„Erdélyt, Székelyföldet úgy tarthatjuk meg magyarnak, ha a mi anyáink is sok gyereket fognak szülni” – hangzott el Isten szolgája, Márton Áron püspök örökérvényű mondása a lövétei új napközi és a felújított népiskola áldó és avató ünnepségén vasárnap. Lövéte közössége a jövőbe tekint: harminc gyermek számára biztosíthatnak meghosszabbított óvodai programot, a népiskola pedig új közösségi szerepeket kap.
2019. június 02., 22:322019. június 02., 22:32
2019. június 02., 22:382019. június 02., 22:38
Fotó: Barabás Ákos
„Erdélyt, Székelyföldet úgy tarthatjuk meg magyarnak, ha a mi anyáink is sok gyereket fognak szülni” – hangzott el Isten szolgája, Márton Áron püspök örökérvényű mondása a lövétei új napközi és a felújított népiskola áldó és avató ünnepségén vasárnap. Lövéte közössége a jövőbe tekint: harminc gyermek számára biztosíthatnak meghosszabbított óvodai programot, a népiskola pedig új közösségi szerepeket kap.
2019. június 02., 22:322019. június 02., 22:32
2019. június 02., 22:382019. június 02., 22:38
Fotó: Barabás Ákos
Fél évszázad telt el, amióta új oktatási intézményt avattak ebben a községben. Az egyházi, valahai népiskolát pedig az 1990 után születettek már nem használhatták óvodaként sem. A megvalósításokért tartott hálaadó szentmisére olyan sokan érkeztek, hogy a Kisboldogasszony-templomnál kétszer nagyobb tér sem tudta volna befogadni az ünneplőket.
Fotó: Barabás Ákos
A szentmise elején László István helyi plébános köszöntötte a Magyarország kormánya képviseletében jelen lévő Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárt, Erdélyi Rudolf Zalánt, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatóját, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulját, Tóth Lászlót, valamint a közelebbről és távolabbról érkezett vendégeket. Az ünnepséget áthatotta Ferenc pápa előző napon Csíksomlyón tartott szentmiséjének öröme – a megszólalók egyként kiemelték buzdításából a jövőbe tekintést.
Fotó: Barabás Ákos
Sárai-Szabó Kelemen győri bencés kormányzó perjel homíliájában a kétezer éves kereszténység és az ezeréves magyar kereszténység megmaradásának titkaként Jézust emelte ki, aki megtartott és eggyé forraszt. De amint Jézusnak is imádkoznia kellett az egységért, úgy nekünk is imádkoznunk kell családjaink, közösségeink és több országba szétszakított népünk egységéért.
Fotó: Barabás Ákos
A továbbiakban elhangzott, az óvoda a felelős magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programjának százszázalékos támogatásával jött létre, a Zöld Erdély Egyesület által működtetett népiskola felújítását pedig 87 százalékban támogatta a magyar kormány. Kezdettől partnerük volt Hargita Megye Tanácsa, és lehetőségeik szerint segítettek a helybéliek, a közbirtokosság, illetve a cégek.
„Itt Székelyföldön tudjuk és tapasztaljuk a legjobban, hogy amelyik nemzet óvodába, iskolába és közösségi életet szolgáló programokba fektet, az élni fog – hangzott el a köszöntésben – A magyar kormány jövőképének középpontjában a család áll, mert az erős családok, erős és versenyképes társadalmat hoznak létre. Mindkét létesítmény Lövétén a családokat erősíti meg és a jövőt.”
Fotó: Barabás Ákos
Soltész Miklós államtitkár személyes hangvételű beszédében kiemelte: jobban tudjuk értékelni azokat a megvalósulásokat, amelyek akadályokba ütköztek, és sikerült legyőznünk a felmerült nehézségeket, döccenőket. Példakánt a szentatya csíksomlyói látogatását megelőző nehézségeket említette. Óriási jelentőségűnek érzi Krisztus földi helytartójának csíksomlyói látogatását és azt a kimondhatatlan érzést, hogy a közösen elénekelt magyar és székely himnusszal tudtuk a szentatyát a csíksomlyói Szűzanyától útjára bocsátani.
Fotó: Barabás Ákos
Nagy megvalósulásnak érzi az államtitkár a lövétei napközit és a felújított népiskolát. Hálával említette az előző plébános, Györgydeák Lajos munkáját – egymáshoz kötődik László István plébános tevékenységével. Soltész Miklós azt kívánta, hogy sikerüljön megfordítani, bevonni a kétkedőket, és élettel tölteni meg mindkét házat.
Kérte a helybélieket, becsüljék meg a tervezők, mesterek munkáját, akik a létesítményeken dolgoztak: kapják meg ilyen szép állapotban a következő nemzedékek is az ingatlanokat.
Fotó: Barabás Ákos
A megvalósításokra a község szülötte, Fazakas Zoltán Márton csornai premontrei apát kért áldást, közösségünk vezetői nevében is remélve, hogy ezer év múlva is ugyanannyi magyar köszönti majd a pápát Csíksomlyón, mint most.
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!