
A dohányzáshoz kötött veszélyek valósak. Éppen ezért hasznos tájékozódni a veszélyek igazi okáról, hogy tudjuk, hogyan csökkentsük a dohányzással járó veszélyeket, amikor nem hagyhatjuk el teljes mértékben ezt a szokást.
2022. május 10., 12:002022. május 10., 12:00
2022. május 10., 16:532022. május 10., 16:53
A dohányzók között gyakran keringenek különféle elméletek vagy „mítoszok”: sokan közülük azt hiszik, hogy a cigarettában levő legkárosabb anyag a nikotin, ami függőséget vált ki és a dohányzással járó betegségeket okozza.
Az igaz, hogy a nikotin függőséget vált ki és veszélyektől sem mentes, azonban nem a nikotin a fő okozója a dohányzáshoz társuló betegségeknek. A valóság az, amint azt a Nemzetközi nikotin konferencia, illetve a nagy-britanniai Királyi Orvosi Kamara jelentése, „Nikotin füst nélkül. A dohányzással járó kockázatok csökkentése” megállapítja:
A nikotin olyan vegyi anyag, amely természetes módon jelen van a dohánynövényben. A tüdőn keresztül történő belélegzéssel egyidejűleg a nikotin egyenesen a vérbe szívódik fel, ami elszállítja a szövetekbe és az egyes szervekbe, beleértve az agyat is. Ennek következtében a nikotin rövid időre serkentheti az agyműködést és befolyásolhatja az agyfunkciókat, mint például az érzelmi funkciót és a memóriát. A nikotin hatása az agyra fiziológiai hatást is kelthet, amely a vérnyomás és a szívritmus időszakos és visszafordítható megnövekedéséhez vezethet.
A dohányzás több ezer mérgező anyagot képez. Ezek közül a legtöbbnek és a legmérgezőbbeknek, közöttük az úgynevezett karcinogén (rákkeltő) anyagoknak tulajdonképpen nincs köze a nikotinhoz. Ezek a dohány égetéséből származnak. Igaz ugyan, hogy a dohányos a nikotinért dohányzik, de a legártalmasabb a cigaretta füstje, amely tartalmazza ezt a több ezer méreganyagot.
Következésképpen a nikotin inkább közvetlenül ártalmas. A nikotinfüggőség miatt a dohányzók nem hagyják el ezt a szokást, és továbbra is belélegzik az égés során keletkezett vegyi anyagokat.
A nikotin a fő eleme azoknak a terápiáknak is, amelyek segítenek a dohányzóknak leszokni a dohányzásról. Az egészség és elhalálozási arány szempontjából legnagyobb gond valódi oka azonban a cigaretta égetése. Az égés során keletkező füst több ezer anyagot tartalmaz, amelyek közül sok a mérgező.
Éppen ezért azok a terápiák, amelyek segítenek a dohányzóknak leszokni a dohányzásról, csak nikotint tartalmaznak.
Röviden, nem annyira a nikotin maga a vétkes, mint inkább az eljárás, amellyel kivonjuk a dohányból dohányzás közben. Azok a termékek, például, amelyek a dohányt égetés helyett felmelegítik, jelentősen kisebb mértékben képeznek méreganyagokat, mint a dohányfüst. Ezek megoldást jelenthetnek a kockázat csökkentésére azoknak a dohányosoknak, akik nem mondanak le a dohányzásról. Számukra a legjobb megoldás mégis a dohányzásról való teljes leszokás.
Az íz és a rituálé mellett a nikotin az egyik oka annak, amiért az emberek dohányoznak. Annak érdekében, hogy a felnőtt dohányosok, akik egyébként tovább dohányoznának, térjenek át az alternatív, füstmentes cigarettára, ezeknek a termékeknek általában nikotint kellene tartalmazniuk, ugyanakkor elfogadható ízt és élményt nyújtsanak.
Fontos megjegyezni, hogy
Hasonlóan, kiskorúak nem kellene nikotintartalmú termékeket használjanak, ilyen termékek nem kellene elérhetők legyenek számukra.
Habár léteznek ezek a füstmentes alternatívák, az egészség számára legjobb választás a nemdohányzók számára az, hogy ne szokjanak rá a dohányzásra, a dohányzók számára pedig az, hogy mondjanak le teljes mértékben a dohányzásról és a nikotintartalmú termékekről. Azok pedig, akik továbbra is dohányoznak, a helyes és kiegyensúlyozott tájékozódás ezekről a termékekről, beleértve a nikotin szerepét is, a közegészség érdekeit szolgálhatja, mivel arra ösztönözheti a dohányzókat, hogy térjenek át teljes mértékben füstmentes termékekre és mondjanak le a cigarettáról.
A cikket a Philip Morris Románia támogatja.
(X – fizetett hirdetés)
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.
A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval – olvasható a „Románia az EU-ban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által szerdán közzétett jelentésében.
Pulóveres reggelek, 20 Celsius-fok alatti nappali csúcshőmérsékletek – az idei július továbbra sem a megszokott arcát mutatja. Székelyföldön a hajnali minimumok és a nappali maximumok is inkább egy késő őszi napot idéznek, mint a nyár derekát.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában.
A beltéri falfestés végeredményét, noha maga a feladat egyszerűnek tűnhet, számos apró részlet alakítja ki.
A legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön dönt abban a perben, amelyet maga indított a kormánnyal és a pénzügyminisztériummal szemben a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.
Felfüggesztette a Bukaresti Ítélőtábla az egységes bértörvény-tervezet véglegesítési eljárását. A Sanitas szakszervezet kérésére meghozott határozatot az érdekvédelmi tömörülés részleges sikerként értékeli, de a tiltakozást nem állítják le.