A karantén nem oldotta meg a kóborkutya-problémát

A kutyamenhely befogadóképessége nem tette lehetővé újabb ebek elhelyezését

Június közepén adtunk hírt arról, hogy egy, Gyergyószentmiklóstól nem messze talált veszett róka miatt harmadfokú veszettségkarantén lépett érvénybe a városban. Akkor a körzeti állatorvos, dr. Gál József hivatalos átiratban közölte a polgármesteri hivatallal, hogy a be nem oltott, gazdátlan, húsevő háziállatok mindegyikét el kell altatni.

Ladányi László prefektus nem hagyta jóvá a kóbor kutyák elaltatását a vészhelyzet ellenére sem. A prefektus javaslata az volt, hogy a gazdátlan állatokat fogják be, és tartsák megfigyelés alatt tizennégy napig. Ez idő alatt az esetegesen fertőzött példányokon jelentkeznie kell a veszettség tüneteinek. Amennyiben nincs ilyen jel, akkor az állat nem szenved ebben a betegségben.

A karantén ideje már közel egy hónapja lejárt, Gyergyószentmiklós utcáin azonban továbbra is falkákban sétálnak a kóbor ebek. Ennek oka nem más, mint hogy a polgármesteri hivatal nem rendelkezik az állatok elkülönítésére alkalmas helyiséggel; a kutyamenhely befogadóképessége nem teszi lehetővé, hogy az amúgy is zsúfolt ketrecekbe további „lakókat” helyezzenek el, a megfigyelést pedig mindenképpen az egészséges ebektől elkülönített térben kellett volna végezni.

„Nem voltunk felkészülve erre a helyzetre, ezért a menhelyen újabb ketreceket kellett kialakítanunk” – vázolja a helyzetet Nagy Zoltán alpolgármester. Elmondta, az eddigi ketrecek szomszédságába három darab, 36 négyzetméter alapterületű helyiséget alakítottak ki, ide helyezik el a hamarosan befogásra kerülő ebeket.

Ezenkívül a menhely bővítésére további lehetőséget teremtettek azáltal, hogy a ketrecek körül mintegy 28 áras területet kerteltek el, és az így kialakult udvaron bármikor lehet építkezni. A jelenlegi kutyamenhelyet a polgármesteri hivatal megbízásából a Gyergyói Állat- és Természetvédő Egyesület működteti, amely a Füles Egyesülettel partnerségben látja el a rájuk háruló feladatokat. Az elkerített terület nagyobb része felől ők rendelkeznek, míg egy közel 5 áras területre egy újonnan alakult állatvédő szervezet kíván újabb ketreceket építeni.

Az alpolgármester úgy látja, belátható időn belül enyhülni fog a kóborkutya-probléma a városban; szerinte az, hogy három állatvédő szervezet próbálja megoldani a gazdátlan ebek problémáját, csak jót jelenthet. Ha egészséges versenyhelyzet alakul ki közöttük, az mindenkinek jó – mondja. Ennek ellenére úgy véli, a kutyák menhelyen való tartása hosszú távon nem a legmegfelelőbb megoldás, hisz a befogott kutyák ellátása nagyon sokba kerülne.

Ha háromszáz kóbor kutyával számolunk, amelyeknek fejenként napi fél kilogramm 3 lejes tápot adnak, akkor ez évente 150 000 lejt jelentene. Ezt az összeget nincs, honnan előteremtse az önkormányzat. Ettől függetlenül, ha a menhelyet fenntartó állatvédő szervezet vállalni tudja az ezzel járó költségeket, és így döntenek, akkor a kóbor kutyák továbbra is ott maradhatnak.