A megszokottól eltérő formátumú vizsgalapot kapnak a diákok a kisérettségin

A lap sarkában lévő – a tanuló nevét, iskoláját és települését tartalmazó – rész kitöltésének idejét is külön számolják, erre 15 percet kapnak, és nem számít bele a vizsgaidőbe, amely csak ezután kezdődik. 120 percet kapnak a diákok a tényleges vizsgaidőre – áll a tanügyminisztérium által kibocsátott részletes leírásban.

Változatlanul érvényes szabályok

A vizsgalapon aláhúzhatják a szavakat, és a matematika vizsgadolgozaton különböző jeleket vagy kiegészítéseket rajzolhatnak ceruzával vagy kék tollal a mértani ábrákra, anélkül, hogy ezek megkülönböztető jelnek minősülnének.

A román vagy az anyanyelvi vizsgán a választási lehetőség X-szel való megjelöléséből álló választ úgy lehet javítani, hogy az X-jelet vízszintes vonallal áthúzzák, és a helyes választ jelölik be X-szel. Továbbá megengedett a szöveg aláhúzása ceruzával vagy kék tollal, a mondattanra vonatkozó tételek esetében pedig a szövegben lévő mondatok elhatárolása nem számít külön jegynek.

Az elírások javítását eddig is egy jól látható vonallal húzhatták át a diákok, vagy sorokat húzhattak ki, de a felügyelő tanárok felhívták a figyelmüket, hogy csak akkor javítsanak, ha nagyon muszáj. Amennyiben sokat kellett kihúzni, újra írhatták egy másik lapra, de ez nem fordult elő túl gyakran – véli Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) szakmai alelnöke. Hozzátette, a vizsgalap új formátuma miatt hozta fel a központi média a témát, de ezek változatlanul érvényes szabályok.

Még nincs kidolgozva a kilencedikes tanterv

Ennél fontosabb, hogy ennek a generációnak a magyar diákjai voltak az elsők, akik

– fejtette ki kérdésünkre az RMPSZ szakmai alelnöke.

„Elméletileg kilencedikben is kellene folytatódjon az alternatív tanterv, de késik a tanterv kidolgozása, és egy bizonyos ideig nem lesz ezeknek a diákoknak tankönyve. Hiszen előbb tanterv kell, azután szervezik meg a tankönyvírók licitjeit, majd azok elbírálása következik, és csak azután lesz tankönyv belőle” – mondta el Ferencz-Salamon Alpár. Tehát szinte előre borítékolható, hogy

„Öt-nyolcasként is valamikor hetedikes korukban jutottak először tankönyvhöz, valószínű ugyanilyen »recept« szerint alakul majd a kilenc-tizenkettedikes sorsuk is” – tette hozzá a hazai magyar oktatásban jártas szakember.