A törvény módosítását kérik a méhészek

Mintegy kétszáz méhész érkezett a rendezvényre

A találkozó résztvevőit a házigazda egyesület elnöke, majd Nyárádszereda alpolgármestere, Tóth Sándor köszöntötte vasárnap, aki a méheikhez hasonlította őket, amiért ugyanolyan összetartóak és hasznos munkát végeznek, továbbá hasonló szorgalmasságra intette a nyárádmentieket és erdélyieket egyaránt. Dr. Kelemen Atilla, a parlament mezőgazgdasági bizottsága alelnökének üdvözletét a Maros megyei tanács alelnöke, Szabó Árpád tolmácsolta, majd kifejezte véleményét: ha a mezőgazdaság többi területén is így összetartanának a gazdák és ennyi szakmai találkozót szerveznének, akkor minden ágazatban lendületes fejlődést lehetne tapasztalni.

A szakmai rendezvényt megtisztelte jelenlétével Tánczos Barna, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium államtitkára is, aki elismeréssel szólt a méhészek munkájáról, kifejtve, hogy az ilyen volumenű munkát végzőket támogatni kell, gondjaikat  pedig megoldani. Az államtitkár a méhészek és a fiatal gazdálkodók által megpályázható állami támogatásokról is szót ejtett.

Kevés a pályázó méhész

A találkozón részt vettek a minisztérium hatáskörébe tartozó megyei igazgatóságok vezetői is. Antal Lehel, a vidékfejlesztési kifizetési ügynökség (OJPDRP) megyei igazgatója kiemelte: minden kedvező politikai háttér adottsága ellenére a megyében kevés kérelemmel fordulnak hozzájuk a gazdák. A méhészeket is pályázásra ösztönözte, kiemelve, hogy szükséges rendelkezniük saját földterülettel és a minimális méhcsaládszámmal, továbbá kérelmeiket időben készítsék el.

Maros megye az ország legnagyobb méztermelője és itt van a legtöbb méhészet – állítja Tánczos Barna államtitkár

Bordi Kacsó Zsolt, a mezőgazdasági kifizetési ügynőkség (APIA) megyei igazgatóhelyettese elmondta a gazdáknak: évi 14 millió lejt hívhatnak le a méhészegyesületek, a méhészek pedig kezelési eljárásokra, 100 anyaméh, 125 méhcsalád és kaptár beszerzésére is kaphatnak pénzösszeget. A jogi személyiséggel rendelkező méhészek figyelmét a gázolajtámogatásra is felhívta: minden liter üzemanyag árát 1,9 lejjel támogatja az állam. Amint kiderült: a tavalyi 304 Maros megyei pályázóból 50-60 volt méhész, ebből 15 nyárádmenti.

Nagy Félix, a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági igazgatóság állatorvosa a betegségek okozta méhelhullás kártérítésének módozatát, az érvényben levő jogszabályokat, a méhészfarmok bejegyeztetésének folyamatát ismertette a résztvevőkkel. Csomós Attila, az RMGE Maros elnöke a szervezet által nyújtott tanfolyamokat ismertette, majd feelkérte Tánczos Barna államtitkárt: mivel még az agrárkamarák nem működnek, akár normatíva alapján is támogassa a minisztérium a szaktanácsadást végző szakmai szervezeteket.

Felháborodtak a javaslat hallattán

Dr. Suba Kálmán, az országos állatnemesítési és szaporodásbiológiai ügynökség Maros területi műszaki szakszolgálatának vezetője az anyaméh-szaporító telepek engedélyeztetését ismertette: országszerte 121, megyénkben 11 ilyen egység létezik. Kisebb vitát és a méhészek elégedetlenségét váltotta ki viszont az a javaslat, amelyet az ellenőrző hatóság a méhállományok és kaptárak nyilvántartásának szigorítása érdekében vezetne be. Ez ugyanis megtiltaná, hogy a kaptárakra felszerelt azonosító táblácskákat cserélni lehessen, így akárhányszor más kaptárba helyez át egy méhcsaládot a gazda, új táblácskát kellene rendelnie. A méhészek kifogásai és nemtetszése láttán az igazgató és az államtitkár írásos javaslatokat kért, amelyet a közeljövőben megpróbálnak majd beépíteni a törvénykezésbe a jelenlegi visszás kérdések megoldása végett.

Előadások is voltak

Az idei találkozóra három magyarországi előadó is érkezett. Nagy István (Pécs) a méz csomagolása és értékesítése témájában tartott előadást Maximális minőség maximális áron címmel, majd Csányi Antal (Pécs) bemutatta Magyarország legnayobb ipari méhészetét: a 6000 családot számláló vállalkozást ő és testvére vezeti 10 alkalmazottal. Dohos László (Budapest) a kaptárakban használt keretekről és a méhcsaládok számáról értekezett.

Méhészeti eszközöket is bemutattak

A konferencián főleg a Nyárád és Kisküküllő mentéről, Marosvásárhely, Szászrégen és Marosludas környékéről érkeztek, de szép számban voltak jelen a Hargita megyei méhészek is. A rendezvényen méhészeti eszköket is kiállítottak: fedelező, mézpörgető és viaszolvasztó berendezéseket.

A méhészek mindig tanulnak

A Nyárádvölgyi Méhészegyesület azért szervezi meg évente találkozóit, hogy tájékoztassa a méhészeket a törvényes keretekről és a pályázati lehetőségekről –  fejtette ki portálunknak az egyesület elnöke, Balde Ernő, aki hozzáfűzte: a méhészet szép és jó dolog, de az időjárás miatt nem mindig jövedelmező, ezért különböző támogatásokat, pályázatokat szeretnének elérhetővé tenni a méhészeknek, hogy bevételeiket kiegészítsék. Arra a kérdésre, hogy mennyiben segítik ezek a találkozók a tagság képzését, az elnök elmondta: ő is gyakran részt vesz ilyen rendezvényeken, és mindig akad egy-két mondat, kijelentés, amely befolyásolja munkáját a következőkben.

A hét éve méhészkedő nyárádszentlászlói Szőcs Károly is úgy látja, hogy a talákozók lényege a tájékoztatás, továbbá kiértékelhetik az elmúlt év munkáját, eredményét is. A mikházi Moldován Tibor kezdő méhészként első alkalommal érkezett a szakmai rendezvényre, ő is ismereteket szeretne szerezni és a törvényi hátteret megismerni – tudtuk meg a helyszínen.