Úton Máriához – Erdély Bálint Előd szabadtéri fotókiállítása Csíkszeredában

Előtte sokat beszélgettek, össze is állt a terv, jelesül, hogy ATV-vel követi a lovasokat, aztán utolsó percen ez módosult. Saját autójával vágott neki a lovas zarándoklat-fotózásnak.

Állomások

A lovas zarándokok bevárják egymást a falu központjában, hogy együtt induljanak a zetelaki Lázra. Reggel hét órakor a lovas és gyalogos zarándokok együtt imádkoznak a Láz-tetőn. Ezt követően szétválnak, a lovasok a Mária-úton indulnak a Szűzanyához. Az első pihenőt a máréfalvi patak völgyében tartják. Hegyeken és víz partján vezet az útjuk – átkelnek a Vargyas-patakán, később az Olt árvízvédelmi töltésén haladnak. Az első napi végcél Csíkcsomortán, s közel 12 óra lovaglás után érkeznek a szálláshelyre. Másnap részt vesznek a Hármashalom oltárnál a búcsús szentmisén, majd haza indulnak. A gyalogos és lovas zarándokok bevárják egymást, hogy együtt vonuljanak be Zetelakára, ahol a tiszteletükre készített, szimbolikus kapu alatt áthaladnak. A plébános megáldja az érkezőket, majd imádkozva és énekelve vonulnak a templomba.

A fotós másképp zarándokolt

Eléjük ment autóval, majd visszagyalogolt. Sokszor csak sejtette, hol bukkannak majd fel. A lovasok Csíksomlyóra mindig kelet felé mennek, visszafelé pedig nyugatra – ez meghatározta a színeket. Előd szerencsének és áldásnak tartja, hogy nem esett az eső. Ez látványban és hangulatban is visszatükröződött:

Térerő sem volt mindenhol, nem is mindig hallották meg a hívását – gyakorta kellett várakoznia a lovasokra. Ez idő alatt személyesen is alkalma volt az elmélyülésre. Találkozott más zarándokokkal is, jó volt látnia, milyen sokan használják a Mária-utat.

Nem a búcsút, hanem azokat az emberek akarta fotózni, akik megteszik a csíksomlyói Szűzanyához vezető zarándokutat. A három pap jelenléte azokat a főbb mozzanatokat jelzik, ami a búcsú elnyerésnek a lelki feltétele: a gyónás és szentáldozás a Nyeregben, illetve a hazatérőket fogadó papi áldás.

A dokumentarista fotózás elvárásainak figyelembe vételével fényképezett: a valóságot és csakis a valóságot mutatja be. Az indulástól a zetelaki Lázon tartott, zarándoklatindító imán át az éjszakai pihenőn keresztül a hazatérésig.

A képtörténetben kiemelt helye van a huszáregyesület vezetőjének, Gergely Attilának és fiának, az akkor 13 éves Mátyásnak.

Jó időben, jó helyen volt akkor is, amikor megtörtént az ingcsere – vallja Előd. Mátyás véletlenül édesapja ingét vette fel, ami majdnem talált rá, nem úgy Attilára a Mátyás inge. Az érkezés előtti vágtát az ő kérésére tartotta a huszár zarándokcsapat – akkor már nem féltették a lovakat. Nagyon erős élmény volt mindannyiuk számára, amikor a 94 éves egykori huszár, László Gábor bácsi tisztelgett előttük a kapujában. Sajnos azóta már elhunyt – tudtuk meg a fotográfustól.

A kiállítást Ádám Gyula és Balázs Attila fotóművészek valamint a zetelaki polgármester nyitják meg Csíkszeredában. Június 10-éig, a pünkösdi búcsú utánig tekinthető meg.