
Fotó: Bíró Blanka
A sepsiszentgyörgyi törvényszék épülete előtt tiltakoztak csütörtökön az ozsdolai Láros közbirtokosság hatvan tagja, akik attól tartanak, hogy visszaállamosítják a 2900 hektáros erdővagyonukat.
2019. május 23., 18:062019. május 23., 18:06
2019. május 23., 18:322019. május 23., 18:32
A tiltakozók „Stop Államosítás”, „Ne vegyék el a megélhetésünket!” magyar, román és angol szövegű táblákat tartottak a magasba, majd bevonultak a per alapfokú tárgyalására. A pert indító pénzügyminisztérium jogi képviselője azt kérte,
Laczkó-Dávid Géza az ozsdolaiak ügyvédje viszont kifejtette, a magasabb rangú, tapasztalt bírákkal rendelkező megyei törvényszékre tartozik az ügy, hiszen 200 ezer lejnél nagyobb értékű vagyon sorsáról kell dönteni. Végül döntés az áthelyezésről nem született,
Lukács Attila a közbirtokosság erdőjét ügykezelő cég vezetője elmondta:
Az ozsdolaiak jelentős bevételi forrástól estek el, hiszen csak tavaly 3400 űrméter tűzifát, több mint 500 köbméter gömbfát és 500 ezer lejt osztottak ki a 986 tagnak. Ugyanakkor
A közbirtokosság cége közvetve még hatvan- hetven embernek biztosított munkát, most ők sem jutnak bevételhez. Az ozsdolai Láros közbirtokosság 17 évvel ezelőtt kapta vissza az egykor 4759 hektáros erdővagyonának egy részét, 2900 hektárt.
Fotó: Bíró Blanka
A pénzügyminisztérium tavaly arra hivatkozva indította el a visszaállamosítási pert, hogy a vagyont nem a kommunisták államosították, hanem a román állam már korábban kisajátította, és kárpótlást fizetett. A dokumentumok viszont azt igazolják, hogy a kisajátítást elkezdték ugyan, de nem fejezték be. Lukács Attila hangsúlyozta, a román állam 1921-ben elkezdte a kisajátítást, ám a közbirtokossági tagok nem találták méltányosnak a felajánlott összeget, a két világháború között pert indítottak, azt meg is nyerték, így a telekkönyvben végig a közbirtokosság szerepelt tulajdonosként.
A Láros az egyik legnagyobb háromszéki közbirtokosság, a visszaállamosítási kísérlet az esetleges precedens- jellege miatt is aggasztja az érintetteket.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!