
Fotó: Bíró Blanka
A sepsiszentgyörgyi törvényszék épülete előtt tiltakoztak csütörtökön az ozsdolai Láros közbirtokosság hatvan tagja, akik attól tartanak, hogy visszaállamosítják a 2900 hektáros erdővagyonukat.
2019. május 23., 18:062019. május 23., 18:06
2019. május 23., 18:322019. május 23., 18:32
A tiltakozók „Stop Államosítás”, „Ne vegyék el a megélhetésünket!” magyar, román és angol szövegű táblákat tartottak a magasba, majd bevonultak a per alapfokú tárgyalására. A pert indító pénzügyminisztérium jogi képviselője azt kérte,
Laczkó-Dávid Géza az ozsdolaiak ügyvédje viszont kifejtette, a magasabb rangú, tapasztalt bírákkal rendelkező megyei törvényszékre tartozik az ügy, hiszen 200 ezer lejnél nagyobb értékű vagyon sorsáról kell dönteni. Végül döntés az áthelyezésről nem született,
Lukács Attila a közbirtokosság erdőjét ügykezelő cég vezetője elmondta:
Az ozsdolaiak jelentős bevételi forrástól estek el, hiszen csak tavaly 3400 űrméter tűzifát, több mint 500 köbméter gömbfát és 500 ezer lejt osztottak ki a 986 tagnak. Ugyanakkor
A közbirtokosság cége közvetve még hatvan- hetven embernek biztosított munkát, most ők sem jutnak bevételhez. Az ozsdolai Láros közbirtokosság 17 évvel ezelőtt kapta vissza az egykor 4759 hektáros erdővagyonának egy részét, 2900 hektárt.
Fotó: Bíró Blanka
A pénzügyminisztérium tavaly arra hivatkozva indította el a visszaállamosítási pert, hogy a vagyont nem a kommunisták államosították, hanem a román állam már korábban kisajátította, és kárpótlást fizetett. A dokumentumok viszont azt igazolják, hogy a kisajátítást elkezdték ugyan, de nem fejezték be. Lukács Attila hangsúlyozta, a román állam 1921-ben elkezdte a kisajátítást, ám a közbirtokossági tagok nem találták méltányosnak a felajánlott összeget, a két világháború között pert indítottak, azt meg is nyerték, így a telekkönyvben végig a közbirtokosság szerepelt tulajdonosként.
A Láros az egyik legnagyobb háromszéki közbirtokosság, a visszaállamosítási kísérlet az esetleges precedens- jellege miatt is aggasztja az érintetteket.
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden kijelentette, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok többsége támogatná az előre hozott választások megtartását.
Több mint ötven ember jelenlétében zajlott az aradi vértanúkra való emlékezés kivégzésük 177. évfordulóján Sepsiszentgyörgyön. Talán azért, mert a veszteségeket nehezebben viseljük – jelentette ki Pénzes Lóránd történelemtanár az ünnepségen.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos elnöksége kedden felhatalmazta a párt vezetőit, hogy tárgyalásokat kezdjen Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára prioritás, hogy Romániának legyen teljes jogkörű kormánya, és az ne függjön a szélsőséges pártok támogatásától.
A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium udvarán több százan hajtottak fejet kedd délután a szabadságharc vértanúinak emléke előtt. Az iskola tanulói S ők élni fognak, élni mindörökkön című összeállításukat adták elő, beszédek nem hangzottak el.
Hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték Călin Georgescu egyik támogatóját, aki a gyanú szerint hétfőn megtámadott két TV operatőrt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) székháza előtt.
szóljon hozzá!