Tusványos 25: ez a tábor több éve létezik, mint néhány európai ország – emlékeztette a Lőrincz Csaba-sátor alá gyűlt hallgatóságot Demeter Szilárd, a Századvég Alapítvány elemzője. „Tusványos tényleg történelmet írt. Azért, mert olyan emberek hozták létre, akik saját céljaikon túllépve tudtak cselekedni és megalkotni a tábort” – jelentette ki.

Sokból még többet

„Egy delíriumos házibuli kiteljesedésében fogalmazódott meg 1989 decemberében a szabadegyetem alapgondolata. Nagyon sok mindent elképzeltünk és megvalósítottunk, de ugyanolyan sok minden áll még előttünk” – vont rövid mérleget Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. „Bizalmi viszonyt kell létesítenünk Romániával, de ez csak úgy lehetséges, ha bekapcsolódnak az erdélyi magyarok legitim képviselői is. Fontos, hogy az autonómia a határokon túli építkezésben szerepet kapjon. Úgy emlékezünk, hogy ebből a huszonöt évből jövőt is tudunk építeni” – hangsúlyozta a külügyi bizottság elnöke.

„Az EU-nak nincs lelke”

A BBC újságírója, David Campanale – aki 1989-ben a küszöbön álló változásokat látva Magyarországról utazott át Romániába, majd alapítóként aláírta a szabadegyetem megalakulásához vezető kézdivásárhelyi kiáltványt – aggodalmát fejezte ki, hogy Európa-szerte egyre aggasztóbb méreteket ölt a nacionalizmus. „Az Európai Uniónak nincs lelke, és így olyanná válhat, mint az egykori Szovjetunió” – figyelmeztetett az újságíró.

Mint fogalmazott, „vissza kell állítani a gazdasági növekedést a kontinensen, mert jelenleg az EU-t csak a gazdasági bizonytalanság miatti félelem tartja össze. Európát ismét erőssé kell tenni úgy, hogy az egyéni érdekek fölé helyezzük a közösségi érdekeket”. Campanale úgy látja, „az itteni emberek hite például kell szolgálnia a hitetlen nyugati világnak, mert megerősödni csak Istenhez való fordulással lehet”.

„Földre szállt” virtuális köztársaság

Az elmúlt huszonöt év nemzetpolitikai történései közül kevés olyan történt, amelynek gyökerei nem Tusványosra nyúlnak vissza – emelte ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. Hangsúlyozta, ez a tábor „egy olyan virtuális köztársasággá nőtte ki magát, amely évente egyszer a földre száll parlamenti ülést tartani”.

„Nem csekély önbizalomról tettek tanúbizonyságot az alapítók, akik kiáltványukkal megalapozták huszonöt év történéseit. Most ennek a köztársaságnak a polgárai magukévá kell tegyék az itteni szellemiséget, hogy teljes jogú tusványosi állampolgárrá váljanak” – szólt a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor résztvevőihez az EMNP elnöke.

Amikre büszkék lehetnek

Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke a „kézzelfogható” eredmények legfontosabbjait ismertette: Tusványoson körvonalazódott ötletből született meg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, továbbá a honosítási eljárás. A jövőt illetően úgy vélekedett, elkerülhetetlen a román-magyar párbeszéd „felmelegítése”, amely folyamat elindításában a szabadegyetemnek juthat a leghangsúlyosabb szerep. „Legvágyottabb célunk az autonómia elérése. Ebből nem engedünk, és azt sem hagyjuk, hogy hallgatás övezze a témát. Addig beszélünk róla, míg megvalósul” – jelentette ki Sándor Krisztina, végezetül üdvözölve azokat a fiatalokat, akiknek jelenléte biztosítja Tusványos jövőjét.

Biztonságban, békében, autonómiában

„Mit szeretnénk huszonöt év múlva Tusványoson? Biztonságban, békében élni, a következő generációnak megvalósult autonómiáról beszélni. Nemcsak székelyföldi, hanem kárpátaljai, vajdasági, felvidéki és partiumi önrendelkezésről is” – fejezte ki jövőbeni reményeit Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

Albert Tibor, a szabadegyetemnek otthont adó Tusnádfürdő polgármestere arra kérte a közönséget, hogy a hitünkből táplálkozva kovácsoljunk előnyt abból is, ami most még hátránynak tűnik.