A komposztálás sikere: 50–70 százalékkal kevesebb szemét

„Szeretnénk meghonosítani a köztudatban, hogy a természetes és egyben lebomló háztartási hulladékok a mi szóhasználatunkban zöldjavak, hulladékká csak egyéb, nem lebomló összetevőkkel való keveredés során válnak” – mondta Szakács László projektvezető.

A komposztálás fortélyait mutatták be

A Szovátai Polgármesteri Hivatal nagytermében összegyűlt médiaképviselőknek rövid ismertetőt tartottak: Gellért Miklós, a magyarországi partner SZIKE elnöke, komposztálási szakember vezette be röviden a komposztálás fortélyaiba a résztvevőket, felvázolva a szakmai és gyakorlati fogásokon kívül a magyarországi helyzetet is. Ők több mint tíz éve vezetnek egyre nagyobb teret hódító komposztálási programokat Budapesten, a kerületi önkormányzatokkal kötött együttműködési szerződés alapján. Ezen kívül európai uniós forrásból az ország számos településén zajlik ilyen program.

Szovátán a pályázat korábbi szakaszában tavasszal 14 egyéni gazdasághoz és egy lakótársuláshoz osztottak komposztládákat (600 literes, fenék nélküli), amelyekben az elmúlt fél év során már komposzt is képződött.

Szemléltették a láda tartalmát

Az önkormányzatnál tartott bemutató után egy magángazdasághoz mentek el, ahol kibontottak egy ládát. „Nagyon szemléletes volt a láda tartalma, az alsó, talajjal kapcsolatban álló, megközelítőleg 20–25 cm-es réteg már kész, érett komposztból állt, a felsőbb rétegek pedig a lebomlás, átalakulás különböző szakaszaiban voltak. Legfelül a még nyers, átalakulatlan összetevők: konyhai nyersanyagmaradékok, kerti hulladékok” – mondta Szakács László.

A láda tartalmát megkeverték, rostálták, majd a keletkezett érett komposztot félretéve (a kertben használják fel minőségi trágyaként, pontosabban talajjavítóként) a többit visszalapátolták a ládába. Szó esett a pályázatban vásárolt szecskázógépről is, amely a helyi tanács kertészeti szakosztályának felügyelete alatt áll, a szovátai lakosok előzetes jelentkezés alapján igényelhetik a szolgáltatásokat: saját kertjükben a lemetszett ágakat apríttathatják vele 4 cm-es ágvastagságig, az aprítógép által elfogyasztott üzemanyag árát megtérítve.

Mi a helyzet a „levélhadjárattal?”

A zöldövezetek kezeléséről is szó esett, az ősszel elharapódzott „levélhadjáratról”: zsákokba gyűjtik, elszállítják, esetleg elégetik, hozzájárulva az üvegházhatású gázak képződéséhez, miközben a fák alatti talaj egyre szegényebbé válik tápanyagban. „Egyszerű és olcsó megoldás, amellyel jelentős pénzösszegeket is meg lehet takarítani” – mondta a szakember.

A projektet Izland, Liechtenstein és Norvégia kormányai támogatják az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmusa által, a pályázat összértéke 14 910 euró, ebből vissza nem térítendő összeg 13 310 euró.