Orosz–amerikai pengeváltás a rakétavédelmi rendszer miatt

Az orosz külügy közleménye válasz Washington azon vádjára, hogy Moszkva sértette meg az INF-egyezményt.

A moszkvai diplomácia szerint teljesen alaptalanok azok az amerikai vádak, miszerint Oroszország megsértette volna a megállapodást. „Számos kérdésben elégedetlenek vagyunk az Egyesült Államokkal a szerződés kapcsán. Aggodalmaink azokra a rakétákra vonatkozik, amelyek hasonló technikai jellemzőkkel rendelkeznek,amelyek rövid- és közép-hatótávolsággal rendelkeznek, valamint arra, hogy az amerikaiak pilóta nélküli katonai robotrepülőgépeket gyártanak, amelyek a szerződés szerint egyértelműen a cirkálórakéta kategóriába tartoznak” – áll az orosz közleményben.

Moszkva destabilizálhatja Romániát?
Oroszország destabilizálhatja a közép- és kelet-erurópai régió államait, köztük Romániát is – vélekedett David Cameron brit miniszterelnök. Cameron szerint amennyiben az EU és az Egyesült Államok nem lép fel határozottan Moszkvával szemben az ukrajnai válság kapcsán, megismétlődhet az, ami Németország terjeszkedési szándékai miatt Csehszlovákiával és Lengyelországgal történt a második világháború előtt, és destabilizálódhatnak a balti államok és Románia. Egy védelmi kérdésekkel foglalkozó brit parlamenti bizottság egyébként csütörtökön arra a következtetésre jutott, hogy jelenlegi helyzetében a NATO nem áll készen arra, hogy orosz támadás esetén ellenálljon.

Az orosz külügy rámutat: az MK 41-es függőleges rakétakilövő rendszerek (amelyek az Aegis technológiának felelnek meg) az utóbbi időben a figyelem középpontjába kerültek, miután az Egyesült Államok Lengyelországban és Romániában is telepíteni kívánja őket. „Ezek a rendszerek közepes hatótávolságú cirkálórakétákat képesek kilőni, a földi változat pedig az INF-szerződés közvetlen megsértéseként értékelhető” – áll az orosz közleményben.

Csütörtökön amúgy Bukarestbe látogatott Michael G. Vickers, a washingotni védelmi minisztérium hírszerzésért felelős államtitkára, aki az együttműködés szorosabbra fűzéséről tárgyalt Mircea Duşa román védelmi miniszterrel. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár kedden közleményében figyelmeztette Moszkvát: Oroszországnak ellenőrizhető módon vissza kell térnie az INF-szerződés keretei közé.

A közleményből kiderül, hogy az Egyesült Államok tájékoztatta a NATO legfőbb döntéshozó szervét, az Észak-Atlanti Tanácsot arról, hogy meggyőződése szerint Oroszország megsértette és továbbra is megsérti az INF-szerződést. Washington szerint Moszkva többször is engedély nélküli hajtott végre teszteket a szerződés hatálya alá eső cirkálórakétákkal.

Eközben Moldova szakadár régiója, Transznisztria vezetése is aggodalmának adott hangot a Romániába telepítendő rakéták miatt. A Valerij Ignatyev tiraszpoli külügyminiszter-helyettes közleményben jelezte: a rakétarendszer, valamint a NATO és Moldova közötti egyre szorosabb együttműködés veszélyezteti a térség biztonságát. Ezzel arra utalt, hogy Moldova története során először meghívót kaphat a NATO következő, szeptemberi csúcstalálkozójára.

Mint ismeretes, az Egyesült Államok a NATO égisze alatt olyan rakétavédelmi rendszert kíván Európába telepíteni, amely a hivatalos indoklás szerint a Közel-Keletről indított rakétatámadások elhárítását szolgálná. A rendszer részeként az Olt megyei Deveselun elfogórakéta-ütegeket telepítenek. Moszkva szerint ugyanakkor a rendszer arra is alkalmas, hogy gyengítse az orosz csapásmérő eszközök elrettentő erejét.

Az INF-szerződés
Az INF-szerződés (feloldva Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty, azaz „közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése”) katonai szerződés volt az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között, melyet Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov a SZKP főtitkára 1987. december 8-án. A szerződés teljes címe: „Szerződés az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a közepes és rövid hatótávolságú rakétáik felszámolásáról.”
A szerződés földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról és robotrepülőgépekről rendelkezett. A hatótávolságot 500–5500 km-ben (300–3400 mérföldben) határozták meg. Mivel a gazdasági válságából kilábaló Oroszország a 2000-es évek elejétől mind nagyobb ütemben próbálta és próbálja meg haderejét a korábbi Szovjetunió fegyveres erejének szintjéhez felfejleszteni, az Egyesült Államok is kiterjeszteni igyekezett, igyekszik rakétavédelmi erejét az immár NATO-szövetségesi körbe vont volt Varsói Szerződés-tagállamok területein (Csehország, Lengyelország). Ezt látván Vlagyimir Putyin orosz elnök 2007. február 10-én bejelentette, hogy az INF-szerződés nem lesz hatályos Oroszországra nézve, ha az USA folytatja ez irányú külpolitikáját.