
A középiskolai tanterv részeként bevezetik „A zsidók története. A holokauszt” című új tantárgyat
Fotó: Gov.ro
A kormányfő szerint egy állam szilárdsága az adott társadalomban tapasztalható antiszemitizmus, idegengyűlölet, diszkrimináció és rasszizmus szintjén is lemérhető, éppen ezért az államnak nem szabad eltűrnie az ilyen megnyilvánulásokat, illetve az interneten terjesztett gyűlöletbeszédet és összeesküvés-elméleteket sem.
2023. október 03., 16:092023. október 03., 16:09
Marcel Ciolacu a kormány székházában megrendezett keddi rendezvényen beszélt erről, amelyen a kétkamarás parlament házelnökei, kormánytagok, oktatók és diákok képviselői, valamint a romániai zsidó hitközség vezetői vettek részt abból az alkalomból, hogy a 2023–24-es tanévtől kezdődően a középiskolai és szakoktatási keretterv közös törzsének részeként bevezették „A zsidók története. A holokauszt” című új tantárgyat.
A miniszterelnök kifejtette, hogy a fiatalokat a hazaszeretet szellemében kell nevelni, de ehhez a történelem sötét fejezeteinek és hibáinak megismerése is hozzátartozik, hogy azok ne ismétlődhessenek meg. Az új tantárgy bevezetése szerinte pártok feletti, össztársadalmi akaratot tükröz a holokauszttal kapcsolatos oktatás előmozdítására, valamint a fiatalok és a társadalom egészének ellenálló képességét erősíti az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, a diszkrimináció és a diszkrimináció által jelentett veszélyekkel szemben.
Ligia Deca oktatási miniszter beszédében kifejtette: a másság tiszteletét, a népek közötti béke megbecsülését, az emberi jogok tiszteletben tartását csakis oktatás révén lehet átadni az ifjabb nemzedékeknek. Bejelentette: a 2025–26-os tanévtől kezdődően a zsidók történelmének oktatása mellett a romániai kommunizmus történetét is beiktatják az országos tantervbe, választható tantárgyként pedig a romák történelméről, rabszolgasoráról és deportálásáról is tanulhatnak majd az általános iskolások és a gimnazisták.
Előzmények
A parlament 2021 őszén hozott törvényt arról, hogy a középiskolai tanterv részeként bevezetik „A zsidók története. A holokauszt” című új tantárgyat. A román állam csak a 2000-es évek elején, az ország NATO-csatlakozása előtt, amerikai nyomásra ismerte el, hogy a Ion Antonescu vezette kormány felelős volt több mint negyedmillió zsidó megöléséért az 1941–44-es időszakban. A bukaresti vezetők korábban tagadták a romániai holokausztot, és kizárólag Magyarország felelősségét hangoztatták az észak-erdélyi területekről deportált zsidók vonatkozásában. A második világháború előtt, az 1930-as népszámláláson 450 ezer zsidót írtak össze az akkor 14,3 millió lakosú Romániában. A holokausztot túlélő romániai zsidók túlnyomó része a kommunizmus és főleg a Ceaușescu-diktatúra idején, illetve közvetlenül utána kivándorolt. A legutóbbi népszámláláson 2378-an vallották magukat zsidónak Romániában.
Távozik a kormányzó brit Munkáspárt éléről Keir Starmer miniszterelnök, akinek így kormányfői megbízatása is véget ér.
Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását a hajóforgalom elől.
Összeütközött pénteken két vasúti szerelvény a dél-angliai Bedford városának közelében. A brit közlekedési rendőrség péntek esti beszámolója szerint a szerencsétlenségben egy ember életét vesztette, sokan megsérültek.
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Majmot akart csempészni Olaszországba autójában az a román férfi, aki ellen természetkárosítás miatt emeltek vádat – tájékoztatta a Zala Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője szerdán az MTI-t.
Hat, alig néhány hetes tacskót találtak a magyarországi pénzügyőrök egy kisbusz rejtett rekeszében. Az állatok chippel, oltással és útlevéllel sem rendelkeztek – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán az MTI-vel.
Hamufelhőt ereszt ki magából az Etna több mint 3 ezer méteres magasságban, emiatt közepes készenlét lépett életbe Catania repülőterén hétfőn, egyelőre jelentősebb késések nélkül.
Az Egyesült Államok megkötötte a megállapodást Iránnal a konfliktus lezárásáról – jelentette be Donald Trump amerikai elnök vasárnap.
Eddig huszonegy Észak-Írországban élő ember kért konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
A román külügyminisztérium tájékoztatása szerint az edinburgh-i román konzuli hivatal képviselői kapcsolatban állnak három román állampolgárságú családdal, amelyek otthonát megrongálták az éjszakai események közben.
szóljon hozzá!