
A középiskolai tanterv részeként bevezetik „A zsidók története. A holokauszt” című új tantárgyat
Fotó: Gov.ro
A kormányfő szerint egy állam szilárdsága az adott társadalomban tapasztalható antiszemitizmus, idegengyűlölet, diszkrimináció és rasszizmus szintjén is lemérhető, éppen ezért az államnak nem szabad eltűrnie az ilyen megnyilvánulásokat, illetve az interneten terjesztett gyűlöletbeszédet és összeesküvés-elméleteket sem.
2023. október 03., 16:092023. október 03., 16:09
Marcel Ciolacu a kormány székházában megrendezett keddi rendezvényen beszélt erről, amelyen a kétkamarás parlament házelnökei, kormánytagok, oktatók és diákok képviselői, valamint a romániai zsidó hitközség vezetői vettek részt abból az alkalomból, hogy a 2023–24-es tanévtől kezdődően a középiskolai és szakoktatási keretterv közös törzsének részeként bevezették „A zsidók története. A holokauszt” című új tantárgyat.
A miniszterelnök kifejtette, hogy a fiatalokat a hazaszeretet szellemében kell nevelni, de ehhez a történelem sötét fejezeteinek és hibáinak megismerése is hozzátartozik, hogy azok ne ismétlődhessenek meg. Az új tantárgy bevezetése szerinte pártok feletti, össztársadalmi akaratot tükröz a holokauszttal kapcsolatos oktatás előmozdítására, valamint a fiatalok és a társadalom egészének ellenálló képességét erősíti az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, a diszkrimináció és a diszkrimináció által jelentett veszélyekkel szemben.
Ligia Deca oktatási miniszter beszédében kifejtette: a másság tiszteletét, a népek közötti béke megbecsülését, az emberi jogok tiszteletben tartását csakis oktatás révén lehet átadni az ifjabb nemzedékeknek. Bejelentette: a 2025–26-os tanévtől kezdődően a zsidók történelmének oktatása mellett a romániai kommunizmus történetét is beiktatják az országos tantervbe, választható tantárgyként pedig a romák történelméről, rabszolgasoráról és deportálásáról is tanulhatnak majd az általános iskolások és a gimnazisták.
Előzmények
A parlament 2021 őszén hozott törvényt arról, hogy a középiskolai tanterv részeként bevezetik „A zsidók története. A holokauszt” című új tantárgyat. A román állam csak a 2000-es évek elején, az ország NATO-csatlakozása előtt, amerikai nyomásra ismerte el, hogy a Ion Antonescu vezette kormány felelős volt több mint negyedmillió zsidó megöléséért az 1941–44-es időszakban. A bukaresti vezetők korábban tagadták a romániai holokausztot, és kizárólag Magyarország felelősségét hangoztatták az észak-erdélyi területekről deportált zsidók vonatkozásában. A második világháború előtt, az 1930-as népszámláláson 450 ezer zsidót írtak össze az akkor 14,3 millió lakosú Romániában. A holokausztot túlélő romániai zsidók túlnyomó része a kommunizmus és főleg a Ceaușescu-diktatúra idején, illetve közvetlenül utána kivándorolt. A legutóbbi népszámláláson 2378-an vallották magukat zsidónak Romániában.
Kihirdették hétfő este a francia nagyvárosokban az első kijárási korlátozásokat a prefektusok, hogy megakadályozzák az újabb erőszakos cselekményeket és éjszakai fosztogatásokat.
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.
A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után.
Csatatérré változott a Milánó városközpontjában található Dóm tér, ahol tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délután.
Százezrek vettek részt szombaton a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tiltakozásul az egykori sárgamellényesek és a diákok által meghirdetett felvonulásokon.
Ukrajna újból elkezdi az orosz nyersolajfinomítók elleni támadásokat, miután Oroszország sem hagyott fel az ukrajnai energiaipari létesítmények támadásával – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban.
Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
szóljon hozzá!