A középiskolai tanterv részeként bevezetik „A zsidók története. A holokauszt” című új tantárgyat
Fotó: Gov.ro
A kormányfő szerint egy állam szilárdsága az adott társadalomban tapasztalható antiszemitizmus, idegengyűlölet, diszkrimináció és rasszizmus szintjén is lemérhető, éppen ezért az államnak nem szabad eltűrnie az ilyen megnyilvánulásokat, illetve az interneten terjesztett gyűlöletbeszédet és összeesküvés-elméleteket sem.
2023. október 03., 16:092023. október 03., 16:09
Marcel Ciolacu a kormány székházában megrendezett keddi rendezvényen beszélt erről, amelyen a kétkamarás parlament házelnökei, kormánytagok, oktatók és diákok képviselői, valamint a romániai zsidó hitközség vezetői vettek részt abból az alkalomból, hogy a 2023–24-es tanévtől kezdődően a középiskolai és szakoktatási keretterv közös törzsének részeként bevezették „A zsidók története. A holokauszt” című új tantárgyat.
A miniszterelnök kifejtette, hogy a fiatalokat a hazaszeretet szellemében kell nevelni, de ehhez a történelem sötét fejezeteinek és hibáinak megismerése is hozzátartozik, hogy azok ne ismétlődhessenek meg. Az új tantárgy bevezetése szerinte pártok feletti, össztársadalmi akaratot tükröz a holokauszttal kapcsolatos oktatás előmozdítására, valamint a fiatalok és a társadalom egészének ellenálló képességét erősíti az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, a diszkrimináció és a diszkrimináció által jelentett veszélyekkel szemben.
Ligia Deca oktatási miniszter beszédében kifejtette: a másság tiszteletét, a népek közötti béke megbecsülését, az emberi jogok tiszteletben tartását csakis oktatás révén lehet átadni az ifjabb nemzedékeknek. Bejelentette: a 2025–26-os tanévtől kezdődően a zsidók történelmének oktatása mellett a romániai kommunizmus történetét is beiktatják az országos tantervbe, választható tantárgyként pedig a romák történelméről, rabszolgasoráról és deportálásáról is tanulhatnak majd az általános iskolások és a gimnazisták.
Előzmények
A parlament 2021 őszén hozott törvényt arról, hogy a középiskolai tanterv részeként bevezetik „A zsidók története. A holokauszt” című új tantárgyat. A román állam csak a 2000-es évek elején, az ország NATO-csatlakozása előtt, amerikai nyomásra ismerte el, hogy a Ion Antonescu vezette kormány felelős volt több mint negyedmillió zsidó megöléséért az 1941–44-es időszakban. A bukaresti vezetők korábban tagadták a romániai holokausztot, és kizárólag Magyarország felelősségét hangoztatták az észak-erdélyi területekről deportált zsidók vonatkozásában. A második világháború előtt, az 1930-as népszámláláson 450 ezer zsidót írtak össze az akkor 14,3 millió lakosú Romániában. A holokausztot túlélő romániai zsidók túlnyomó része a kommunizmus és főleg a Ceaușescu-diktatúra idején, illetve közvetlenül utána kivándorolt. A legutóbbi népszámláláson 2378-an vallották magukat zsidónak Romániában.
Az Axiom–4-küldetés négyfős legénysége hétfőn befejezte küldetését a Nemzetközi Űrállomáson, délután elhagyja annak fedélzetét.
A párizsi ítélőtábla megtagadta szerdán Pál Fülöp herceg kiadatását Romániának – írja az Agerpres az AFP hírügynökség jelentésére hivatkozva.
Tizenkét különleges helyszín, tucatnyi izgalmas és megragadó történet – Erdély kincsei sorozatunk első évadában tömören, lényegre törően mutattuk meg azokat a természeti vagy épített büszkeségeinket, amelyekről még az itt élők is keveset tudnak.
A Drakula néven ismert Vlad Țepeș havasalföldi fejedelem sírját vélhetően Nápoly városában, a Santa Maria la Nova templom őrzi – számolt be olasz és román kutatók feltételezéseiről az Il Mattino nápolyi napilap.
Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.
Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és Moldova biztonságát is érinti.
Románia az év végéig 18 darab F-16-os vadászgépet vásárol 1 eurós jelképes áron – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat.
Üdvözölte egymást Nicușor Dan román és Donald Trump amerikai elnök a szerdai hágai NATO-csúcstalálkozó előtt.
A nyaralóövezetekben lévő ingatlanok árai között jelentős különbségek vannak Magyarországon belül: 1,7 millió forintos (több mint 20 ezer lejes) átlagos négyzetméterárral Tihany áll az élen, míg a sor másik végén Tisza melletti települések találhatók.
szóljon hozzá!