Tőkés megtisztítaná az erdélyi egyházi közéletet

Tőkés László úgy fogalmazott: a rendszerváltás azért is bicsaklott meg, mert ez a folyamat nem ment még végbe, pedig a rendszerváltozásnak szerves része egy erkölcsi rendszerváltozás, az egyház megtisztulása pedig a morális dimenziója a rendszerváltozásnak. „A bőrünkön érezzük, hogy ha nem történik meg a múlttal való szembenézés, akkor elaknásított területekre érünk, s az egyházi közélet még ma is alá van aknázva” – hangsúlyozta az EP-képviselő. Meglátása szerint a romániai „magyar kistársadalom”, a közélet, a politikai élet is „elaknásított terület”. Hozzátette: a romániai átvilágítási törvény csak 1999-ben született meg, ezért is késett és késik ma is a kollaborálók számonkérése. Mint mondta, ő maga is több egyházi ügynököt leplezett le, és vannak közöttük olyanok is, akik „még mindig ott vannak magas polcon” az erdélyi közéletben. Tőkés szerint a lelkipásztoroknak két választásuk volt a pártállami időkben: vagy hitvallók, vagy együttműködők lettek, de közülük azok voltak többségben, akik „a hétköznapok hőseiként állták a sarat”, és hitvallókká váltak. Petényi Katalin, a film egyik rendezője és írója elmondta: Tőkés László elszántsága a civil kurázsi kimagasló példája volt. Közölte, a filmben a román kommunista titkos ügynökség, a Szekuritáte működéséről, az azzal való kollaborálásról, a szenvedésekről, a hitről és a hűségről is szó esik. A filmben megjelennek a korabeli tanúk visszaemlékezései és velük párhuzamosan a tartótisztek jelentései. Beszélt arról is, hogy Márton Áron gyulafehérvári katolikus püspök az újonnan feltárt dokumentumok és a Szekuritáte jelentéseinek tükrében jelenik meg a filmben, és azt is bemutatják, hogyan építették ki Tőkés László és édesapja, Tőkés István teológiaprofesszor köré az ügynökhálózatot még közvetlen baráti körükben és családjukban is. Kabay Barna, a film rendező-producere elmondta: az idén nyáron Tusnádfürdőn már bemutatott alkotás a mai fiatalokat is meg akarja szólítani, az azonban kérdés, hogy ez mennyire sikerül.