétdíj megemeléséről és minden településnek egy szavazata van. Bár a marosvásárhelyi tanácsosok elutasították a díjemelést, a peremtelepülések dönthetnek másként.
szóljon hozzá!