Elszakadásáról szavaz a Krím

A mintegy 1200 szavazókörben több mint 1,5 millió szavazásra jogosultat vártak az urnákhoz. A választók legalább 50 százalékos részvétele kell ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen.

A referendumon két kérdést tettek fel. Az első, hogy támogatják-e a Krím csatlakozását Oroszországhoz a föderáció alanyaként. A második pedig, hogy támogatják-e a Krím 1992-ben elfogadott alkotmányának visszaállítását, vagyis maradjon-e a félsziget Ukrajna része, de a jelenlegihez képest megnövelt önrendelkezési jogokkal.

Az autonóm területen élők közül az ukránok és a krími tartárok ellenzik a félsziget Oroszországhoz való csatlakozását. Az orosz nemzetiségűek, akik a lakosság csaknem 60 százalékát adják, megosztottak a kérdésben. Egy részük, főként a 23 éve független Ukrajnában felnőtt, fiatalabb korosztály inkább azt szeretné, ha a terület továbbra is Ukrajnához tartozna.

Volodimir Konsztantinov, a kijevi parlament szombati határozatával feloszlatott krími parlament oroszbarát elnöke korábban viszont úgy ítélte meg, a krími lakosság 80 százaléka támogatja az Oroszországhoz való csatlakozást.

A helyi média több szabálytalanságról is beszámolt. Így szemtanúkra hivatkozva azt állította, hogy helyenként szabálytalanul az utcán gyűjtik a voksokat, és orosz állampolgárok is szavaztak. A többségében tatárok lakta Bahcsiszaraj körzetében meghiúsult a szavazás.

Ilmi Umerov, a bahcsiszaraji járási adminisztráció vezetője közölte, hogy a területen nem volt kikből felállítani a választási bizottságokat. A referendum előtt Umarov felszólította a helybelieket, hogy ne engedjenek a provokációknak és ne vegyenek részt a népszavazáson. A krími tatárok vezetői, szervezetei egyértelműen kinyilvánították, hogy ellenzik a Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozását. Az ukrán haditengerészet krími egységei közben kijelentették, hogy nem szavaznak a referendumon.

Az orosz katonák jelenléte mellett tartott népszavazást Ukrajna központi vezetése, az Európai Unió és az Egyesült Államok, illetve több nyugati ország törvénytelennek tartja. Kijev előre jelezte, hogy nem ismeri el annak eredményét. A referendum megtartásáról március 6-án hozott döntést a krími parlament, amelyben erőfölénybe kerültek az oroszbarát erők.

Az ukrán alkotmánybíróság pénteken alkotmányellenesnek minősítette a referendumot, mivel azt nemcsak a népszavazás kiírási rendjét szabályozó jogszabályok semmibe vétele mellett rendezik meg, de az alkotmány több pontját is sérti.

A szavazás tisztaságát gyakorlatilag senki sem ellenőrzi. A nemzetközi szervezetek nem küldtek megfigyelőket, és magától értetődően az ukrán központi választási bizottság sem képviselteti magát.
A Velencei Bizottság szombaton törvényellenesnek nyilvánította a referendumot, az ENSZ BT-ben azonban nem szavaztak meg egy hasonló állásfoglalást tartalmazó határozatot Oroszország vétója miatt.

Az ukrán parlament szombaton azonnali hatállyal feloszlatta a Krími Autonóm Köztársaság törvényhozását Ez összhangban áll az alkotmánybíróság pénteken hozott, a krími népszavazást törvényellenesnek minősítő döntésével. Az alkotmánybíróság pénteken azt is elrendelte, hogy állítsák le minden választási bizottság működését, illetve megtiltotta a krími hatóságoknak a népszavazás lebonyolításának finanszírozását.