A módosítások az adótörvénykönyv legújabb változatában szerepelnek, amelyet megváltoztattak azt követően, hogy visszavonták a pénzügyminisztérium honlapjáról.

A kiszivárgott információk szerint adótörvénykönyv új tervezete megtartja azt az előírást, miszerint a magánszemélyek tulajdonában levő lakóingatlanok esetében az adó az ingatlan adózási értékének a 0,1 százalékát teszi ki.

Az adózási értéket pedig úgy számolják ki, hogy megszorozzák a négyzetméterben kifejezett beépített területet egy bizonyos fix összeggel, és egy korrekciós koefficienssel, amelyet a település rangja, az ingatlan helységen belüli elhelyezkedése határoz meg, de nem veszi át azt a szabályt, hogy egy háromemeletesnél és nyolc lakrészesnél nagyobb tömbházban található lakrészek esetében a szorzó 0,10 ponttal csökken.

Ennek a kitételnek a törlése azt jelenti, hogy egy család, amely háromemeletesnél és nyolc lakrészesnél nagyobb tömbházban lakik, jövőre 10 lejig terjedő értékkel többet fizet. Az államkasszának ebből több tízmillió lejes pluszbevétele származik, hiszen Romániában jelenleg mintegy 3,6 millió lakott lakrészt tartanak nyilván.

Egy másik engedményt is töröl a kormány a dokumentumtervezet szerint, éspedig azt, miszerint az ingatlan adózási értékét, amely alapján az éves adót meghatározzák, 20 százalékkal csökkentik a referenciaév első napján 50 évesnél régebbi ingatlanok esetében, illetve 10 százalékkal a 30 és 50 év közötti ingatlanoknál. Így tehát a régi ingatlanok tulajdonosai jövőre több adót fognak fizetni, mivel nem lesz már érvényes az adókedvezmény.

Az adótörvénykönyv új terve azt a szabályt sem veszi át, amely előírja, hogy a lakásként használt, 150 négyzetméteresnél nagyobb ingatlanok adózási értéke 5 százalékkal nő minden 50 négyzetméter vagy ennek töredéke után. Enélkül az előírás nélkül a nagy alapterületű lakások tulajdonosai jövőre a jelenleginél kevesebb adót fognak fizetni, mivel a 150 négyzetméter feletti területre nem kell plusz összeget lecsengetniük.

Az adótörvénykönyv új változatában az ingatlanok adózási értékének meghatározásakor használt számadatok – beleértve a korrekciós szorzót is – megegyeznek a jelenlegi szinttel, módosításokat csak az eredményez, hogy egyes előírásokat nem vettek át.