„Erdélyt, Székelyföldet úgy tarthatjuk meg magyarnak, ha a mi anyáink is sok gyereket fognak szülni” – hangzott el Isten szolgája, Márton Áron püspök örökérvényű mondása a lövétei új napközi és a felújított népiskola áldó és avató ünnepségén vasárnap. Lövéte közössége a jövőbe tekint: harminc gyermek számára biztosíthatnak meghosszabbított óvodai programot, a népiskola pedig új közösségi szerepeket kap.
2019. június 02., 22:322019. június 02., 22:32
2019. június 02., 22:382019. június 02., 22:38
Fotó: Barabás Ákos
„Erdélyt, Székelyföldet úgy tarthatjuk meg magyarnak, ha a mi anyáink is sok gyereket fognak szülni” – hangzott el Isten szolgája, Márton Áron püspök örökérvényű mondása a lövétei új napközi és a felújított népiskola áldó és avató ünnepségén vasárnap. Lövéte közössége a jövőbe tekint: harminc gyermek számára biztosíthatnak meghosszabbított óvodai programot, a népiskola pedig új közösségi szerepeket kap.
2019. június 02., 22:322019. június 02., 22:32
2019. június 02., 22:382019. június 02., 22:38
Fotó: Barabás Ákos
Fél évszázad telt el, amióta új oktatási intézményt avattak ebben a községben. Az egyházi, valahai népiskolát pedig az 1990 után születettek már nem használhatták óvodaként sem. A megvalósításokért tartott hálaadó szentmisére olyan sokan érkeztek, hogy a Kisboldogasszony-templomnál kétszer nagyobb tér sem tudta volna befogadni az ünneplőket.
Fotó: Barabás Ákos
A szentmise elején László István helyi plébános köszöntötte a Magyarország kormánya képviseletében jelen lévő Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárt, Erdélyi Rudolf Zalánt, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatóját, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulját, Tóth Lászlót, valamint a közelebbről és távolabbról érkezett vendégeket. Az ünnepséget áthatotta Ferenc pápa előző napon Csíksomlyón tartott szentmiséjének öröme – a megszólalók egyként kiemelték buzdításából a jövőbe tekintést.
Fotó: Barabás Ákos
Sárai-Szabó Kelemen győri bencés kormányzó perjel homíliájában a kétezer éves kereszténység és az ezeréves magyar kereszténység megmaradásának titkaként Jézust emelte ki, aki megtartott és eggyé forraszt. De amint Jézusnak is imádkoznia kellett az egységért, úgy nekünk is imádkoznunk kell családjaink, közösségeink és több országba szétszakított népünk egységéért.
Fotó: Barabás Ákos
A továbbiakban elhangzott, az óvoda a felelős magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programjának százszázalékos támogatásával jött létre, a Zöld Erdély Egyesület által működtetett népiskola felújítását pedig 87 százalékban támogatta a magyar kormány. Kezdettől partnerük volt Hargita Megye Tanácsa, és lehetőségeik szerint segítettek a helybéliek, a közbirtokosság, illetve a cégek.
„Itt Székelyföldön tudjuk és tapasztaljuk a legjobban, hogy amelyik nemzet óvodába, iskolába és közösségi életet szolgáló programokba fektet, az élni fog – hangzott el a köszöntésben – A magyar kormány jövőképének középpontjában a család áll, mert az erős családok, erős és versenyképes társadalmat hoznak létre. Mindkét létesítmény Lövétén a családokat erősíti meg és a jövőt.”
Fotó: Barabás Ákos
Soltész Miklós államtitkár személyes hangvételű beszédében kiemelte: jobban tudjuk értékelni azokat a megvalósulásokat, amelyek akadályokba ütköztek, és sikerült legyőznünk a felmerült nehézségeket, döccenőket. Példakánt a szentatya csíksomlyói látogatását megelőző nehézségeket említette. Óriási jelentőségűnek érzi Krisztus földi helytartójának csíksomlyói látogatását és azt a kimondhatatlan érzést, hogy a közösen elénekelt magyar és székely himnusszal tudtuk a szentatyát a csíksomlyói Szűzanyától útjára bocsátani.
Fotó: Barabás Ákos
Nagy megvalósulásnak érzi az államtitkár a lövétei napközit és a felújított népiskolát. Hálával említette az előző plébános, Györgydeák Lajos munkáját – egymáshoz kötődik László István plébános tevékenységével. Soltész Miklós azt kívánta, hogy sikerüljön megfordítani, bevonni a kétkedőket, és élettel tölteni meg mindkét házat.
Kérte a helybélieket, becsüljék meg a tervezők, mesterek munkáját, akik a létesítményeken dolgoztak: kapják meg ilyen szép állapotban a következő nemzedékek is az ingatlanokat.
Fotó: Barabás Ákos
A megvalósításokra a község szülötte, Fazakas Zoltán Márton csornai premontrei apát kért áldást, közösségünk vezetői nevében is remélve, hogy ezer év múlva is ugyanannyi magyar köszönti majd a pápát Csíksomlyón, mint most.
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Együttműködési megállapodást írt alá pénteken Csíkszeredai Városháza és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A dokumentumot Sógor Enikő alpolgármester és Pap Levente dékán látta el kézjegyével.
Lezárult az Erdélyi Mentorprogram negyedik évada, pénteken díjazták azokat az erdélyi vállalkozókat, akik részt vettek benne. A cél az volt, hogy az elmúlt egy évben a tapasztalt erdélyi magyar nagyvállakozók átadják a tudást a kezdő vállalkozóknak.
A parlament csütörtökön szavaz a 2026-os büdzsétervezetről.
A kézdivásárhelyi tanács pénteken rendkívüli tanácsülésen megszavazta a helyi adók és illetékek módosítását, amelynek értelmében több adótípus csökkenhet. Az önkormányzat a fogyatékkal élő személyek terheit is igyekszik enyhíteni.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy a kormány figyelemmel kíséri az üzemanyagárak alakulását, hogy „bizonyos módon enyhítse azok hatását”, de hangsúlyozta, hogy az áremelkedést nem áll módjában szabályozni.
Ambrus Pál birkózóbajnok és aranydiplomás ügyvéd szobrát leplezték le szülővárosában, Szentegyházán pénteken. A felszólalók a jeles személyiség eredményeit, tartását, küzdeni akarását és becsületét méltatták.
Állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adott át pénteken a Pesti Vigadóban Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a március 15., a nemzeti ünnep alkalmából.
A március 15-i ünnepségsorozat zavartalan lebonyolítása okán útlezárásra és forgalomkorlátozásra számíthatunk Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.
Hamis nyilatkozattétellel és bigámiával vádolnak egy nőt, miután másodszor is megházasodott, anélkül hogy elvált volna az első férjétől. A nő az anyakönyvvezető előtt azt állította, hogy semmilyen jogi akadálya nincs a második házasságnak.
Európában – így Romániában is – strukturális gázolajhiány tapasztalható, ezért a térség jobban függ az importtól, mint a benzin esetében.
szóljon hozzá!