
Fotó: Bíró Blanka
A sepsiszentgyörgyi törvényszék épülete előtt tiltakoztak csütörtökön az ozsdolai Láros közbirtokosság hatvan tagja, akik attól tartanak, hogy visszaállamosítják a 2900 hektáros erdővagyonukat.
2019. május 23., 18:062019. május 23., 18:06
2019. május 23., 18:322019. május 23., 18:32
A tiltakozók „Stop Államosítás”, „Ne vegyék el a megélhetésünket!” magyar, román és angol szövegű táblákat tartottak a magasba, majd bevonultak a per alapfokú tárgyalására. A pert indító pénzügyminisztérium jogi képviselője azt kérte,
Laczkó-Dávid Géza az ozsdolaiak ügyvédje viszont kifejtette, a magasabb rangú, tapasztalt bírákkal rendelkező megyei törvényszékre tartozik az ügy, hiszen 200 ezer lejnél nagyobb értékű vagyon sorsáról kell dönteni. Végül döntés az áthelyezésről nem született,
Lukács Attila a közbirtokosság erdőjét ügykezelő cég vezetője elmondta:
Az ozsdolaiak jelentős bevételi forrástól estek el, hiszen csak tavaly 3400 űrméter tűzifát, több mint 500 köbméter gömbfát és 500 ezer lejt osztottak ki a 986 tagnak. Ugyanakkor
A közbirtokosság cége közvetve még hatvan- hetven embernek biztosított munkát, most ők sem jutnak bevételhez. Az ozsdolai Láros közbirtokosság 17 évvel ezelőtt kapta vissza az egykor 4759 hektáros erdővagyonának egy részét, 2900 hektárt.
Fotó: Bíró Blanka
A pénzügyminisztérium tavaly arra hivatkozva indította el a visszaállamosítási pert, hogy a vagyont nem a kommunisták államosították, hanem a román állam már korábban kisajátította, és kárpótlást fizetett. A dokumentumok viszont azt igazolják, hogy a kisajátítást elkezdték ugyan, de nem fejezték be. Lukács Attila hangsúlyozta, a román állam 1921-ben elkezdte a kisajátítást, ám a közbirtokossági tagok nem találták méltányosnak a felajánlott összeget, a két világháború között pert indítottak, azt meg is nyerték, így a telekkönyvben végig a közbirtokosság szerepelt tulajdonosként.
A Láros az egyik legnagyobb háromszéki közbirtokosság, a visszaállamosítási kísérlet az esetleges precedens- jellege miatt is aggasztja az érintetteket.
XII. Piusz pápa 1956. november 10-én elmondott rádióbeszédének kalligráfus által kézzel készített leiratát is viszi személyes ajándékként vatikáni látogatása alkalmából XIV. Leó pápának Magyar Péter miniszterelnök.
Országszerte Hargita megyében igényelte a legtöbb gazda a legtöbb állat után azt az új támogatást, melyet a szarvasmarhatartóknak biztosít az állam. Hargita, Maros, Kovászna megyében több mint százezer állat után várják a 68 eurós juttatást a gazdák.
Sorin Grindeanu szerdán kijelentette, hogy ha Nicușor Dan államfő őt bízza meg kormányalakítással, mindent megtesz azért, hogy olyan kabinetet állítson össze, amely megszerzi a parlament bizalmát.
Az elosztóhálózaton végzett munkálatok miatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás szeptember 24-én, csütörtökön 8 és 20 óra között Székelykeresztúron és a környező településeken – közölte az Aquaserv szolgáltató.
Hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a képviselők dönthetnek a miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Sorin Grindeanu szerdán 17 óráig várta Siegfried Mureșant a Szociáldemokrata Párt (PSD) székházában. Miután kijelölt miniszterelnök nem jelent meg, a PSD elnöke ismét felszólította, hogy adja vissza kormányalakítási megbízását.
Oroszország nem csak Ukrajnát fenyegeti, Európa kibertámadásokkal, dezinformációs műveletekkel, szabotázsakciókkal és a kritikus infrastruktúra működésének megzavarásával vívott hibrid háború célpontja – jelentette ki Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésen.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
szóljon hozzá!