
A dohányzáshoz kötött veszélyek valósak. Éppen ezért hasznos tájékozódni a veszélyek igazi okáról, hogy tudjuk, hogyan csökkentsük a dohányzással járó veszélyeket, amikor nem hagyhatjuk el teljes mértékben ezt a szokást.
2022. május 10., 12:002022. május 10., 12:00
2022. május 10., 16:532022. május 10., 16:53
A dohányzók között gyakran keringenek különféle elméletek vagy „mítoszok”: sokan közülük azt hiszik, hogy a cigarettában levő legkárosabb anyag a nikotin, ami függőséget vált ki és a dohányzással járó betegségeket okozza.
Az igaz, hogy a nikotin függőséget vált ki és veszélyektől sem mentes, azonban nem a nikotin a fő okozója a dohányzáshoz társuló betegségeknek. A valóság az, amint azt a Nemzetközi nikotin konferencia, illetve a nagy-britanniai Királyi Orvosi Kamara jelentése, „Nikotin füst nélkül. A dohányzással járó kockázatok csökkentése” megállapítja:
A nikotin olyan vegyi anyag, amely természetes módon jelen van a dohánynövényben. A tüdőn keresztül történő belélegzéssel egyidejűleg a nikotin egyenesen a vérbe szívódik fel, ami elszállítja a szövetekbe és az egyes szervekbe, beleértve az agyat is. Ennek következtében a nikotin rövid időre serkentheti az agyműködést és befolyásolhatja az agyfunkciókat, mint például az érzelmi funkciót és a memóriát. A nikotin hatása az agyra fiziológiai hatást is kelthet, amely a vérnyomás és a szívritmus időszakos és visszafordítható megnövekedéséhez vezethet.
A dohányzás több ezer mérgező anyagot képez. Ezek közül a legtöbbnek és a legmérgezőbbeknek, közöttük az úgynevezett karcinogén (rákkeltő) anyagoknak tulajdonképpen nincs köze a nikotinhoz. Ezek a dohány égetéséből származnak. Igaz ugyan, hogy a dohányos a nikotinért dohányzik, de a legártalmasabb a cigaretta füstje, amely tartalmazza ezt a több ezer méreganyagot.
Következésképpen a nikotin inkább közvetlenül ártalmas. A nikotinfüggőség miatt a dohányzók nem hagyják el ezt a szokást, és továbbra is belélegzik az égés során keletkezett vegyi anyagokat.
A nikotin a fő eleme azoknak a terápiáknak is, amelyek segítenek a dohányzóknak leszokni a dohányzásról. Az egészség és elhalálozási arány szempontjából legnagyobb gond valódi oka azonban a cigaretta égetése. Az égés során keletkező füst több ezer anyagot tartalmaz, amelyek közül sok a mérgező.
Éppen ezért azok a terápiák, amelyek segítenek a dohányzóknak leszokni a dohányzásról, csak nikotint tartalmaznak.
Röviden, nem annyira a nikotin maga a vétkes, mint inkább az eljárás, amellyel kivonjuk a dohányból dohányzás közben. Azok a termékek, például, amelyek a dohányt égetés helyett felmelegítik, jelentősen kisebb mértékben képeznek méreganyagokat, mint a dohányfüst. Ezek megoldást jelenthetnek a kockázat csökkentésére azoknak a dohányosoknak, akik nem mondanak le a dohányzásról. Számukra a legjobb megoldás mégis a dohányzásról való teljes leszokás.
Az íz és a rituálé mellett a nikotin az egyik oka annak, amiért az emberek dohányoznak. Annak érdekében, hogy a felnőtt dohányosok, akik egyébként tovább dohányoznának, térjenek át az alternatív, füstmentes cigarettára, ezeknek a termékeknek általában nikotint kellene tartalmazniuk, ugyanakkor elfogadható ízt és élményt nyújtsanak.
Fontos megjegyezni, hogy
Hasonlóan, kiskorúak nem kellene nikotintartalmú termékeket használjanak, ilyen termékek nem kellene elérhetők legyenek számukra.
Habár léteznek ezek a füstmentes alternatívák, az egészség számára legjobb választás a nemdohányzók számára az, hogy ne szokjanak rá a dohányzásra, a dohányzók számára pedig az, hogy mondjanak le teljes mértékben a dohányzásról és a nikotintartalmú termékekről. Azok pedig, akik továbbra is dohányoznak, a helyes és kiegyensúlyozott tájékozódás ezekről a termékekről, beleértve a nikotin szerepét is, a közegészség érdekeit szolgálhatja, mivel arra ösztönözheti a dohányzókat, hogy térjenek át teljes mértékben füstmentes termékekre és mondjanak le a cigarettáról.
A cikket a Philip Morris Románia támogatja.
(X – fizetett hirdetés)
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).