
Az őszi búza 5000 kilogramm körüli hektáronkénti termésátlaga kimondottan jónak számít Hargita megyében
Fotó: Pinti Attila
A termésmennyiség és -minőség tekintetében is jól alakul az idei esztendő Hargita megyében, ami azért is szerencsés, mert az ország jó részén talajtani szárazság tapasztalható, és meghaladja a kétmillió hektárt az aszálykárok által érintett földek összterülete.
2024. augusztus 14., 21:112024. augusztus 14., 21:11
Végéhez közeledik az őszi búza aratása Hargita megyében, és a termésadatok alapján nincs oka panaszra a gazdáknak, ugyanis
Az őszi búza mintegy 90 százalékban már le van aratva, a termésátlag 5000 kilogramm körül lesz hektáronként, ami Hargita megyében kimondottan magas hozam – tájékoztatott Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Megyeszerte idén 14 ezer hektáron termesztenek búzát a gazdák.
Jónak ígérkezik a burgonyatermés is, noha a júliusi perzselő hőhullám idején már terméskiesést valószínűsítő jelek kezdtek megjelenni a burgonyaföldeken. „Eddig jónak néz ki a termés. A vegetációs időszak vége felé járunk, még nem kezdődött el a betakarítás, de
– fogalmazott a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője. A korai kitavaszodás és a nyári hőhullámok nem hozták előre a betakarítás idejét, általában közép és késői fajtákat termesztenek a gazdák Hargita megyében, és normális időben történik ezek betakarítása – válaszolta kérdésünkre az igazgató.
Nem kell keseregniük a termés miatt a silókukoricát termesztő gazdáknak sem. „A silókukorica nagyon jól néz ki Hargita megyében. Még egy-másfél hónapig vegetációs időszakban van, a lényeg az, hogy a magok minél jobban fejlődjenek ki, és akár a viaszérést is érjék el” – mondta Romfeld Zsolt. Amint azt a mezőgazdasági igazgatóság vezetőjétől megtudtuk, a jó termés kilátásait valamelyest beárnyékolja, hogy az érés közeledtével elkezdődtek a vadkárok is:
Az állatállományban is sok kárt tettek a medvék, idén már több mint 200 kárfelmérésen vettek részt az igazgatóság munkatársai – ezek nagy része egyelőre még állatkár, tudtuk meg.
Jó hír, hogy nincs gond a talaj nedvességtartalmával sem, csapadék szempontjából kielégítő a helyzet Hargita megyében az agrometeorológiai térképek szerint, de a valóságban is. Helyileg ugyan vannak kivételek, de összességében, megyei szinten jónak mondható ez a mezőgazdasági év – véli Romfeld Zsolt. Hozzáfűzte viszont, hogy ő a termés mennyiségére és minőségére érti ezt, tehát
Az egyik legszárazabb mezőgazdasági év lehet az idei
Az ország jó részén mezőgazdasági szempontból nem olyan rózsás a helyzet idén, mint Hargita megyében. Az ország nagy részén szélsőséges talajtani szárazság tapasztalható, a leginkább érintett területek, ahol a vízhiány szélsőséges mértékű, Olténia, Munténia, Dobrudzsa és Kelet-Moldova, Nyugat-Bánát és Körösvidék. A szárazság által leginkább érintett növénykultúra a kukorica és a napraforgó. A múlt év szeptember eleje – amikor a jelenlegi mezőgazdasági év kezdődött – óta eltelt közel 11 hónapból hét hónapban volt hiányos a csapadék mennyisége, és három egymást követő hónapban, májusban, júniusban és júliusban is az átlagosnál kevesebbet esett, tehát ez lesz az egyik legszárazabb mezőgazdasági év, különösen a szántóföldi növények esetében – mondta még múlt hónapban Elena Mateescu, az Országos Meteorológiai Intézet főigazgatója az Agerpresnek. Florin Barbu mezőgazdasági miniszter pedig azt nyilatkozta nemrég a hírügynökségnek, hogy a kukorica és napraforgó esetében csaknem kétmillió hektár, a búza és repce esetében pedig 100 ezer hektár földterületet érintenek az aszálykárok. A gazdák idén hektáronként 200–250 euró közti értékben kaphatnak kártérítést az aszály által tönkretett termésért.
Már csak néhány banira van a március végi történelmi csúcstól az üzemanyagok ára, miután a forgalmazók csütörtökön is drágítottak. A gázolaj esetében a jövedéki adó szerdán elfogadott mérséklése eredményezhet árcsökkenést a következő időszakban.
Repülőgépeken elkövetett lopás gyanúja miatt tizenkét bukaresti, valamint Ilfov és Prahova megyei helyszínen tart házkutatást a rendőrség csütörtökön, és 16 személyt állítanak elő.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint mérlegelhető a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök által javasolt „fegyverszüneti kormány” létrehozása, ha nem sikerül más kormányzati megoldást találni.
A Sanitas Szakszervezeti Szövetség bejelentette, hogy csütörtökön is folytatja az új közalkalmazotti bértörvény tervezete és az egészségügyi intézményekben tapasztalható személyzethiány miatt kirobbantott sztrájkot.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint megérzi Románia a cernavodai atomerőmű leállását, az országnak mozgósítania kell a gázerőművi, nap- és szélenergia-termelési, valamint energiatárolási kapacitásait, és növelnie kell a villamosenergia-importot.
Az általános sztrájk első napjához képest szerdán növekedett a hivatalosan tiltakozó dolgozók száma a Hargita megyei nagyobb kórházakban. Szintén szerdán arról döntött a kormány, hogy országszerte 6850 állás betöltését engedélyezi az egészségügyben.
A Duna vízszintjének további csökkenésétől függően szerda este vagy csütörtök reggel ellenőrzött módon leállítják és leválasztják az országos energiarendszerről a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorát is – jelentette be a Nuclearelectrica.
Hivatalosan is megnyílt szerdán a Nyárádszeredai Padlásmúzeum, amely egy helyi magángyűjtemény kincseit tárja a nagyközönség elé, gazdagítva ezzel a térség múzeumi kínálatát. Az esemény egyúttal a Nyárádmente Fesztivál ünnepélyes megnyitója is volt.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a jelenlegi bel- és külpolitikai helyzetben indokolt lenne egy „politikai fegyverszüneti” kormány megalakítása, ami azt jelentené, hogy valamennyi párt tárgyalóasztalhoz ül.
Elfogadta szerdán a képviselőház a köztisztégviselők feddhetetlenségre vonatkozó jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénytervezetet.
1 hozzászólás