Kelemen Tibor hangsúlyozta, attól tartanak, hogy ha a munkavállalók szerződést szegnek, nehezen tudják behajtani tőlük ezeket az összegeket. Az igazgató kifejtette, egy évig folyósítják a havi 2250 lejt, utána még egy fél évig fenn kell tartani a munkaviszonyt. Ha az alkalmazott időközben meggondolja magát, és például elmegy külföldre, vissza kell fizetnie a felvett támogatás teljes összegét.

Ha az ügynökség nem tudja behajtani a pénzt, a számvevőszék a hivatalnokokkal fizetteti ki, „az ő zsebük bánja” – mondta Kelemen Tibor. Próbálják kivédeni a hasonló eseteket, a finanszírozási szerződés aláírásakor megértetni, hogy a pénzt vissza kell fizetni, ha nem tartják be a feltételeket.

Jelenleg 15 magánszemélytől próbálják behajtani a tartozást, holott ezek elenyészően kevés összegek. Általában azt történt, hogy a finanszírozott képzést hagyták ott félidőben egy külföldi munka kedvéért, így az átlag 500 lejes költséget kellene visszafizessék. Az is előfordult, hogy a munkanélküli segélyt vették fel, és párhuzamosan külföldön jövedelemre tettek szert. Mivel külföldre távoztak, a családtól kérik a pénzt, havi 50 lejes részletben törlesztetik.

Sokszor három év alatt tudják a kinnlevőséget visszafizettetni, a kényszervégrehajtásig is eljutnak. Ez az időszak azért is fontos, mert utána elévül az adósság, és szintén az ügynökség alkalmazottaitól hajtják be. Kelemen Tibor rámutatott, továbbra is a munkaerőhiány a legégetőbb gond, évekkel ezelőtt még sorban álltak a munkavállalók a gyárak kapuiban, most már alig találnak munkást. Ez visszafogja a gazdasági fejlődést, hiszen a vállalkozók nincs, akivel dolgozzanak. Ezért is próbálják különböző foglalkoztatási támogatásokkal segíteni őket, hogy nagyobb bért adhassanak az alkalmazottaiknak.