Fidesz: a baloldal ismét támadást indított a külhoni magyarok ellen

Potápi Árpád, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke közleményében hangsúlyozza: bármit mondjanak is most, „sajnos túlságosan is jól ismerjük már”, hogy mit cselekszenek, amikor hatalomra kerülnek, és hogy mit jelent az MSZP-s „új magyarságpolitika”. Mint írja, alig egy héttel az MSZP elmismásolt bocsánatkérése után – amiatt, hogy 2004-ben a határon túli magyarok ellen uszított és ahelyett, hogy a magyar nemzet részeként tekintett volna rájuk, 23 millió románnal riogatott – a képmutató szocialista párt újra megtagadja a határon túli magyarokat. „De hát mit is várhatunk azoktól a politikusoktól, akik a határon túli magyarokat zsigeri barmoknak titulálják...” – zárul Potápi Árpád közleménye.

Az MSZP kezdeményezésére tárgyaló magyarországi ellenzéki szervezetek közölték: gyökeres változást tartanak szükségesnek a magyarságpolitikában. Hétfői egyeztetésükön kinyilvánították, hogy szerzett jogokat nem vennének vissza, ám a határon túliak szavazati jogával kapcsolatos kérdéseket „tisztáznák”.

Szabó Vilmos MSZP-s országgyűlési képviselő újságíróknak elmondta: a résztvevők – a Magyar Szocialista Párt, a Demokratikus Koalíció, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt – egyetértettek, hogy alapvető változások kellenek a magyarságpolitikában, mert az Orbán-kormány azt hatalmi céljainak rendeli alá, és konfliktusokat gerjeszt a külhoni közösségekben. „Az új nemzetstratégia kidolgozása nem jelenthet kritika nélküli visszatérést a 2010 előtti időszak kormányzati politikájához” – tette hozzá.

Gyurcsány Ferenc DK-elnök pártja szombati kongresszusán azt mondta: nem ért egyet azzal, hogy az MSZP vezetése a közelmúltban elnézést kért a határon túli magyaroktól a szocialistáknak a 2004. december 5-i, a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson képviselt álláspontjáért.