Hirdetés
Hirdetés

A hőhullámok ellenére jó mezőgazdasági év az idei Hargita megyében

Az őszi búza 5000 kilogramm körüli hektáronkénti termésátlaga kimondottan jónak számít Hargita megyében •  Fotó: Pinti Attila

Az őszi búza 5000 kilogramm körüli hektáronkénti termésátlaga kimondottan jónak számít Hargita megyében

Fotó: Pinti Attila

A termésmennyiség és -minőség tekintetében is jól alakul az idei esztendő Hargita megyében, ami azért is szerencsés, mert az ország jó részén talajtani szárazság tapasztalható, és meghaladja a kétmillió hektárt az aszálykárok által érintett földek összterülete.

Széchely István

2024. augusztus 14., 21:112024. augusztus 14., 21:11

Végéhez közeledik az őszi búza aratása Hargita megyében, és a termésadatok alapján nincs oka panaszra a gazdáknak, ugyanis

a sokévi átlagnál nagyobb a hozam idén.

Az őszi búza mintegy 90 százalékban már le van aratva, a termésátlag 5000 kilogramm körül lesz hektáronként, ami Hargita megyében kimondottan magas hozam – tájékoztatott Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Megyeszerte idén 14 ezer hektáron termesztenek búzát a gazdák.

Jónak ígérkezik a burgonyatermés is, noha a júliusi perzselő hőhullám idején már terméskiesést valószínűsítő jelek kezdtek megjelenni a burgonyaföldeken. „Eddig jónak néz ki a termés. A vegetációs időszak vége felé járunk, még nem kezdődött el a betakarítás, de

Idézet
augusztus végén, ahogy az idő lehűl, nekifognak a gazdák betakarítani a termést”

– fogalmazott a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője. A korai kitavaszodás és a nyári hőhullámok nem hozták előre a betakarítás idejét, általában közép és késői fajtákat termesztenek a gazdák Hargita megyében, és normális időben történik ezek betakarítása – válaszolta kérdésünkre az igazgató.

Hirdetés

Nem kell keseregniük a termés miatt a silókukoricát termesztő gazdáknak sem. „A silókukorica nagyon jól néz ki Hargita megyében. Még egy-másfél hónapig vegetációs időszakban van, a lényeg az, hogy a magok minél jobban fejlődjenek ki, és akár a viaszérést is érjék el” – mondta Romfeld Zsolt. Amint azt a mezőgazdasági igazgatóság vezetőjétől megtudtuk, a jó termés kilátásait valamelyest beárnyékolja, hogy az érés közeledtével elkezdődtek a vadkárok is:

Idézet
a medvék már bele vannak ülve a kukoricásokba és vetésekbe is.

Az állatállományban is sok kárt tettek a medvék, idén már több mint 200 kárfelmérésen vettek részt az igazgatóság munkatársai – ezek nagy része egyelőre még állatkár, tudtuk meg.

Jó hír, hogy nincs gond a talaj nedvességtartalmával sem, csapadék szempontjából kielégítő a helyzet Hargita megyében az agrometeorológiai térképek szerint, de a valóságban is. Helyileg ugyan vannak kivételek, de összességében, megyei szinten jónak mondható ez a mezőgazdasági év – véli Romfeld Zsolt. Hozzáfűzte viszont, hogy ő a termés mennyiségére és minőségére érti ezt, tehát

az, hogy jó esztendő az idei, nem jelenti automatikusan azt is, hogy a terményt jól is lehet értékesíteni.

Az egyik legszárazabb mezőgazdasági év lehet az idei

Az ország jó részén mezőgazdasági szempontból nem olyan rózsás a helyzet idén, mint Hargita megyében. Az ország nagy részén szélsőséges talajtani szárazság tapasztalható, a leginkább érintett területek, ahol a vízhiány szélsőséges mértékű, Olténia, Munténia, Dobrudzsa és Kelet-Moldova, Nyugat-Bánát és Körösvidék. A szárazság által leginkább érintett növénykultúra a kukorica és a napraforgó. A múlt év szeptember eleje – amikor a jelenlegi mezőgazdasági év kezdődött – óta eltelt közel 11 hónapból hét hónapban volt hiányos a csapadék mennyisége, és három egymást követő hónapban, májusban, júniusban és júliusban is az átlagosnál kevesebbet esett, tehát ez lesz az egyik legszárazabb mezőgazdasági év, különösen a szántóföldi növények esetében – mondta még múlt hónapban Elena Mateescu, az Országos Meteorológiai Intézet főigazgatója az Agerpresnek. Florin Barbu mezőgazdasági miniszter pedig azt nyilatkozta nemrég a hírügynökségnek, hogy a kukorica és napraforgó esetében csaknem kétmillió hektár, a búza és repce esetében pedig 100 ezer hektár földterületet érintenek az aszálykárok. A gazdák idén hektáronként 200–250 euró közti értékben kaphatnak kártérítést az aszály által tönkretett termésért.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 24., vasárnap

Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium

A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.

Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap

A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap
2026. május 24., vasárnap

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben

Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak

Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond  üzent Dan Tanasănak
2026. május 24., vasárnap

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját

A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
2026. május 24., vasárnap

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó

Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről

Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
2026. május 23., szombat

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban

A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
2026. május 23., szombat

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket

Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
Hirdetés