„Aki kételkedik az emberek jóságában, jöjjön el zarándokolni és megtapasztalhatja, mennyi jóság, segítőkészség, önzetlenség van az emberekben!” – mondta a hazatérő gyalogos zarándokok fogadásán Tamás Barna, a Kis Szent Teréz Egyházközség plébánosa pünkösdvasárnap este.

1949-ben június 4-ére esett pünkösd szombatja, amely egyben a Márton Áron püspök elfogatása és bebörtönzése előtti utolsó kikerülés volt Csíksomlyón. Ott olyan hitvallásról tett tanúbizonyságot, amellyel a rendszerváltásig felfegyverezte népét.

Az apostolok lován Székelyudvarhelyről Csíksomlyóra tartó zarándokok számos régi búcsús szokás és hagyomány részesei. A falvak népe a kapukban várja érkezésüket, jótevők vendégelik meg őket, éjszakai szállást pedig hagyományosan Lenkútnál, a lövétei gazdák csűrjeiben kapnak.

Idén Mariazellből, Budapestről, Máriapócsról, a déli úton pedig Siklósról is indultak gyalogszerrel a Mária-úton Csíksomlyóra. A pünkösdi búcsút megelőzően mindenik Csíksomlyóra vezető szakasz benépesedik: a bucsini, a Hargita felőli és a háromszéki is. Mi a máriapócsi csoporttal Szentegyházán találkoztunk.

Erőt, tisztességet, méltóságot, bölcsességet kívánt Mihály József huszárkapitány a szentegyházi templomtérről induló 56, székelyudvarhelyi, farkaslaki és zetelaki lovas zarándoknak pénteken.

Aki járt már gyalogszerrel Udvarhelyről a csíksomlyói pünkösdi búcsúra, tudja, mit jelent egy zarándokút. Három nap, kétszer 50 km, három szentmise, ének, ima, barátok, beszélgetések, mosolyok, napsütés, eső, napfelkelte, csodaszép tájak, virágok.

Pünkösd ünnepét számos szép jelzővel illetjük: piros; Lélekküldő; zarándokidő. Balassi Bálint az „áldott szép pünkösdnek gyönyörű idejéről” így versel: „Mindent egészséggel látogató ege,/ Hosszú úton járókat könnyebbítő szele.”

Kedvezett az időjárás csütörtök délután, így sok fogyatékkal élő gyermeknek és családtagjaiknak sikerült felhőtlen örömet és élménydús kikapcsolódást nyújtaniuk a székelyudvarhelyi asszonyközösségeknek a baptista imaház termeiben és udvarán.

Közel hatszázan jelentkeztek szerdáig a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz Plébánia által szervezett pünkösdi csíksomlyói gyalogos zarándoklatra.

„Erdélyt, Székelyföldet úgy tarthatjuk meg magyarnak, ha a mi anyáink is sok gyereket fognak szülni” – hangzott el Isten szolgája, Márton Áron püspök örökérvényű mondása a lövétei új napközi és a felújított népiskola áldó és avató ünnepségén vasárnap.

A római pápák erdélyi vonatkozásairól Marton József egyháztörténészt, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott oktatóját kérdeztük, képgalériánkban pedig a gyulafehérvári egyházmegye püspökei és a pápák találkozásait mutatjuk meg az elmúlt fél évszazadból.<

A zarándoklat során átélt megtisztulást, a felnőtté válás útját és a Mária-út szépségeit egyként megláthatjuk az Erdély Bálint Előd Úton Máriához című, Csíkszeredában pénteken 16 órakor megnyíló szabadtéri fotókiállításán.

Két megvalósítást adnak át rendeltetésének Lövétén vasárnap: a magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja keretében létrehozott napközit, illetve a régi szépségében tündöklő népiskolát.

A húsvét utáni negyvenedik napon Jézus mennybemenetelére emlékeznek a keresztények. Római katolikus elnevezése Urunk mennybemenete, áldozónap, magyar nyelvterületen áldozócsütörtök, főünnep.

A pápalátogatásra, a Hármashalom oltárhoz szánt liturgikus bútorzat utolsó simításait végzik a székelyudvarhelyi asztalosüzemben. A Szentatya által június elsején Csíksomlyón bemutatandó szentmiséjének nemes, egyszerű és míves bútorzatának készítési folyamatába nyertünk betekintést.

Időtálló jelképes ajándékokkal várják Ferenc pápa csíksomlyói látogatását a székelyudvarhelyi római katolikus plébániák közösségei. A lelki felkészülés mellett faültetések és a Szentatya nevét viselő vendégház is örökíti a történelmi eseményt.

A Székelyudvarhelyi-szombatfalvi Szent György Plébánia közösségi házában, pénteken sajtótájékoztató keretében mutatták be a Ferenc pápa által június elsején Csíksomlyón bemutatandó szentmisén használatos liturgikus eszközöket.