Hatékony honosítás

Közel félmilliónál tart a program beindítása óta leadott és jóváhagyott honosítások száma, ami bizonyítja, hogy a nemzeti öntudat mennyire elevenen él a Magyarország határain túl kisebbségben élő magyarokban – emelték ki az előadók. A magyar állampolgárságot kérelmező iratok számát tekintve a különböző konzulátusi hivatalokba legnagyobb számban – értelemszerűen – a tömbmagyar vidékekről érkeznek. Szórványban viszont még „rosszul áll a helyzet”, a peremvidékeken élő magyaroknak ugyanis kevesebb mint negyven százaléka élt idáig a lehetőséggel. Ennek megoldásaként Erdély több településén is rendszeres kihelyezett konzuli napokat szerveznek.

A közép-erdélyi és partiumi honosítás koordinálásval fél éve megbízott Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei elnöke elmondta, a kihelyezett konzuli napok „szinte ünnepszámba mennek”, hiszen a magyar állam által hivatalosan felkeresettek érzik az emberközeli, pozitív viszonyulást, amely nagyban segít az öntudat megtartásában. Soós ugyanakkor kiemelte Máramaros megyét, ahol a kihelyezett napok bevezetése előtt havi hetven iratcsomó volt az átlag, ami a mostani rendszerben havi kétszázra emelkedett.

Tiboldi László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács csíkszéki szervezetének elnöke a honosítás hátterében álló, „nagyon komoly és felelősségteljes munkáról” beszélt. Rámutatott, a csíkszeredai főkonzulátus messzemenően a legtöbb kérelmet kezeli, hiszen míg Székelyföldön eddig összesen ötvennégyezer dossziét zártak le, ebből Hargita megye székhelye bő tizenegyezerrel „veszi ki a részét”.

A magyar kormány további tervei között szerepel egy elektronikus anyakönyvi hálózat kiépítése, amely lehetővé teszi az állampolgároknak, hogy tartózkodási helyüktől függetlenül bármikor elérhessék adataikat.